- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
2021. július 1. – Gyökeresen átalakulnak a távértékesítés áfa szabályai. Mit válasszunk?
Az Európai Unió e-kereskedelmet érintő csomagja, melyet a magyar áfa törvény is implementált, 2021. július 1-től új alapokra helyezi a nem adóalanyoknak történő Közösségen belüli távértékesítés szabályait, a kis értékű import küldemények adózását, bizonyos esetekben adókötelezettséget telepít az elektronikus platformokra, és kiterjeszti az egyablakos rendszer alkalmazhatóságát. Jellegükből adódóan az új szabályok jelentős hatással lesznek a webshopok mindennapi működésére.
Figyelembe véve, hogy napjainkban az online termékértékesítések igen nagy teret nyertek, jelen hírlevelünkben a Közösségen belüli távértékesítés (a továbbiakban: távértékesítés vagy távolsági értékesítés) áfa kezelését vesszük górcső alá a teljesség igénye nélkül. Célunk a 2021. július 1-től életbe lépő szabályok és az azokban rejlő lehetőségek bemutatása.
Mi az a Közösségen belüli távértékesítés?
Azt nevezzük Közösségen belüli távértékesítésnek, amikor nem adóalany, vagy áfa fizetésére nem kötelezett vevő (jellemzően magánszemély) részére történik termékértékesítés úgy, hogy az eladó a terméket az EU egyik tagállamából szállítja el egy másikba. Mindemellett az így értékesített termék nem új közlekedési eszköz, illetve nem szolgál fel- és összeszerelés tárgyául. Ilyen értékesítések leggyakrabban webshopokon keresztül valósulnak meg.
Háromfajta lehetőség az adózásra
Alapvetően a fentiekben bemutatott távolsági értékesítés háromféleképpen is adózhat, attól függően, hogy mekkora a tranzakció értéke, illetve mi az értékesítő választása.
- A távolsági értékesítés adózhat a célországban, vagyis azon EU tagállam szabályai szerint ahová a vevőnek kiszállítják a terméket. Ha a termékértékesítő nem dönt másként, ez a rendelkezés lép életbe. Hátránya, hogy ebben az esetben az értékesítőnek áfa regisztrációt kell létrehoznia és fenntartania a célországban, valamint számláit, bizonylatait is ezen ország számlázási szabályai szerint kell kiállítania. Mindez komoly adminisztrációs teherrel, illetve költséggel járhat. Előnye, hogy nem a magyar áfát kell utána megfizetni, és tekintve hogy az általános áfa kulcs ez EU tagállamok közül Magyarországon a legmagasabb, így a termék bruttó értéke alacsonyabb lehet. Összességében ez az adózási mód akkor ajánlott, amikor a távolsági értékesítésen túl, egyéb olyan ügyletei is vannak a társaságnak, amik indokolják a külföldi áfa regisztráció fenntartását.
- Ha az adóalany kizárólag Magyarországon rendelkezik áfa telephellyel, és innen valósít meg távolsági értékesítést az EU más tagállamaiba, valamint az egyes EU tagországokba megvalósított távolsági értékesítés illetve a más tagállambeli nem adóalanynak nyújtott szolgáltatások együttes értéke sem tárgyévben, sem pedig az azt megelőző évben nem éri el a 10.000 EUR-t. (3.139.600 Ft-ot), akkor az adóalany dönthet úgy, hogy marad a magyar áfatörvény hatálya alatt. Vagyis a magyar szabályok szerint állapítja meg az áfát, a magyar szabályok szerint bocsátja ki a számlát és a magyar bevallásába állítja be az ügyletet. Ez adminisztrációs szempontból előnyösebb, azonban figyelembe véve a magyar általános áfa kulcs magas mértékét, árverseny szempontjából hátrányos lehet.
- Célország szerinti adózás az egyablakos rendszeren keresztül (one-stop shop – „OSS”). Ebben az esetben a célország elve érvényesül, vagyis az adót továbbra is annak a tagállamnak a szabályai szerint kell megfizetni ahol a fuvarozás befejeződik (célország általános forgalmi adó mértéke alkalmazandó). Azonban OSS regisztráció esetén az adóalanynak a távértékesítések után az áfá-t abban a tagállamban kell bevallani, és megfizetni, ahol az OSS rendszerbe beregisztrált (jelen esetben Magyarországon). A bevallást elektronikusan kell teljesíteni az OSS portálon, a magyar adóhatóság pedig az OSS felületen keresztül bevallott és számára megfizetett adót tovább utalja a célország adóhatóságának. Így a külföldi áfa regisztrációra és annak fenntartására nem lesz szükség.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy csak az olyan EU országba megvalósított távolsági értékesítés kapcsán teljesíthető az általános forgalmi adó bevallási és befizetési kötelezettségét az OSS-en keresztül, ahol a távértékesítő nem rendelkezik áfa telephellyel.
OSS regisztráció előnyei
- Csökkenő adminisztrációs terhek:
- Nincs szükség minden távértékesítéssel érintett célországban áfa regisztrációra, és az ezzel járó ügyintézésre.
- Az adózó egyetlen áfa bevalláson keresztül teljesítheti az áfa bevallási kötelezettségét minden olyan távértékesítési célország vonatkozásában, ahol nem rendelkeznek áfa telephellyel. Nem kell tehát többféle tagállamban, több módon és több különböző nyomtatványon áfa bevallásokat kitölteni és beadni.
- Nem kell minden számlát, bizonylatot más-más ország szabályai szerint kiállítani. A számlázást az OSS regisztráció országának szabályai szerint elegendő teljesíteni.
- Csökkenő költségek:
- Nem szükséges többé minden távértékesítéssel érintett célország adózási szabályaiban jártas szakértők bevonása és megfizetése. Elegendő az OSS regisztráció tagállamában szakavatott segítséget igénybe venni.
- Az áfa megfizetése egyetlen utalással teljesíthető az OSS regisztráció szerinti tagállam hatóságának, nincs többé szükség minden célország hatóságának külön banki utalást indítani és annak esetleges díjait viselni.
- Versenyképesség növelése:
- Mindig a célország szerinti áfa mérték alkalmazható, így a felszámított áfa miatt nem érheti versenyhátrány a távértékesítőt a helyi vállalkozásokkal szemben.
Melyik adózási módot érdemes választani?
Az előzőekben általánosságban bemutattuk az egyes adózási módokat, és azok sajátosságait. Azonban azt, hogy a vállalkozó, például egy webshop üzemeltetője szempontjából melyik a legjobb választás, mindig az adott ügylet egyedi jellemzői alapján kell eldönteni. Az Ön számára legelőnyösebb adózási mód meghatározásában illetve annak kivitelezésében adócsoportunk örömmel áll rendelkezésére.
2021. június 9-én került kihirdetésre a 318/2021. (VI.9.) Kormányrendelet, amely egy pótlékmentes részletfizetési lehetőséget vezet be, illetve számos pontban meghosszabbítja az év első felében a koronavírus-világjárvány következtében hozott kedvezményes intézkedéseket. A rendelet a kihirdetését követő napon, azaz 2021. június 10-vel lép hatályba.
Pótlékmentes fizetési halasztás és adómérséklés lehetősége
Az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a 2021. december 31-ig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb ötmillió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
Továbbá a nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a 2021. december 31-ig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást az adóhatóság egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de ötmillió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.
Ezen új kedvezmények kapcsán az ügyintézési határidő 15 nap.
Turizmusfejlesztési hozzájárulás
A turizmusfejlesztési hozzájárulás kedvezménye is meghosszabbodott, vagyis a hozzájárulás fizetésére kötelezettet a 2021. január 1. napjától 2021. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
Szociális hozzájárulási adó
Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után, ha a juttatás 2021. június 10. és a 2021. december 31. közötti időszakban történik.
Továbbá a 2021. június 10. és 2021. december 31. között létrejött munkaviszony esetében munkaerőpiacra lépőnek minősül az is, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 183 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.
SZÉP-kártya
A Széchenyi Pihenő Kártyára adott év eleji kedvezmények az év második felére is kiterjesztésre kerülnek.
A 2021. évben a Széchenyi Pihenő Kártya
- szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
- vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,
- szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint
összegig béren kívüli juttatásnak minősül.
A 2021. évben az éves rekreációs keretösszeg (mely a béren kívüli juttatás kategória másik ismérve) továbbra is:
- költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint,
- más munkáltató esetében évi 800 ezer forint.
A 2021. évben adott juttatások tekintetében pedig nem terheli szociális hozzájárulási adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.
Bízunk benne, hogy összefoglalónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése merülne fel a fenti témákkal kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
Ahogyan arról a kriptovaluták várható új Szja szabályairól szóló hírlevelünkben már tájékoztatást adtunk, 2021. május 11-én benyújtásra került az Országgyűlés elé a tavaszi adótörvény módosító csomag, vagyis a T/16208. számú törvényjavaslat. Kiemelendő, hogy az adócsomag a már említett új személyi jövedelemadó szabályokon túl 2022. július 1-jei hatályba lépéssel kivezeti és egyben a szociális hozzájárulási adóba integrálja a szakképzési hozzájárulást, miközben e két adónem jelenleg összesen 17%-os mértékét 15%-ra mérsékeli. Az adócsomag mindezek mellett számos kisebb változást, illetve pontosítást vezet be, melyek legfontosabb elemeiről az alábbiakban szeretnénk átfogó képet adni:
Személyi jövedelemadó (SZJA)
Egyéni vállalkozók átalányadózása
A javaslat egyszerűsíti az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályait. Az adózási mód választására jogosító bevételi határ meghatározásához a rendszeres valorizálást biztosító, az éves minimálbér változását követő szabály kerül bevezetésre. A javaslat főszabály szerint az éves minimálbér tízszeresében, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók számára pedig az éves minimálbér ötvenszeresében állapítja meg az átalányadózás választására jogosító bevételi értékhatárt. Egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere: az egyéni vállalkozók alapesetben 40 százalék, a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket, vagy ezen tevékenységeket és kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók 80 százalék, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők 90 százalék költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket. Mentesül továbbá a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem.
Kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletből származó jövedelem
Ahogyan azt korábbi hírlevelünkben részletesen ismertettük, 2022-től a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem megállapításának módja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonló logikára fog épülni a jelenlegi egyéb jövedelemként történő adóztatás helyett. Átmeneti rendelkezésként amennyiben a magánszemély a 2022. évet megelőzően kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylete tekintetében választhatja az új szabályok alkalmazását, azzal, hogy az említett ügyletek eredményét 2022. évi ügyleti eredményként kell figyelembe vennie.
Négy vagy több gyermekes anyák kedvezménye
A javaslat egyszerűsíti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettséget azzal, hogy nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére olyan adat tekintetében, ami már bizonyosan nem változhat.
Társasági adó (TAO)
Hibrid gazdálkodó szervezetek Tao kötelezettsége
A tervek szerint 2022. január 1-jétől belföldi illetőségű adózónak fog minősülni az olyan Magyarországon bejegyzett, vagy magyarországi székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezet, amelyben olyan adójogrendszer hatálya alá tartozó külföldi illetőségű szervezet rendelkezik többségi tulajdonnal, amely adójogrendszer, az adott hibrid gazdálkodó szervezetet, a társasági adó vagy annak megfelelő adó alanyának tekinti. A befektetési alapok és a Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozó kollektív befektetési formák mentesülnek e szabály alól.
A belföldi illetőségű adóalanynak minősülő hibrid gazdálkodó szervezet a magyar vagy más ország adójogszabálya által meg nem adóztatott jövedelme után válik Tao fizetésre kötelezetté.
Csoportos társasági adóalanyiság
A javaslat szerint nonprofit gazdasági társaság, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet nem lehet tagja csoportos társasági adóalanynak. Átmeneti rendelkezés alapján azonban az aktuális adóév végéig még fenntarthatják csoportos társasági adóalanyi tagságukat.
Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány
A javaslat szerint, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, továbbá a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, így azzal az adó alapját nem kell megemelni. Mindemellett ezen juttatások 20 százaléka – alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százaléka – csökkenti a társasági adó alapját, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig a megfelelő igazolás birtokában.
Általános forgalmi adó (ÁFA)
Pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatása
A javaslat, a határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek jobb ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a pénzforgalmi szolgáltatóknak, az általuk teljesített pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, a határon átnyúlóan végrehajtott fizetésekkel kapcsolatban. A javaslat értelmében a nyilvántartásban szereplő adatokról, a pénzforgalmi szolgáltatónak naptári negyedévenként elektronikus formában adatot kell szolgáltatni, amennyiben az adott naptári negyedévben, határon átnyúlóan ugyanazon kedvezményezett számára teljesített fizetések száma meghaladja a 25-öt.
Behajthatatlan követelés utáni általános forgalmi adó visszaigénylés
Az általános forgalmi adó alanya külön, írásbeli kérelem útján igényelheti vissza az állami adóhatóságtól az általa behajthatatlan követelésként elszámolt összeg áfatartalmát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. A kérelem a követelés behajthatatlanná válásának megállapításától számított egyéves jogvesztő határidőn belül nyújtható be, feltéve hogy a vonatkozó jogszabályi feltételek egyébként teljesüljenek. A módosítás rendezi, hogy amennyiben a kérelemre történő adó-visszatérítést követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét mégis megtérítik, akkor a megtérítés időpontját magában foglaló időszakra benyújtott bevallásban az összeget adóalap-növelő tételként kell szerepeltetni.
A megfizetett adó visszatérítése iránti kérelem az esetben nyújtható be, ha a behajthatatlan követelésként való elszámolásra alapot adó ok a törvénymódosítás hatályba lépését követően állt be. Amennyiben ezt megelőzően került rá sor, de az ok bekövetkezte óta még nem telt el 1 év, úgy az adóalanynak az új rendelkezés hatályba lépésétől számítva 180 napja van a kérelme benyújtására. Az adóhatóság 6 hónapon belül dönt a kérelemről.
A javaslat hatályon kívül helyezi a behajthatatlan követelés okán az adóalap-csökkentés feltételeként az adósra vonatkozóan meghatározott alábbi kizáró feltételeket:
- a vevő az eredeti ügylet teljesítési időpontjában fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt állt,
- az adószáma törölve volt ekkor,
- az eredeti ügylet teljesítési időpontjában, illetve az azt megelőző éven belül szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában,
- az eredeti ügylet teljesítési időpontjáig az eladó kapott rá vonatkozóan figyelmeztető levelet az adóhatóságtól.
A módosítás hatályba lépését követően e körülmények automatikusan nem zárják ki az adóalap csökkentés végrehajthatóságát, mindazonáltal a NAV, az adóalap és fizetendő adó csökkentésének ellenőrzésekor – a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvvel összhangban – e körülményeket is mérlegelni és értékelni fogja. A módosított előírás azon ügyletek esetében is alkalmazható, amelyek teljesítési időpontja 2015. december 31. utánra esik.
Külföldi utas áfa-visszatérítése
A javaslat a külföldi utas áfa-visszatérítési szabályai vonatkozásában a papír alapú eljárás mellett megteremti az elektronikus igazolás lehetőségét is. A törvény kihirdetését követő naptól a termék kivitelét a számla digitális bélyegzővel történő hitelesítésével is lehetne igazolni.
Helyi adók
A hatályos szabályok szerint idegenforgalmi adómentesség illeti meg azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt tölt el legalább egy vendégéjszakát. A javaslat szerint a közszolgálati kötelezettség fogalma a közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony mellett kiegészül az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal is.
Pénzügyi szervezetek különadója
2022. január 1-jétől megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők, a tőzsde, valamint az árutőzsdei szolgáltatók pénzügyi szervezetek különadó kötelezettsége. A naptári évtől eltérő üzleti évű kockázati tőkealap-kezelők és árutőzsdei szolgáltatók az adómentességet első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóévükre alkalmazzák.
Energiaellátók jövedelemadója
A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történő vagyonjuttatással, támogatással (hasonlóan az új Tao előírással) nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadó alapját.
A negatív jövedelemadó-alap (első alkalommal a 2020. adóévi) elhatárolható, és az adózó döntése szerint a keletkezését követő öt adóévben a pozitív adóalap csökkentésére felhasználható, feltéve hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A felhasználás legfeljebb a negatív adóalapra vonatkozó csökkentő tétel nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig terjedhet.
Illetékek
Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelők illetékmentessége
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok személyes illetékmentességben részesülnek, amennyiben nem keletkezett az előző adóévben társasági adófizetési kötelezettségük.
Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK)
A javaslat szerint, minden megelőlegezett CSOK igénybevétel estén mégis kiszabnák a vagyonszerzőre a visszterhes vagyonátruházási illetéket, ha a CSOK-ot a vagyonszerző a határidő lejártát megelőzően, gyermekvállalás teljesítése nélkül bármely okból teljes összegben visszafizeti, vagy a gyermekvállalás az arra vonatkozó határidő lejártáig nem teljesül. Az utólagos illetékfizetésre nem kerülne sor, ha a támogatott vagyonszerző a támogatást csak részben (pl. a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó CSOK összegével csökkentett összegben) fizetné vissza, illetve ha a gyermekvállalás teljesítése a CSOK-ban részesülő egészségi állapotára tekintettel hiúsul meg. Az új előírásokat a törvénymódosítás kihirdetését követő 31. napot követően keletkező ügyekben kell alkalmazni.
Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok
Jelenlegi szabályozás alapján, ha egy társaság egy adott adóévben ingatlant szerez, mellyel már belföldi ingatlannal rendelkező vállalkozásnak minősülne, de betéteit még ugyanabban az évben eladják, úgy a jelenleg hatályos szabályok szerint (tekintve, hogy az utolsó lezárt mérlege alapján még nem minősül belföldi ingatlannal rendelkező társaságnak) nem keletkezik utána illetékfizetési kötelezettség. Ezt a kiskaput zárná be a törvényjavaslat a következő intézkedésekkel. Ha a társaság vagyoni betétjét eladják, akkor a két mérleg-készítés között (az illeték-kötelezettség, azaz a 75%-os részesedést elérő cégvásárlás napjáig) megszerzett, illetve a könyvekből kivezetett ingatlan könyv szerinti értékével, továbbá más, nem pénzügyi eszközök állományváltozásával a korábbi (elfogadott) mérleg ingatlanai, illetve összes eszköze értékét korrigálni kell. Ezeket a módosító tételeket csak akkor kell alkalmazni, ha a társaság azok figyelembevételével az illetékkötelezettség keletkezésekor belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság lenne. A korrekciók alátámasztására szolgáló dokumentumok köre nem kerül tételesen előírásra, arra felhasználható többek között közbenső mérleg, vagy főkönyvi zárlat adata is. Az új előírások a törvény kihirdetését követő 31. napon lépnek hatályba.
Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)
2022. július 1-jével fél százalékponttal, 15,5%-ról 15%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, továbbá megszűnik, és részben beépül a szociális hozzájárulási adóba a szakképzési hozzájárulás.
A jelenleg a szakképzési hozzájárulásban biztosított szakirányú oktatás és duális képzésre vonatkozó adókedvezmény 2022. július 1-től a szociális hozzájárulási adóból vehető igénybe. A fizetendő Szocho-t meghaladó, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetésre törvény alapján nem köteles adóalanyok, az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetik.
A törvénymódosítás kiterjesztené a szociális hozzájárulási adó alóli mentesülés eseteit:
- a szakképzési munkaszerződés és tanulószerződés alapján létrejött jogviszonyra.
- a Tbj. szerint nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személyekre (az Szja törvény szerinti egyéb jövedelem kivételével).
- Az álláskeresési támogatásra a juttatás időpontjától függetlenül.
Társadalombiztosítás (TB)
2022. január 1-től módosulnak az átalányadózó főállású egyéni vállalkozók járulékfizetési és családi járulékkedvezmény érvényesítésének szabályai: a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe vehető a családi járulékkedvezmény az adómentes átalányban megállapított jövedelemre jutó járulék erejéig.
Adóeljárási szabályok
2020. január 10-től székhelyszolgáltatást kizárólag a kijelölt felügyeleti szervhez bejelentett személyek folytathatnak. A módosítási javaslatok egyrészt ezt a változást követik le, másrészt ehhez kapcsolódóan tartalmaznak néhány intézkedést. Így kimondják, hogy amennyiben az adózó felügyeleti szervhez nem bejelentett székhelyszolgáltatót jelent be, úgy a NAV ezt jelzi felé és egyben felhívja, hogy jelentsen be másik, megfelelő székhelyet, vagy vonja vissza a székhelyszolgáltatásra vonatkozó bejelentését. Ha az adózó ennek nem tesz eleget, úgy adószámát törlik. Az adóhatóság a változás előtt bejelentett jogviszonyokat is felülvizsgálja.
A törvényjavaslat alapján bővülne a havi járulékbevallásban bejelentendő adatok köre. Így annak már része lenne a természetes személynek kifizetett:
- tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott állam joga szerinti osztalék, osztalékelőleg,
- egyes külön adózó jövedelmek esetében az az információ, hogy a természetes személy Tbj. szerint külföldinek minősül-e.
A pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás mellett már az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket is adatszolgáltatásra kötelezetté tenné a törvényjavaslat.
A javaslat az előzetes transzferármegállapítási eljárásokat a NAV hatásköréből az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe helyezi.
Vám
A javaslat szerint a 150 EUR belső értéket meg nem haladó, ún. kis értékű küldemények szabad forgalomba bocsátására benyújtható vám-árunyilatkozaton az árumegnevezés megadható angol nyelven is.
Az Európai Unió külső határain elkövetett jogsértésekkel összefüggésben lefolytatott gyorsított eljárás lehetősége az eddigi 50 000 forintos vámhiány küszöbről 100 000 forintra emelkedik. A gyorsított eljárás keretében a bírság a helyszínen megfizethető, így gyorsabb és eredményesebb a jogsértések kezelése. Az adminisztratív terheket csökkenti, hogy a vámhatóság a bírság kiszabása során annak megfizetéséről a váminformatikai rendszerből nyomtatható igazolást állít ki, amely kiváltja a manuális úton kitöltendő nyugta szerepét.
Számvitel és könyvvizsgálat
A Számviteli törvény 2020. január 1-től bevezette az elszámolási egységhez kapcsolódó elszámolási modellt, amely azonban olyan szerződésekre is kiterjedhet, melyeknél az alkalmazás nehézkes és a beszámoló érintettjeinek többlet információval nem szolgál. Emiatt a törvényjavaslat 2021. évben induló üzleti évtől lehetőséget biztosít arra, hogy azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatban gyártott termékek esetén az elszámolási egységhez kapcsolódó elszámolást a vállalkozások ne alkalmazzák, így erre vonatkozóan időbeli elhatárolást sem kell képezniük.
Az összemérés elvének érvényesülése érdekében a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás várható, de még el nem számolt összege a 2021. évben induló üzleti évtől aktív időbeli elhatárolásként is kimutatható, csökkentve az előleg alapú fejlesztési támogatások okozta időbeli eltéréseket.
Az áfa törvénnyel összhangban a számviteli törvényből törlésre került az ellenérték arányában történő áfa megosztási kötelezettség, a tárgyi eszközök bekerülési értéknek megállapításakor. Ez a módosítás szintén alkalmazható a 2021-ben induló üzleti évekre is.
A független könyvvizsgálói jelentés elektronikus kiállítása 2020. áprilisa óta lehetséges, mely kapcsán egyértelműsítésre került, hogy az elektronikusan kiállított könyvvizsgálói jelentésnek elektronikus aláírást és időbélyegzőt is tartalmaznia kell.
Ahogy azt korábbi hírlevelünkben is említettük, Magyarországon eddig nem volt kifejezetten a kriptovalutákból származó jövedelmek adózására vonatkozó szabályozás. Azonban a kriptovalutákkal való kereskedelem növekvő volumene szükségessé teszi, hogy az ilyen típusú ügyletekből származó jövedelem, mint a tőkejövedelmek egy új formája beépítésre kerüljön a személyi jövedelemadó rendszerébe.
Törvényjavaslat – a kriptovaluta jövedelmek új kezelése és adóterhe
A 2021. május 11-én benyújtott T/16208. számú törvényjavaslat – elfogadása esetén – jelentős lépéseket tenne a kriptodevizákból származó jövedelmek kifehérítése felé. A jelenlegi szabályok alapján – eltérő törvényi rendelkezés hiányában –a kriptovaluta átruházásakor keletkező jövedelem egyéb jövedelemként viseli a közterheket, így az után 15 százalék személyi jövedelemadót és 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Amennyiben a jövedelmet a magánszemély nem magyar illetőségű társaságtól, vállalkozástól szerzi (ami a kriptovalutával való kereskedés esetében elég gyakori), a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek kell megfizetnie, emiatt az SZJA és a SZOCHO adó alapja az egyébként megállapított jövedelem 87 százaléka.
Ezzel szemben az új szabályok alapján a kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét képezi, hanem külön adózó jövedelemnek minősül és azután szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni. Így a törvényjavaslat szerint a kriptodevizák adóterhe 30,5%-ról 15%-ra csökkenhet.
A kriptoeszközök és ügyletek meghatározása
Az SZJA törvény új szabályai alapján kriptoeszköznek tekintendő az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek pedig azt az ügyletet kell majd minősíteni, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető (nem zártkörű) ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Vagyis adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, mindaddig amíg kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik át az ügylet adómentes.
A jövedelem megállapításának, bevallásának módja
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem megállapításának módja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonló logikára fog épülni. Jövedelem akkor keletkezik majd, ha az adóévben elért ügyleti nyereségek együttes összege meghaladja a tárgyévben realizált ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó díjak, jutalékok együttes összegét. Ez utóbbiba beleértendőek a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások is. Ügyleti nyereség akkor keletkezik, ha a megszerzett bevétel meghaladja a kriptoeszköz megszerzésére és az ügylethez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított igazolt kiadásokat. Viszont nem kell (nem lehet) ügyleti bevételt megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát. Ez utóbbi rendelkezés akkor alkalmazható, ha a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt és az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.
Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköz átruházása, átengedése (a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. Kiadásként pedig a kriptoeszköz megszerzése során, a törvényben nevesített jogcímeken a tárgyévben felmerült költségek vehetők figyelembe (pl.: kriptoeszköz vásárlása esetén a megszerzésre fordított kiadás, míg bányászata esetén az ezen tevékenység végzése során felmerült költségek).
Ha az adóévben az összes ügyleti veszteség meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét, akkor a veszteséget elszenvedett magánszemély élhet az adókiegyenlítés lehetőségével. Az adókiegyenlítés során a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesítheti.
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet a magánszemélynek adóévenként kell megállapítania, melyet megtehet az adóbevallási tervezet kiegészítésével vagy a saját maga által elkészített adóbevallásában.
Átmeneti rendelkezés – halasztható SZJA fizetési kötelezettség
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adókötelezettségére vonatkozó új szabályokkal összefüggő átmeneti rendelkezés, értelmében amennyiben a magánszemély a 2022. évet megelőzően kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylete tekintetében választhatja az új szabályok alkalmazását, azzal, hogy az említett ügyletek eredményét 2022. évi ügyleti eredményként kell figyelembe vennie.
Tehát ezen átmeneti rendelkezés alapján a fenti feltételekkel élő magánszemélyek halaszthatják a kriptovaluta jövedelmeik utáni SZJA fizetési kötelezettségüket, a 2022. évről szóló SZJA bevallás benyújtási határidejéig, 2023. május 22-ig.
A bevallási tervezet ellenőrzése, jóváhagyása, javítása
A 2020. évi SZJA bevallás benyújtási határideje idén 2021. május 20-a, amely határidőig minden magánszemélynek be kell nyújtania a bevallását. Ahogy a korábbi években a NAV idén is előkészíti az eSZJA portálon a bevallási tervezetet. Azonban fontos észben tartanunk, hogy az adóhatóság csak a hozzá beérkező adatok alapján készíti el ezen tervezeteket, így a magánszemélyeknek minden esetben ajánlott a tervezetük átnézése, illetve ha szükséges, a javítások, kiegészítések elvégzése a bevallási határidő lejárta előtt.
A bevallási tervezet ellenőrzésekor érdemes a munkavállalóknak a jövedelmeikhez kapcsolódó igazolásaikat összehasonlítani a tervezetben szereplő adatokkal. Fontos ellenőrizni még az egyes adókedvezmények beszámítását is, hogy minden helyesen került-e feltüntetésre. Végezetül pedig nem szabad megfeledkezni az adó 1+1 százalékának felajánlásáról sem.
Azonban a fent említett általános ellenőrzéseken és a nyilatkozaton kívül számos olyan magánszemély van, akiknek további adatokat kell szerepeltetniük a bevallásukban. Ugyanis a NAV-hoz adatszolgáltatási kötelezettség hiányában nem érkezik információ bizonyos jövedelmekről, adatokról, rálátás hiányában pedig ezeket nem tudják feltüntetni a bevallási tervezetben.
A következőkben felsorolunk pár példát, amelyek kapcsán a magánszemélyeknek kell kiegészíteniük a bevallási tervezetüket.
- A magánszemélyeknél sokszor előforduló adókötelezettséget teremtő tevékenység az ingatlanértékesítés és -bérbeadás,
- Az adóalapkedvezmények köre egy olyan kategória ahol szintén szükség van a tervezet ellenőrzésére, hiszen a magánszemélyek dönthetnek a kedvezmények érvényesítésével kapcsolatban,
- Fontos kiemelni a külföldről származó jövedelmek csoportját is, hiszen erről a NAV nem kap információt, illetve ezen jövedelmek kapcsán – származási országuktól függően – eltérőek lehetnek az adózási szabályok,
- Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a magánszemélyek körében a kriptovaluták mind befektetési eszközként mind pedig kiegészítő bevételi forrásként. Ugyanakkor fontos kiemelnünk, hogy a kriptovaluták kereskedelmével szerzett plusz jövedelem is adóköteles.
A kriptovaluták kereskedelmével megszerzett jövedelem adóztatása Magyarországon
Magyarországon egyelőre nincs kifejezetten a kriptovalutákból származó jövedelmek adózására vonatkozó szabályozás. Általános útmutatót egyelőre nem tett közzé a NAV az ilyen jellegű jövedelmek kezelése kapcsán. Fontos tisztáznunk, hogy hazánkban a kriptovaluták nem számítanak a hagyományos értelemben véve pénznek, sem fizetőeszköznek, azonban a meglévő szabályozásoknak és adótörvényeknek megfelelően meg lehet állapítani a fizetendő adó mértékét.
Az SZJA törvény alapján megállapítható, hogy a kriptovaluta értékesítéséből származó árfolyamnyereség úgynevezett egyéb jövedelemnek tekinthető. Ezen jövedelmet akkor szükséges a bevallásban szerepeltetni, amikor a kriptovalutát a magánszemély törvényes fizetőeszközre váltja (forint, euró stb.) és abból nyeresége keletkezik. A magánszemélyek esetében adózás szempontjából a kripto értékesítése az egyéb jövedelem kategóriába esik, bányászata pedig az önállóan végzett tevékenység körébe. Adózási szempontból a legnagyobb kihívást azonban a jövedelem forintban történő meghatározása okozza.
A kriptovalutából származó nyereség, mint egyéb jövedelem után 15%-os Személyi Jövedelem Adót (SZJA), és 15,5%-os szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) kell fizetni. Költségelszámolás ebben az esetben nem lehetséges, ezért az adóalapot a SZOCHO kötelezettségre tekintettel jelenleg a jövedelem 87%-ban kell megállapítani. A fent említett adókötelezettség megállapításához azonban a magánszemélynek adminisztrációs kötelezettsége merül fel, ugyanis a kriptovaluta tulajdonosnak rendszeresen vezetnie kell, hogy milyen kriptovalutához jutott, illetve, hogy mit, mikor és mennyi értékben adott el. A magánszemély egy ilyen nyilvántartásból tudja majd megállapítani a kriptovaluta beszerzési értéke és eladási értéke közötti különbséget, amelyből megállapítható lesz az adott ügylet eredménye. A megállapított jövedelmek kapcsán figyelni kell, hogy melyik évben került a kriptovaluta átváltásra, illetve a folyószámlára kiutalásra, ugyanis abban az évben kell bevallania a magánszemélynek a jövedelmet.
Továbbá ahogy az előbbiekben említettük, előfordulhat még az az eset is, hogy a magánszemély kriptobányászati tevékenységből jut bevételhez. Az ilyen tevékenységből szerzett plusz jövedelmet a jogszabály szerint önálló tevékenységből szerzett bevételnek kell tekinteni. Ebben az esetben a magánszemélynek a már fentebb említett 15%-os SZJA, illetve 15,5%-os SZOCHO megfizetése mellett, lehetősége van elszámolni a költségeket is. A költségelszámolásnak két formája létezik, a 10%-os költséghányad, vagy a tételes elszámolás. A bevétellel szemben a tevékenység folytatása érdekében ténylegesen felmerült és igazolt költség, illetve a tárgyi eszközök (kriptobányászati számítógépek) amortizációja így elszámolható, levonható lesz.
A már fent említett SZJA-bevallási határidő 2021. május 20-a, így a tervezetek ellenőrzésére eddig van lehetőség. Érdemes tehát a fent említett pontokat ellenőriznie a magánszemélynek, és a szükséges helyeken javítani a tervezetet, ugyanis az ellenőrzés és javítása hiányában a NAV által készített tervezetek automatikusan elfogadott bevallássá válnak a határidő napján, így a későbbiekben csak önellenőrzés beadásával lehet a bevallásokat módosítani.
A Pénzügyminisztérium sajtóközleményében megerősítette, hogy igazolási kérelemmel kimenthető a beszámolók, illetve az azokhoz kapcsolódó bevallások (társasági adó, kisvállalati adó, innovációs járulék, energiaellátók jövedelemadója, szakképzési hozzájárulás) 2021. május 31-ei határidejének elmulasztása.
A koronavírus okozta válság megnehezíti a szervezetek életét, működését is, ezért a Pénzügyminisztérium tekintettel a pandémiás helyzet nehézségeire, arra kérte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy a szigorú szankciókkal szemben, a június 30-ig benyújtott igazolási kérelmekben a koronavírusra visszavezethető indokokat minősítse különösen méltányolandó körülménynek. A sajtóközlemény alapján a 2021. június 30-ig benyújtott igazolási kérelmeket a NAV a járványra való tekintettel gyorsan és méltányosan bírálja el, amennyiben azok valóban a vírusra visszavezethető indokokat tartalmaznak.
Azok, akik esetében a NAV jóváhagyta az igazolási kérelmüket, mentesülhetnek a 2021. május 31-ei határidő elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények (mulasztási bírság és késedelmi pótlék) alól. Azonban fontos kiemelni, hogy az igazolási kérelemmel együtt az elmulasztott adóbevallásokat is be kell nyújtania a kérelmezőnek, illetve az adót ettől függetlenül meg kell fizetnie vagy fizetési halasztást, illetve részletfizetést kell kérnie az adóhatóságtól.
Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy noha a helyi iparűzési adót 2021-től már a NAV által rendszeresített nyomtatványon és a NAV közreműködésével kell bevallani, azonban ezen adóbevallás kapcsán az igazolási kérelmet önkormányzati adóhatóságonként külön-külön be kell nyújtani és azt minden egyes önkormányzati adóhatóság, egymástól, és a NAV-tól függetlenül fogja elbírálni.
Végezetül pedig szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a sajtóközlemény alapján a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókra, vagyis a tőzsdei cégekre, a bankokra, a biztosítókra és a befektetési vállalkozásokra nem terjed ki az igazolási kérelmek június 30-ig tartó különösen méltányos elbírálása, rájuk továbbra is az általános adóigazgatási szabályok vonatkoznak, azonban bevallási késedelem esetén számukra sem tilos igazolási kérelemmel élni.