- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Bár a banki utalások elterelése, mint csalási forma nem egészen új találmány a kiberbűnözés területén, nagy teret mégis az elmúlt időszak megváltozott körülményei között nyert. Az FBI szerint ma már a zsarolóvírusok mellett a legjelentősebb anyagi kárt okozó bűncselekmények között tartható számon.
Mit jelent pontosan a banki elterelés?
A banki elterelés során a kiberbűnözők az adott cég pénzügyekkel foglalkozó alkalmazottját veszik rá arra, hogy az összeget utalja át vagy fizesse ki részükre, természetesen úgy, hogy az illetőnek fogalma sincsen arról, hogy nem felsővezetői utasításra vagy egy beszállító kérésére cselekszik, és éppen megtévesztés áldozata. Mire a csalásra fény derül, az összegnek is nyoma vész az internet bugyraiban a nemzetközi pénzmosórendszereknek köszönhetően, így az elveszett pénz visszaszerzése gyakorlatilag lehetetlen, de legalábbis rendkívül nehézkes.
Az eltereléses csalás elterjedését mutatja, hogy az utóbbi időszakban szinte havonta kerülnek elő újabb és újabb ügyek. Nagyságrendileg legalább 10 millió, de akár 750 millió forintot is meghaladó összegek közé tehető cégenként az okozott kár. Mivel ezek a pénzek gyakorlatilag soha többé nem kerülnek elő, a jelentős anyagi kárt jelentő bűncselekmény elkerülésének leghatékonyabb módja a megelőzés.
„Nálunk minden szabályos, minket ez nem érinthet…”
Az eltereléses csalások már a COVID-19 előtt is jelen voltak, de azzal, hogy a vállalatok nagy része szabályozott környezetéből az alkalmazottak otthonaiba költözött, a kockázat jelentősen megnövekedett. A személyes kapcsolatok teljes mértékben átkerülhettek az online térbe és megváltozhattak a kapcsolattartásra használt telefonszámok. Hiába jól szabályozottak egy cég pénzügyi folyamatai és rendszeresek a vizsgálatok, a megváltozott helyzet okozta bizonytalanságot a kiberbűnözők vagy akár a belső elkövetők sikeresen kihasználhatják, tökéletesen megtéveszthetik a vállalat dolgozóit. A legtöbb, a csalás áldozatául esett cég esetében megfelelőek voltak a szabályozások és rendszeresek az ellenőrzések.
Hogyan tudunk segíteni?
Az eltereléses csalások kivizsgálása során szerzett tapasztalatokat összegezve készítettünk egy átfogó megelőzési, ellenőrzési tervet, amelyben különösen figyelmet fordítunk a pénzügyi folyamatok – utalás, szállítói kapcsolatok – sérülékenységére.
Ez az ellenőrzési terv az elkövetési módokhoz köthető kockázatok azonosítása mellett a folyamatok forensic szempontok alapján való felülvizsgálatát tartalmazza, valamint megvizsgáljuk, hogy a csalók által esetleg célba vett alkalmazottak számára milyen eszközkészlet áll rendelkezésre a visszaélések felismerésének elősegítésére.
Az érintett folyamatok teljes átvilágítása és a személyes elbeszélgetések eredményeinek kiértékelése után javaslatot teszünk a folyamatok hiányosságainak javítására, és amennyiben szükséges, képzéssel nyújtunk a cég dolgozóinak segítséget, hogy visszaélés-megelőzési képességüket továbbfejleszthessék.
Ha bővebben érdeklődik a téma iránt, vegyen részt szakértőnk 2021.03.30-án tartandó online előadásán.Az előadáson való részvétel díjmentes, viszont regisztrációhoz kötött.
Regisztrációját ide kattintva tudja leadni.
Technikai és szervezési kérdésekben kérem, keressen fel minket az alábbi elérhetőségek egyikén:
Molnár Martina | | 06 30 788 2067
Üdvözlettel,
Grant Thornton Magyarország
A koronavírus-járvány harmadik hulláma következtében újabb szigorítások léptek életbe március 8-ától Magyarországon. A 86/2021. (II. 27.) Kormányrendelet értelmében 2021. március hónapjára vonatkozóan is érvényben maradnak a veszélyeztetett gazdasági ágazatokban működő vállalkozásokra vonatkozó kedvezmények. A kedvezmények köre kiterjed a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs járulék fizetési kötelezettség megfizetése alóli mentességre, a bértámogatásra, a bérleti díj alóli mentességre, valamint az internet támogatásra is.
A 86/2021. (II. 27.) Korm. rendelet szerint a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján már járó bértámogatás külön kérelem benyújtása nélkül meghosszabbodik 2021. március hónapjára, ha a munkaadó a veszélyhelyzet ideje alatt a 86/2021. (II. 27.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt nyújtott be kérelmet, és 2021. március 5-ig nem nyilatkozik arról, hogy nem kívánja igénybe venni a támogatást a kérelemben foglalt munkavállalója tekintetében. Minden jogosultnak igazolnia kell a támogatás utolsó napját követő második hónap végéig a támogatásra való jogosultságot, így tehát az ágazati bértámogatás a jelenlegi szabályok szerint támogatási előlegnek minősül.
Milyen kedvezmények érvényesíthetőek az érintett ágazatokban?
- Az érintett tevékenységet folytató gazdálkodók jogosulttá válhatnak a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek bruttó munkabére 50 százalékának megfelelő összegű bértámogatásra 2021. március hónap tekintetében.
A támogatás mértéke munkavállalónként legfeljebb havi bruttó 251.100 Ft, amennyiben
- a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti és
- a munkaadó vállalja, hogy a munkaviszonyt 2021. április 30-áig felmondással vagy közös megegyezéssel nem szünteti meg.
- Az érintett ágazatokat főtevékenységként folytató társas-, valamint egyéni vállalkozók mentesülnek a szociális hozzájárulási adó (15,5%), és szakképzési hozzájárulás (1,5%) megfizetése alól a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek után (függetlenül azok munkakörétől). Amennyiben a vállalkozás kötelezett rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére ez alól is mentesül időarányosan 2021. év március hónap tekintetében, illetve nem kell megfizetni az első negyedéves előleget sem.
- A veszélyeztetett ágazatokba tartozó főtevékenységet folytató kisvállalati adóalanyoknak a 2021. márciusi kiva-kötelezettségük megállapításánál a személyi jellegű kifizetések összegét nem kell figyelembe venniük, az nem lesz a kiva-alapjuk része.
Kik jogosultak jelenleg a támogatások igénybevételére?
A támogatást azon vállalkozások jogosultak igénybe venni, amelyek tényleges főtevékenysége 2021. március hónapban veszélyeztetett ágazatba tartozik. Ezen ágazatok listáját hírlevelünk alján nevesítjük.
Tényleges főtevékenységnek az a tevékenység számít, amiből a kifizetőnek a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.
Mi a kérelem benyújtásának határideje?
A 2021. március 8. napjától korlátozással érintett munkáltatók vonatkozásában a bértámogatási kérelmeket 2021. március 8. és 2021. március 31. napja között kell benyújtani. Minden egyéb érintett főtevékenység esetén a kérelmek 2021. április 10-ig nyújthatók be. A munkaadó székhelye, illetve telephelye szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz kell a kérelmeket benyújtani, aki nyolc munkanapon belül határozatban dönt. Az adókedvezmények érvényesítése és a kapcsolódó nyilatkozattételi kötelezettség a havi járulékbevallás keretein belül teljesítendő.
Bérletidíj-fizetési mentesség
Az 52/2021. (II.9.) Korm.rendeletben meghatározott tevékenységet végzőknek nem kell bérleti díjat fizetniük 2021. március hónapra vonatkozóan, ha az állam, a helyi önkormányzat, valamint ezek többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság tulajdonában lévő helyiséget bérelnek. Feltétel továbbá, hogy a bérleti szerződés március 6-át megelőzően már létrejött, és az, hogy a bérlő 2021. március 3. napján a rendeletben nevesített tevékenységek valamelyikét folytatja.
KATA alanyok kedvezménye
Az a kisadózó vállalkozás, aki 2021 februárjában már a kisvállalti adó törvény hatálya alá tartozott és tevékenységi körei között nevesítve volt valamelyik mentesített tevékenységi kör (nem feltétlenül főtevékenységként), mentesül a KATA, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól 2021. március hónap vonatkozásában. Ezen mentesülés nem befolyásolja az éves 12 millió forintos bevételi értékhatárt, illetve társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot. A NAV a korábbi gyakorlattal összhangban valószínűsíthetően törli a március havi tételes adót, ha a kisadózó bejelentett, NAV által nyilvántartott tevékenységei között megtalálható a mentesítésre feljogosító tevékenységi kör.
Ingyenes internet
Az alapfokú nevelés-oktatást folytató köznevelési intézménnyel fennálló jogviszonyra tekintettel a digitális munkarendben részt vevő diákok és családtagjaik, illetve az oktatásban résztvevő pedagógusok részére a helyhez kötött ingyenes internet-hozzáférési szolgáltatás 2021. március hónap tekintetében egyszer 30 napra igénybe vehető. Az ingyenes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó igényt – elektronikus úton – a szolgáltató felé kell jelezni.
A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján 2021. március hónapban az alábbi tényleges főtevékenységeket végzők tartoznak veszélyeztetett ágazatba:
- Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610),
- Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621),
- Italszolgáltatás (TEÁOR 5630),
- Filmvetítés (TEÁOR 5914),
- Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230),
- Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551),
- Előadó-művészet (TEÁOR 9001),
- Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002),
- Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004),
- Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102),
- Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104),
- Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311),
- Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312),
- Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313),
- Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319),
- Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321),
- Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604),
- M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329),
- Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
- Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520),
- Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530),
- Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590),
- Utazásközvetítés (TEÁOR 7911), vagy
- Utazásszervezés (TEÁOR 7912),
- M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR 4939),
- Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 4719),
- Audio-, videoberendezés kiskereskedelme (TEÁOR 4743),
- Textil-kiskereskedelem (TEÁOR 4751),
- Villamos háztartási készülék kiskereskedelme (TEÁOR 4754),
- Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme (TEÁOR 4759),
- Könyv-kiskereskedelem (TEÁOR 4761),
- Papír-, írószer-, irodaszer- és nyomtatvány-kiskereskedelem (TEÁOR 476203),
- Zene-, videofelvétel kiskereskedelme (TEÁOR 4763),
- Sportszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4764),
- Játék-kiskereskedelem (TEÁOR 4765),
- Ruházat kiskereskedelem (TEÁOR 4771),
- Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem (TEÁOR 4772),
- Óra-, ékszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4777),
- Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme (TEÁOR 4778),
- Használtcikk bolti kiskereskedelme (TEÁOR 4779),
- Videokazetta, lemez kölcsönzése (TEÁOR 7722),
- Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése (TEÁOR 7729),
- Egyéb foglalás (TEÁOR 7990),
- Szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 9200), kivéve a totózó és lottózó,
- Szórakoztatóelektronikai cikk javítása (TEÁOR 9521),
- Lábbeli, egyéb bőráru javítása (TEÁOR 9523),
- Bútor, lakberendezési tárgy javítása (TEÁOR 9524),
- Óra-, ékszerjavítás (TEÁOR 9525),
- Egyéb személyi, háztartási cikk javítása (TEÁOR 9529),
- Fodrászat, szépségápolás (TEÁOR 9602),
- M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás (TEÁOR 9609),
- Virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem (TEÁOR 477601),
- Oktatási intézményben működő vállalkozások esetén Egyéb vendéglátás (TEÁOR 5629),
- Járművezetés oktatás (TEÁOR 8553),
- M.n.s. egyéb oktatás (TEÁOR 8559), vagy
- Oktatást kiegészítő (TEÁOR 8560) tevékenység.
Amennyiben a fenti kedvezmények igénybevétele kapcsán segítségre van szüksége, vagy további kérdései merülnek fel, kérjük, vegye fel szakértőnkkel a kapcsolatot!
A szakma széles körben foglalkozott a témával, így már nem újdonság, hogy a 2021. március 16-án a korábban bevallott helyi iparűzési adó (HIPA) előlegnek csupán az 50%-át kell megfizetniük a 2021. február 25-éig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé nyilatkozatot tett mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (KKV).
Ahogyan azt korábbi hírlevelünkben részletesen kifejtettük, számos értelmezési nehézség merült fel a KKV-k számára 1%-ban maximalizált HIPA mértéket és 50%-os HIPA előlegmérséklést lehetővé tevő 639/2020. Kormányrendelet (továbbiakban: „Rendelet”) kapcsán. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a Rendelet alkalmazása során a KKV besorolás elvégzésekor mennyiben kell eltérni a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXV. törvény (KKV törvény) előírásaitól.
Mint ismeretes, a Rendelet a kedvezményeket azon adóalanyok számára teszi lehetővé, amelyek megfelelnek KKV törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek annyi különbséggel, hogy esetükben a nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatárként nem 50 millió eurót, illetve 43 millió eurót, hanem 4 milliárd forintot kell alapul venni. Mind a NAV, mind a Fővárosi Önkormányzat tájékoztatói alapján a Rendelet szerinti KKV minősítés során a 4 milliárd forintos értékhatár kivételével a KKV törvény szerinti valamennyi egyéb feltételnek is teljesülnie kell.
Mindez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a kategorizálás során alkalmazni kell a KKV törvény 5. § (3) bekezdése szerinti „kétéves szabály”-t is (amennyiben a KKV besorolásnál a számított értékek éves szinten túllépik a foglalkoztatotti létszám és pénzügyi határértékeket, vagy elmaradnak azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszítik el, illetve nyerik el a KKV minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépik az adott határértékeket vagy elmaradnak azoktól).
A napokban birtokunkba került a Fővárosi Önkormányzat tájékoztató levele, amely kimondja, hogy a Rendelet szerinti KKV besoroláskor teljesíteni kell a KKV törvényben előírt valamennyi feltételt a 4 milliárd forintos értékhatár kivételével, amely jellegéből adódóan kizárja a KKV törvény szerinti „kétéves szabály” alkalmazhatóságát. Ez pedig azt jelenti, hogy a KKV minősítésnél az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában a vállalkozás és partner-, illetve kapcsolt vállalkozásai utolsó éves beszámolóinak és egyszerűsített éves beszámolóinak összevont adatait kell alapul venni.
Lassan tisztul a kép, de mit tehetnek azok a vállalkozások, amelyek a 2021. február 25-i nyilatkozattételi határidőkor még nagyvállalatnak minősítették magukat és ezért nem tettek nyilatkozatot, de az időközben ismertté vált jogértelmezések alapján már teljesítik a KKV besorolás kritériumait?
- Ezen vállalkozások egyrészt a 21NYHIPA nyomtatvány 15 napon belüli pótlólagos benyújtásával és a telephelyek szerinti önkormányzatok felé igazolási kérelem benyújtásával kezdeményezhetik az 50%-os HIPA előleg mérséklést,
- másrészt a HIPA előleg esedékességének napjáig (főszabály szerint március 16-a és szeptember 15-e) adóelőleg mérséklési kérelmet nyújthatnak be az érintett önkormányzatokhoz arra való tekintettel, hogy az adóelőleget az előző időszak adatai alapján kötelesek megfizetni, azonban számításaik szerint várható adófizetési kötelezettségük nem fogja elérni az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőlegük összegét.
Fontos, hogy amíg az igazolási kérelem esetében azt kell bizonyítani, hogy a nyilatkozat elmulasztása a vállalkozás önhibáján kívül következett be, addig az adóelőleg mérséklési kérelemben be kell mutatni a HIPA számítás kapcsán releváns rendelkezésre álló információkat és üzleti terveket, majd azok alapján le kell vezetni a várható adókötelezettség összegét. Mind az igazolási kérelem elutasítása, mind pedig a jogosulatlan adóelőleg mérséklés miatti mulasztási bírság elkerülése végett a beadványok elkészítése és benyújtása során kellő körültekintéssel szükséges eljárni!
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
Változás a fordított adózás szabályában 2021-től
Mint ahogyan azt az őszi adócsomagról szóló hírlevelünkben ismertettük, az Európai Bizottság döntésétől függően a munkaerő kölcsönzés esetében megváltozik az Áfa törvény fordított adózási szabálya, vagyis az az építőipari munkaerő-kölcsönzés kivételével kivezetésre kerül. A fordított adózás lényege, hogy két belföldön nyilvántartásba vett Áfa alany között (feltéve hogy nincs olyan jogállásuk, amely alapján Áfa fizetés tőlük ne lenne követelhető) nem kerül Áfa felszámításra és megfizetésre, mert az Áfát a beszerző a NAV-val szemben köteles rendezni bevallásában (fizetendő és – amennyiben arra jogosult, abban az esetben – levonható Áfaként).
Az őszi adócsomag alapján az új szabályozás azt követő 30. napon lép hatályba, hogy a pénzügyminiszter határozatban közli a Magyar Közlönyben, hogy az EU elutasította a derogációs felhatalmazás meghosszabbítását Magyarország kérelme ellenére.
Jelentősen csökken a fordított áfa alkalmazhatósága az építőiparban
Tekintettel arra, hogy a Magyar Közlöny 2021. március 2-án megjelent 33. számában az 1/2021 PM határozatban erre sor került, így 2021. április 1-jétől már csak azon építőipari munkaerő-kölcsönzés esetében alkalmazható a fordított adózás, amely az áfatörvény 10. § d) pontjában meghatározott ingatlanátadáshoz vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési-szerelési munkához kapcsolódik, mely ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására (ide értve a bontással történő megszűntetést is) irányul.
Vagyis utoljára 2021. március 31-ig alkalmazható a fordított adózás az egyéb célú munkaerő kölcsönzés, valamint az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek által nyújtott szolgáltatások esetében.
Közeledik a 2021. február 25-i határidő, ameddig a mikro-, kis- és középvállalkozások (továbbiakban: „KKV”) 50% mértékű HIPA előlegcsökkentési igényükről nyilatkozatot tehetnek.
Korábbi hírlevelünkben már foglalkoztunk azzal, hogy a 2020. december 22-én kihirdetett 639/2020. Kormányrendelet (továbbiakban: „Rendelet”) egyrészről 1%-ban maximalizálja a KKV-k 2021. évben végződő adóévükre fizetendő HIPA mértékét, másrészt a 2021. február 25-ig benyújtható nyilatkozat alapján 50%-os HIPA előlegmérséklést tesz lehetővé a KKV-k számára. A határidőhöz közeledve egyre több bizonytalanság merült fel a Rendelet gyakorlati alkalmazását illetően, így jelen hírlevelünkben kifejezetten azokra kívánunk fókuszálni.
A Rendelet 1. §-a az 1%-ban maximalizált HIPA mértéket azon adóalanyok számára írja elő, amelyek megfelelnek KKV törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek annyi különbséggel, hogy esetükben a nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatárként nem 50 millió eurót, illetve 43 millió eurót, hanem 4 milliárd forintot kell alapul venni. Ez – a NAV által 2021. február 19-én közzétett tájékoztató alapján is – magával vonja, hogy a minősítés szempontjából a KKV törvény szerinti valamennyi egyéb feltételt alkalmazni kell:
- a minősítésnél az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában a vállalkozás és partner-, illetve kapcsolt vállalkozásai utolsó éves beszámolóinak és egyszerűsített éves beszámolóinak összevont adatait kell alapul venni és
- amennyiben az így számított értékek éves szinten túllépik a foglalkoztatotti létszám és pénzügyi határértékeket, vagy elmaradnak azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszítik el, illetve nyerik el a KKV minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépik az adott határértékeket vagy elmaradnak azoktól (továbbiakban: „Kétéves szabály”), továbbá
- főszabály szerint nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot.
Ezzel szemben a Rendelet 2. §-a az 50%-os HIPA előlegmérséklést azon vállalkozások számára teszi lehetővé, amelyek a 250 főnél kevesebb összes foglalkoztatotti létszámot és a maximum 4 milliárd forintos nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg kritériumokat az alábbiak alapján teljesítik:
- beszámolókészítésre kötelezett vállalkozó a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készített és elfogadott beszámoló, elfogadott beszámoló hiányában, becsült adatok alapján,
- beszámoló-készítésre nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó esetén a becsült adatok alapján.
A megfogalmazásbéli különbség azt sugallja, hogy:
- amíg az 1%-ban maximalizált HIPA mérték csak azon adóalanyok számára jár, amelyek a csoport szinten összesített adatok és a Kétéves szabály figyelembevételével minősülnek KKV-nak,
- addig az 50%-os HIPA előlegmérséklés mindazok számára jár, amelyek egyedi szinten és kizárólag a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó beszámoló, annak hiányában pedig becsült adatok alapján teljesítik a 250 főnél alacsonyabb összes foglalkoztatotti létszám és a maximum 4 milliárd forintos nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg kritériumokat.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2021. február 5-i tájékoztatójában az 50%-os HIPA előlegcsökkentés előfeltételeként kifejezetten előírja, hogy az adóalanynak meg kell felelnie a KKV törvényben meghatározott feltételeknek azzal, hogy a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatára legfeljebb 4 milliárd forint. Jelzés értékű az is, hogy a NAV tájékoztatójában általános érvénnyel kimondja, hogy a Rendelet a KKV törvénynek a vállalkozó és a kapcsolódó, illetve partnervállalkozások adatainak összeszámítását előíró rendelkezéseitől nem fogalmaz meg eltérést, azokat a Korm. rendelet szerinti adóelőnyök igénybevételére való jogosultság vizsgálatakor is alkalmazni kell.
A fentiek alapján a mulasztási bírság elkerülése végett nem érdemes megengedő módon értelmezni a Kormányrendelet 50%-os HIPA előlegmérsékléssel kapcsolatos rendelkezéseit, ezért javasolt, hogy 2021. február 25-ig csak azon vállalatok nyújtsák be az adóelőlegmérséklési nyilatkozatot, vagyis a 21NYHIPA nyomtatványt, amelyek jogosultak lesznek az 1%-ban maximalizált HIPA mértéket is érvényesíteni.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
A jelenlegi, rendkívül gyorsan változó gazdasági környezetben minden vállalkozás számára alapvető fontosságú, hogy a működésével összefüggő döntésekhez megfelelő mennyiségű és minőségű információ álljon rendelkezésre. A vállalkozás működésében az információ forrása a controlling, amely megteremti a tervezés, elszámolás, ellenőrzés és információellátás koordinálásának alapját azzal, hogy a működés folyamatait megadott szempontok szerint folyamatosan gyűjti, elemzi, feldolgozza és továbbítja. Ezáltal a controlling nélkülözhetetlen információkat szolgáltat a vezetési és irányítási döntéshozatalhoz.
A hatékony controllingrendszer biztosítja:
- a vállalkozás teljesítményének folyamatos és késedelem nélküli mérését és ellenőrzését,
- a jövőbeli működést meghatározó intelligens tervezési keretrendszerek kialakítását,
- a vezetői beszámolói rendszerek működtetésén keresztül a szervezet megfelelő irányítását és rugalmas, aktív alkalmazkodását a működési környezet változásaihoz.
Tanácsadói tapasztalataink alapján a vállalkozások bizonyos körénél a kialakult controlling funkciók már nem illeszkednek a vállalkozás méretéhez és tagoltságához, illetve a tevékenység összetettségéhez, rosszabb esetben pedig kizárólag a számviteli feladatok részeként vannak jelen.
Ezen tapasztalatok hívták életre kiemelt Controlling és Management Reporting Osztályunkat, amely a következő szolgáltatásokkal áll az Önök rendelkezésére:
- a menedzsment és egyes vállalati divíziók információigényének felmérése,
- kulcstényezők (KPI) definiálása a vállalkozás stratégiai céljaival összhangban,
- a controlling eszközöket kiszolgáló folyamatok, meglévő controlling eszközök felülvizsgálata és szükség szerinti fejlesztése, esetleges informatikai háttérrendszerek bevezetésének támogatása
- a vállalkozás méretéhez, a tevékenység komplexitásához illeszkedő intelligens controlling rendszer kialakítása, implementációja, esetleg működtetése,
Szakembereink az Önök egyedi igényeinek megfelelően a fenti szolgáltatásokat eseti megbízás alapján, vagy kiszervezett szolgáltatás keretében látják el, így vállaljuk az általunk kialakított rendszerek alkalmazásának betanítását és eseti fejlesztését, illetve hosszú távú költséghatékony működtetését is.
Az általunk alkalmazott megoldások nem igénylik új vállalatirányítási rendszerek bevezetését, bármely meglévő (akár több) rendszer vagy táblázatok adatait képesek kezelni és a pénzügyi szakemberek számára megszokott eszközökkel átláthatóvá tenni.
Amennyiben a fentiek felkeltették érdeklődését, keresse munkatársainkat bizalommal.