- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
A jelenlegi, rendkívül gyorsan változó gazdasági környezetben minden vállalkozás számára alapvető fontosságú, hogy a működésével összefüggő döntésekhez megfelelő mennyiségű és minőségű információ álljon rendelkezésre. A vállalkozás működésében az információ forrása a controlling, amely megteremti a tervezés, elszámolás, ellenőrzés és információellátás koordinálásának alapját azzal, hogy a működés folyamatait megadott szempontok szerint folyamatosan gyűjti, elemzi, feldolgozza és továbbítja. Ezáltal a controlling nélkülözhetetlen információkat szolgáltat a vezetési és irányítási döntéshozatalhoz.
A hatékony controllingrendszer biztosítja:
- a vállalkozás teljesítményének folyamatos és késedelem nélküli mérését és ellenőrzését,
- a jövőbeli működést meghatározó intelligens tervezési keretrendszerek kialakítását,
- a vezetői beszámolói rendszerek működtetésén keresztül a szervezet megfelelő irányítását és rugalmas, aktív alkalmazkodását a működési környezet változásaihoz.
Tanácsadói tapasztalataink alapján a vállalkozások bizonyos körénél a kialakult controlling funkciók már nem illeszkednek a vállalkozás méretéhez és tagoltságához, illetve a tevékenység összetettségéhez, rosszabb esetben pedig kizárólag a számviteli feladatok részeként vannak jelen.
Ezen tapasztalatok hívták életre kiemelt Controlling és Management Reporting Osztályunkat, amely a következő szolgáltatásokkal áll az Önök rendelkezésére:
- a menedzsment és egyes vállalati divíziók információigényének felmérése,
- kulcstényezők (KPI) definiálása a vállalkozás stratégiai céljaival összhangban,
- a controlling eszközöket kiszolgáló folyamatok, meglévő controlling eszközök felülvizsgálata és szükség szerinti fejlesztése, esetleges informatikai háttérrendszerek bevezetésének támogatása
- a vállalkozás méretéhez, a tevékenység komplexitásához illeszkedő intelligens controlling rendszer kialakítása, implementációja, esetleg működtetése,
Szakembereink az Önök egyedi igényeinek megfelelően a fenti szolgáltatásokat eseti megbízás alapján, vagy kiszervezett szolgáltatás keretében látják el, így vállaljuk az általunk kialakított rendszerek alkalmazásának betanítását és eseti fejlesztését, illetve hosszú távú költséghatékony működtetését is.
Az általunk alkalmazott megoldások nem igénylik új vállalatirányítási rendszerek bevezetését, bármely meglévő (akár több) rendszer vagy táblázatok adatait képesek kezelni és a pénzügyi szakemberek számára megszokott eszközökkel átláthatóvá tenni.
Amennyiben a fentiek felkeltették érdeklődését, keresse munkatársainkat bizalommal.
A tavalyi év végén mind törvényi, mind pedig kormányrendeleti úton számos módosítás lépett életbe a vállalkozók 2021. évi HIPA-kötelezettségét érintően. Hírlevelünkben az önkormányzatok helyiadó-politikáját illető változásokról és a mikro-, kis- és középvállalkozások kedvezményéről adunk átfogó képet, illetve megszűnik az ideiglenes iparűzési tevékenység és változnak a megosztással, ellenőrzéssel és bevallással kapcsolatos korábbi gyakorlatok is.
A helyiadó-politikát érintő korlátozások
A 2020. december 1-jén kihirdetésre került 535/2020. Kormányrendelet alapján
- A 2021. évben végződő adóévben a helyi adó (pl.: HIPA) és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon helyi adónak, települési adónak 2020. december 2-án hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke.
- Az önkormányzatnak a 2020. december 2-án hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2021-ben végződő adóévben is biztosítania kell.
- A települési önkormányzat a 2021. évre új helyi adót, új települési adót nem jogosult bevezetni.
A mikro-, kis- és középvállalkozások kedvezményes HIPA-mértéke
A 2021. évben végződő adóévben a HIPA-mértéke 1 százalékban kerül maximalizálásra a 2020. december 22-én kihirdetett 639/2020. Kormányrendelet szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Ebbe a körbe azon vállalkozások tartoznak, amelyek
- összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és
- éves nettó árbevétele, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint.
- A besorolásnál – a 4 milliárd forintos összeghatárt leszámítva – a KKV törvény szerinti előírások irányadóak.
- A mikro-, kis- és középvállalkozások további kedvezményként a 2021. évben, az adott előleg fizetési időpontban esedékes adóelőleg 50 százalékát kötelesek csak megfizetni, mely csökkentést a helyi adóhatóság köteles nyilvántartásában határozathozatal nélkül átvezetni.
- A fenti kedvezménynek való megfelelést
- a beszámoló-készítésre kötelezett vállalkozó a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a számviteli törvény szerint készített és elfogadott beszámoló, elfogadott beszámoló hiányában, az adóévre becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok,
- a beszámoló-készítésre nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, valamint
- a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó az adóévre becsült árbevétel- és létszámadatok alapján állapítja meg.
A HIPA előleg mérséklés feltétele, hogy a vállalkozó 2021. február 25-ig a NAV-on keresztül, a NAV által rendszeresített elektronikus nyomtatványon a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára nyilatkozatot tegyen arról, hogy
- mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül és
- jogosult az adómérték csökkenés 640/2020. Kormányrendelet szerinti támogatástartalmának megfelelő összeget átmeneti támogatásként igénybe venni és
- 2019. december 31-én nem minősült a 37/2011. Kormányrendelet 6. § (4a)–(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak, vagy
- esetében nem áll fenn a 37/2011. Kormányrendelet 6. § (4a) bekezdés c) és d) pontja szerinti körülmény a nyilatkozat időpontjában, továbbá
- amennyiben azt még nem tette meg, abban az esetben bejelenti a telephelyének a címét.
Kapcsolt vállalkozások közötti árak
2021. január 1-jétől részben bekerül a HIPA-szabályozásba az adózás rendjéről szóló törvény kapcsolt vállalkozások közötti szerződések minősítésének követelménye és kimondásra kerül, hogy a társasági adó törvényének hatálya alá tartozó adóalany a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti szokásos piaci ár alapulvételével köteles megállapítani.
Amennyiben a különbözet csökkentené a HIPA alapját, az csak akkor lehetséges, ha az adózó rendelkezik a vele szerződő kapcsolt vállalkozás azon nyilatkozatával, miszerint ugyanakkora összeggel növelte HIPA- alapját (helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, társasági adó, vagy annak megfelelő külföldi adó alapját).
A korrekció megtörténhet egy összegben, vagy az adóalap egyes komponenseinek külön-külön módosításával is.
Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység
2021. január 1-jétől megszűnik az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység fogalma és a hozzá kapcsolódó HIPA-kötelezettség is.
Fontos, hogy továbbra is telephelynek minősül és így iparűzési adó-kötelezettség alá esik a 180 napot meghaladó építőipari tevékenység folytatása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, azzal, hogy a napok számításánál a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja figyelembe veendő.
Helyi iparűzési adó alapjának megosztása
A megváltozott telephely fogalom és az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység megszűnése miatt pontosításra került az építési tevékenységet folytató vállalkozások által választható speciális adóalap-megosztási módszer.
A HIPA-alap székhely és telephelyek közötti megosztása során a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni. Eddig ezen gépjárművek eszközértékét azon településhez kellett (volna) rendelni, ahol azokat jellemzően tárolják, amire az adózók gyakran alacsony adókulcsú önkormányzatot választottak.
Korábbi évekre vonatkozó önellenőrzés és adóellenőrzés
Egyértelműsítésre került, hogy amennyiben a vállalkozó önellenőrzés, vagy az adóhatóság adóellenőrzés keretében korábbi adóévekre adókülönbözetet állapított meg, abban az esetben annak hatását a különbözet számviteli elszámolásának évére vonatkozó helyi iparűzési adó alapjának kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ezzel kizárható, hogy egyes tételeket a vállalkozó két adóévben is figyelembe vegyen a helyi iparűzési adóalap megállapítása során, azaz ne növelje vagy csökkentse kétszer az adóalapot.
Az új rendelkezés továbbra is lehetővé teszi, hogy az adózó döntése szerint a feltárt hiba hatását ne önellenőrzés, hanem a feltárás adóévéről szóló adómegállapítás során vegye figyelembe, azaz ne térjen el a főkönyvi könyvelésben szereplő adóalapelemek összegétől.
A helyi iparűzési adó bevallása
Eddig is lehetőség volt az egyes önkormányzatok által rendszeresített elektronikus űrlapok használata helyett a NAV által rendszeresített HIPA-nyomtatványon adóbevallást tenni, azonban 2021. január 1-jétől már kizárólag a NAV által rendszeresített elektronikus nyomtatványon lesz mód HIPA-bevallást benyújtani. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozók továbbra is jogosultak maradnak papíralapon, közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz benyújtani HIPA-bevallásukat.
A helyi iparűzési adó és adóelőleg megfizetése továbbra is közvetlenül az egyes önkormányzatok felé teljesítendő.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
Tapasztalatunk szerint a 2020. évben a könyvvizsgálók és az adóhatóság is fokozottabban vizsgálta a kapcsolt felek közötti árazást, az év végi korrekciós tételeket és a transzferár dokumentációk meglétét, és hasonló hozzáállásra lehet számítani részükről a 2021-es év során is.
A kapcsolt vállalatokkal létrejött bizonyos ügyletek megfelelő dokumentálásának hiánya esetén az adóhatóság formai mulasztási bírságot szabhat ki, amely esetben a büntetés akár 2 millió Ft (5500 EUR) is lehet tranzakciónként, nem megfelelő árazás esetén pedig korrigálhatja az adóalapot, további büntetést szabhat ki.
Az érintett adózóknak el kell készíteniük a fődokumentumot, a helyi dokumentumot és bizonyos méret felett az országonkénti jelentést (CbCR) is. A helyi dokumentum elkészítésének határideje a magyar társasági adóbevallás benyújtásának határideje.
Ugyanakkor sok társaság az év végével transzferár-korrekciókat alkalmaz, melyeknél könnyen előfordulhatnak problémák, ezért javasoljuk ezt a témakört alaposan körbejárni, adott esetben szakértőt bevonni. Érdemes átgondolni, hogy:
- a megcélzott és elért nyereség mértéke megfelelő-e?
- a csoport által kialakított transzferár-szabályzat elégséges-e Magyaroszágon, a kialakított szabályok megfelelnek-e a helyi előírásoknak?
- minden elszámolt költséghez rendelkezésre áll-e a megfelelő alátámasztás?
- az év végi korrekciós tételek számviteli és adójogi kezelése megfelelő-e, az esetleges adóalapot csökkentő tételek indokolhatóak-e?
- a tranzakciók időbeni dokumentálása, az árazás alátámasztásának módszere nehézségekbe ütközik-e?
Szakértőink jellemzően az alábbi, gyakran előforduló problémákkal és hiányosságokkal találkoznak:
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
Az Országgyűlés 2020. december 1-én újabb adózási tárgyú törvényjavaslatot fogadott el, melynek célja a családok otthonteremtésének támogatása. A törvénymódosítás bizonyos új lakások értékesítésére 5%-os általános forgalmi adómértéket vezet be, illetve visszterhes vagyonszerzési illetékmentességet biztosít a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő családok számára.
Áfa
2021. január 1-től (ismét) 5%-os adómérték alá tartoznak,
- a 150 négyzetméter hasznos összes alapterületet meg nem haladó „új”, társasházi lakások; valamint
- a 300 négyzetméter hasznos összes alapterületet meg nem haladó „új”, egylakásos lakóingatlanok (családi házak).
Az áfa rendszerében „új”-nak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatba vétele 2 évnél nem régebben történt.
Az 5%-os áfamérték ideiglenes, – főszabály szerint – 2022. december 31-ig alkalmazandó. Azonban az átmeneti szabályok alapján, a 2023. január 1. és 2026. december 31. között teljesített ügyletek esetében még a kedvezményes kulcs alkalmazható, ha
- az építési engedély 2022. december 31-ig véglegessé vált, vagy
- az építkezést, az egyszerű bejelentés szabályai szerint 2022. december 31-ig bejelentették.
Illeték
A törvényváltozás 2021. január 1-től teljes – forgalmi értéktől független – illetékmentességet biztosít a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) igénybe vevő családok számára mind új, mind használt lakás vásárlása esetén. A rendelkezést a 2021. január 1-ét követően kelt ingatlan adásvételi szerződésekre lehet alkalmazni. Fontos, hogy megelőlegezett CSOK esetében, amennyiben nem teljesülnek a gyermekvállalás feltételei (kivéve az egészségügyi ok miatti nem teljesülést) vagy a határidő lejárta előtt visszafizetik a CSOK-ot (pl. válás miatt) beáll az illetékfizetési kötelezettség.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
Az Országgyűlés elfogadta az őszi adócsomagot tartalmazó T/13258. számú törvényjavaslatot. Hírlevelünkben az ebben foglalt módosításokról adunk egy összefoglaló jellegű képet, illetve ismertetjük a legfontosabb változásokat. Kérjük, keresse szakértőinket amennyiben a részletekkel, a hatálybalépéssel, illetve az átmeneti szabályokkal kapcsolatban szeretne kérdezni. További adózási tárgyú törvénymódosító javaslatokat jelenleg is tárgyal az Országgyűlés, ezekről elfogadásukat követően tájékoztatjuk Önöket.
Általános forgalmi adó
A törvénymódosítás ülteti át a magyar jogrendbe az ún. e-kereskedelemre (webshop értékesítésre) vonatkozó, 2021. július 1-től életbe lépő Európa Uniós szabályokat. Ezek a módosítások négy nagy területet ölelnek fel, így
- változnak a Közösségen belüli távértékesítés szabályai,
- eltörlik a kis értékű import küldemények áfa mentességét,
- adófizetésre kötelezetté válnak az elektronikus kereskedelmet elősegítő elektronikus platformok, valamint
- a törvénymódosítás a fentiekhez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettséget is bevezeti (amit a 282/2011 tanácsi végrehajtási rendelet határoz meg) és adoptálja az egyablakos rendszert az új típusú adófizetési kötelezettségek teljesítéséhez.
Áfacsoport létrehozása, megszüntetése, valamint a csoporthoz való csatlakozás vagy kiválás esetén az adózók megjelölhetik, hogy mely jövőbeli időponttól kérik a változás életbelépését.
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a behajthatatlan követelésekhez kapcsolódóan az adó alapját akkor is lehessen utólag csökkenteni, ha a vevő nem minősül adóalanynak. Az adóalanyokra vonatkozó feltételrendszert kell ebben az esetben is alkalmazni, azzal a kivétellel, hogy a nem adóalany vevőt nem kell előzetesen írásban értesíteni az adóalap-csökkentési szándékról. Ehhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés, hogy – amennyiben a feltételek teljesülnek – a nem adóalany vevőkkel szembeni behajthatatlan követelések áfája a 2021. január 1. előtt, de 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében is visszaigényelhető.
További változás, hogy
- az adóalap-csökkentésnek nem feltétele az esedékességtől számított egy év eltelte, akkor, ha a polgári jogi elévülési idő nem haladja meg az egy évet (pl.: elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti előfizetési szerződések).
- behajthatatlan követelésnek minősül az a követelés is, melynek megfizetése alól a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság által hozott döntés alapján mentesül az adós.
Változnak az adószám törlése esetén alkalmazható szabályok az adólevonási jog tekintetében. Amennyiben az adóalany adószámát kérelemre az adóhatóság újra megállapítja, akkor az adólevonási jog az adószám törlését követő időszakban is fennmarad. A jelenlegi szabályok szerint a törlés véglegessé válásával az adólevonási jog is elenyészik.
A korábbi tervekkel ellentétben a munkaerőkölcsönzéshez kapcsolódó belföldi fordított adózás tovább él majd. Azonban, ha a derogációs felhatalmazást Magyarország kérelme ellenére nem hosszabbítja meg az EU, úgy a fordított adózás csak az építőipari munkaerő kölcsönzésre korlátozódik.
A törvénymódosítás 2021. július elsejétől lehetővé teszi, hogy a NAV – a hozzá beérkezett adatok alapján – elkészítse az adózó áfa bevallás tervezetét (eÁfa). Ennek keretében az adóhatóság a tárgyidőszakot követő 12. naptól az adóalany rendelkezésére bocsátja az adóhatóságnál nyilvántartott tárgyidőszaki fizetendő adót és annak alapját, valamint az adóalanyra áthárított adót és alapját. Ezt a bevallás tervezetet az erre a célra rendszeresített online felületen lehet kiegészíteni, módosítani, illetve elfogadni. A bevallástervezet elfogadása a belföldi összesítő jelentés benyújtását is magába foglalja. Azon vállalkozások, amelyek áfabevallási gyakorisága 2021. júliusát követően változik (például negyedéves bevallóból havi bevallóvá válnak) csak 2022. január 1-jét követően élhetnek a bevallástervezet lehetőségével. Fontos, hogy a bevallás tervezet alkalmazása nem kötelező. Az adózók az eddig megszokottak alapján, az erre rendszeresített nyomtatványon is teljesíthetik áfa bevallásukat.
A törvénymódosítás kiterjeszti azon adatok körét melyet számla kiállítás során jelenteni kell a NAV-nak. Így 2021. január 4-től az adatszolgáltatás kötelező része lesz:
- a számla pénzneme, illetve külföldi pénznem esetében az átváltáshoz használt árfolyam.
- áfa törvény alapján termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősülő ingyenes ügyletek esetében ennek ténye valamint, azt, hogy a számlán feltüntetett áfát a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő köteles-e megtéríteni.
- magyar áfa törvény területi hatályán kívül teljesített ügyletekről kiállított számla esetében a területi hatályon kívüliség ténye.
Társasági adó
Az Európai Unió ún. feketelistáján szereplő, nem együttműködő országokban lévő vállalkozás vagy telephely esetében – a kapcsolódó adóalap-növelő tétel szempontjából – nem alkalmazhatóak az ellenőrzött külföldi társaság fogalom határérékekhez kötött kivételei. Módosulnak az ellenőrzött külföld társaságokhoz kapcsolódó adóalap csökkentő tételek, annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekből származó jövedelmek adómentesek lehessenek.
Külföldi személyek magyarországi tevékenységének vizsgálatakor további szempontokat is figyelembe kell venni annak megítélésekor, hogy a külföldi személynek keletkezik-e Magyarországon telephelye. Telephelynek minősül az is, ha egy külföldi vállalkozás vele munkaviszonyban vagy más jogviszonyban álló természetes személyen keresztül szolgáltatást nyújt, ha a szolgáltatásnyújtás időtartama bármely 12 hónapos időszakban meghaladja a 183 napot. Ezen túlmenően minden olyan esetben is telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni a külföldi személyt, ha a tevékenysége megfelel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény telephely fogalmának.
Az adózókra nézve hátrányosan változnak az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének szabályai. Az új rendelkezések értelmében az adókedvezmény nem használható fel személygépkocsi (sem elektromos személygépkocsi) vásárlására, kivéve azon speciális gépjárműveket, melyek gyári kialakításuk okán teherszállításra átalakíthatók. Ezt a korlátozást a jelen törvény hatályba lépését követően megkezdett beruházások és felújítások esetén kell alkalmazni.
Megszűnik a fejélesztési tartalék 10 milliárd forintos korlátja, így ez az adóalap csökkentő tétel az adózás előtti nyereség teljes összegéig érvényesíthető lesz.
A Számviteli törvény változtatására tekintettel hatályon kívül helyezik, az osztalékok elengedéséhez kapcsolódó adóalap módosító tételeket (amely szerint az osztalékot juttató csökkenthetett az elengedés miatti bevétellel, illetve a tagnak nem kellett növelni az elengedés miatti ráfordítással).
A kamatlevonás korlátozással összefüggően a törvény módosítja a csoportszinten megállapított adóalap növelési kötelezettség egyes csoporttagoknál figyelembe veendő részarányát. A jövőben, a le nem vonható tétel nettó finanszírozási költség arányos részét kell figyelembe venni az egyedi adóalapokban.
Látványcsapatsport támogatás a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben, valamint az országos sportági szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségekre is nyújtható.
Személyi jövedelemadó
2021-től megváltozik a személyi jövedelemadóban igénybe vehető személyi kedvezmény érvényesíthetőségének módja. A külön kormányrendeletben meghatározott betegségekben szenvedő adózók eddig az összevont adóalapjuk adóját csökkenthették a minimálbér 5%-ának megfelelő összeggel. Az új szabályok alapján a kedvezményt a jövőben nem az adóból, hanem az összevont adóalapból lehet érvényesíteni. Az adóalap kedvezmény mértéke jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada (száz forintra kerekítve), így az adóteher csökkenésének összege megegyezik a korábbi kedvezmény értekével. Ennek a kedvezménynek az érvényesítése megelőzi az első házasok illetve a családi kedvezmény igénybe vételét.
A törvény kihirdetésétől adómentes a kifizető által biztosított védőoltás és járványügyi szűrővizsgálat. (Korábban csak a védőoltás volt tételesen felsorolva az adómentességek között.)
A SZÉP kártya juttatások összesített értékhatára, 2021-től – amely összegig béren kívüli juttatásként kezelhető – 450 ezer forint függetlenül attól, hogy a munkaadó költségvetési szerv vagy egyéb munkáltató.
Egy külön – már kihirdetett – törvénymódosítás alapján a SZÉP kártyára fizetett béren kívüli juttatások koronavírus járványra tekintettel bevezetett szociális hozzájárulási adó mentessége fél évvel, 2021. június 30-ig meghosszabbodott.
Kisvállalati adó (KIVA)
A KIVA választásának feltételeként meghatározott bevétel és mérlegfőösszeg korlátok a korábbi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkednek. Ezzel párhuzamosan az adóalanyiság megszűnését jelentő 3 milliárd forintos értékhatár 6 milliárd forintra módosul.
Az adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó könnyítés, hogy eddig az adóalanyiság automatikus megszűnését jelentette, ha az adóalany végrehajtható nettó adótartozása az év utolsó napján az 1 millió forintot meghaladta. A jövőben az adóhatóság az adóalanyiság megszüntetését visszavonja, ha a megszüntető határozat véglegessé válásáig az adózó megfizeti az adótartozását.
Ezen túlmenően, a KIVA-ról a társasági adóra áttérő adóalanyokra vonatkozó bizonyos szabályok is változnak.
Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
Pontosítják a januárban hatályba lépő, szigorodó KATA szabályokat. Tekintettel arra, hogy külföldi kifizetők esetében a 40%-os adó nem a kifizetőt, hanem a kisadózót terheli, ilyen esetekben csak a bevétel 71,42%-a minősül majd adóalapnak.
Helyi iparűzési adó (HIPA)
Új rendelkezések jelennek meg a kapcsolt felek között alkalmazott szokásos piaci árak vonatkozásában (az Adózás rendjéről szóló törvény szabályai alapján a HIPA alap megállapításakor eddig is piaci árakat kellett alkalmazni). A nettó árbevétel csökkentése, illetve a nettó árbevételt csökkentő tételek figyelembe vétele csak akkor lehetséges a HIPA kötelezettségének megállapításakor, ha az adózó rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, hogy az említett korrekciókkal növelte a saját HIPA alapját vagy az ennek megfelelő külföldi adóalapját, mely lehet iparűzési adó, társasági adó vagy ezeknek megfelelő egyéb adó.
Megszűnik az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység, mint fogalom és ebből adódóan az ezen tevékenység után fizetendő adó is. Ezzel összhangban kiegészül a HIPA telephely fogalma azokkal az építőipari tevékenységekkel, melyek folytatása a 180 napot meghaladja.
A megváltozott telephely fogalom és az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység megszűnése miatt módosul az építési tevékenységet folytató vállalkozások speciális adóalap-megosztási módja. Az adóalap eszközarányos megosztásához kapcsolódó további változás, hogy a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek értékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni.
Rendezi a törvény a számviteli törvény szerinti hiba adóbevallásban történő kezelését is. Így amennyiben a vállalkozó a számviteli törvény szerinti jelentős vagy nem jelentős összegű hibára tekintettel önellenőrzést végzett, vagy az adóhatóság végzett ellenőrzést és a hiba a feltárás évének HIPA alapjára is hatással volt, úgy a hiba feltárásának adóévének iparűzési adóalapjában is figyelembe kell venni a hiba korrekcióját. Fontos, hogy az adózó dönthet úgy, hogy a feltárt hiba hatását a feltárás adóévének adómegállapítása során veszi figyelembe és nem önellenőrzi a korábbi adóévet (éveket).
A HIPA bevallások benyújtásának módja is változik. Az adóbevallásokat a jövőben kizárólag az állami adóhatósághoz lehet benyújtani, a helyi adóhatósághoz történő benyújtás lehetősége csak az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozók számára marad meg.
A jövőben egységesek lesznek a helyi adóhatósághoz tartozó nyomtatványok, az önkormányzatok – a helyi rendeletekben meghatározott kedvezményekre tekintettel – csak az adatbejelentési és az idegenforgalmi adó bevallásokat egészíthetik ki. A mentességet nem alkalmazó vállalkozások, bejelentési kötelezettségüket a minisztérium honlapján közzétett nyomtatványon is benyújthatják az egyes önkormányzatokhoz.
Gépjárműadó
A gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatok átkerülnek az önkormányzatoktól az állami adóhatósághoz. Az átállás miatt a 2021. év első félévére vonatkozó gépjárműadó-fizetési kötelezettségnek 2021. április 15. napjáig kell eleget tenni.
Hitelintézeti különadó
A törvénymódosítás pontosítja, hogy a járványhelyzet során megfizetett hitelintézeti különadó adóvisszatartás útján az elkövetkező 5 évben csökkenti a pénzügyi szervezetek különadóját, évenként legfeljebb a 2020-as adó 20%-ának mértékéig.
Turizmusfejlesztési hozzájárulás
Nem tárgya a turizmusfejlesztési hozzájárulásnak a közvetített szolgáltatásként nyújtott, 5% áfa mértékkel adózó éttermi és szálláshely szolgáltatás.
Illeték
A módosítás pár kivétellel eltörli az első fokú közigazgatási hatósági eljárás megindításához kapcsolódó eljárási illetékkötelezettséget. Teszi ezt úgy, hogy az illeték törvény korábbi rendszerét átszervezi, az 1. sz. mellékletben az illetékköteles a 2. sz. mellékletében az illetékmentes eljárások körét határozza meg. A gazdálkodó szervezetek fizetési könnyítésére és adómérséklésére vonatkozó és a szakhatósági eljárások illetékmentesek lesznek.
Adózás rendje
Az adózói minősítéshez kapcsolódó kiegészítés kimondja, hogy a csoportos adóalany megbízható minősítésekor nem kell figyelembe venni azt, ha a csoporthoz újként csatlakozó vállalkozás még nem működik legalább 3 éve. Ezt a rendelkezést először 2020. negyedik negyedévét követő minősítésekre kell alkalmazni.
2021. január 1-jétől
- a csoportos társasági adóalanyokra is kiterjesztik a fizetési könnyítés tilalmát;
- a megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetési lehetőség a jelenlegi legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forint összegű tartozás esetén is igénybe vehető;
- természetes személyek már nem csak 500 ezer, hanem 1 millió forint összegű adótartozásra is kérhetnek 12 havi részletfizetést;
- eltörlik azt a megbízható adózókra vonatkozó kedvező rendelkezést, miszerint a kiszabható adóbírság mérsékelt, azaz az adóbírság – megbízható adózok esetében is – az adóhiány 50%-a, súlyosabb esetekben annak 200%-a lehet.
Változás még, hogy bizonyos esetekben nem alkalmazandó a súlyosbítási tilalom, illetve a törvénymódosítás a felügyeleti intézkedés iránti kérelem esetében is bevezeti az új ténynek, körülménynek előadhatóságára vonatkozó korlátokat. Ezeket a szabályokat a 2021. január 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
2021. július 1-től megszűnik a tartós feltételes adómegállapítás intézménye.
DAC 6
A változás értelmében, amikor egy ügylethez kapcsolódóan több jelentésre kötelezett közreműködő is érintett, valamennyi kötelezett köteles egy közös azonosítót feltüntetni a jelentésében, melyet az adóhatóság az elsőként adatot szolgáltató közreműködő bejelentése alapján állít elő. A módosítás szabályozza, hogy ezt az azonosítót meg kell osztani más közreműködőkkel.
Számvitel
A módosítás egyértelműsíti, hogy ázsiós tőkeemelés esetén a tőketartalékban bekövetkező változás könyvelésének időpontja megegyezik a kapcsolódó jegyzett tőke változás könyvelésének időpontjával.
Az eredménytartalék változásainak jogcíme egy új eseménnyel bővül. E szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni az elengedett osztalékkötelezettséget az elengedés időpontjában.
Az eredménykimutatás egyéb tételei között az IFRS-ekhez hasonlóan nettó módon kell a jövőben kimutatni a követelések engedményezésén valamint az immateriális és tárgyi eszközök értékesítésén elért eredményt.
A lekötött tartalékok képzési jogcíme kibővül az átalakulással összefüggésben keletkező, jogutódot terhelő adófizetési kötelezettséggel.
Azon gazdasági társaságok, melyeknek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák az éves beszámolójukat a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjáig kötelesek közzétenni.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
Megjelentek a távmunka módosító szabályai
2020. november 11-én megjelent a veszélyhelyzet során a támunkához kapcsolódó szabályok alkalmazásáról szóló Kormányrendelet (487/2020 (XI.11.), amely megfogalmazza azokat a Munkavédelmi törvény (Mvt. – 1993. évi XCIII. törvény ) és Munka törvénykönyve (Mt. – 2012. évi I. törvény) módosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkáltató szabályosan tudjon távmunka lehetőségeket biztosítani.
A 2020 márciusában kialakult #maradjotthon kampány tömegével indította el a köznyelvben csak „Home Office” néven elhíresült lehetőséget, amelynek segítségével sokan otthonról tudták munkájukat folytatni. Erre az Mt. távmunka fogalmának alkalmazása lett volna a legmegfelelőbb.
„Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.” (2012 I. Mt. 196 § (1)
A tömeges otthonmaradás mutatott rá azonban azokra a hiányosságokra, amelyek a távmunka esetére az Mt. és az Mvt. nem tartalmaz egyértelmű szabályokat, vagy azok éppen ellentétesek egymással, esetleg teljesen alkalmazhatatlanok a gyakorlatban.
A Koronavírus második hullámával ezt igyekeztek helyre tenni a törvényalkotók.
Munkavédelmi törvény
A Kormányrendelet két pontban említ munkavédelmi intézkedéseket. (1 §)
- A mostanra kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt eredeti Mvt. 86/A§-át nem kell alkalmazni.
Ez azt jelenti, hogy a veszélyhelyzet idején a Mvt. távmunkára vonatkozó munkavédelmi szabályait nem kell alkalmazni.
Vagyis távmunka esetén mellőzhető
- a munkáltatóval kötött megállapodás ahhoz, hogy a munkavállaló biztosítsa a távmunka eszközét.
- a munkáltatói kockázatértékelés az ilyen munkaeszköz biztonságáról,
- a munkáltató hozzájárulása ahhoz, hogy a munkavállaló megváltoztathassa a távmunkakörülményeit,
- a munkavédelemi szakember kockázat- és baleseti vizsgálatának lefolytatása, mint ahogyan a munkáltató megbízottjának munkakörülmény ellenőrzési célú helyszíni ellenőrzése is.
- A Kormányrendelet továbbá megfogalmazza azt is, hogy a távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
SZJA törvény
A Kormányrendelet a veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősíti a munkaszerződésben foglaltak szerint a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb a minimálbér (2020-ban 161 000 Ft/hó) 10 százalékának megfelelő összeget, azzal a feltétellel, hogy a magánszemély a távmunkával összefüggésben más költséget nem számolt el.
Ami fontos, hogy ezt a költségtérítési összeget (16.100 HUF/hó) arányosítani kell a távmunkavégzéssel érintett napokra, ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot.
Munka törvénykönyve
A Kormányrendelet egyetlen pontban megfogalmazva igyekszik segíteni a távmunka jelenlegi alkalmazását. Ez alapján a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató az Mt. 196. §-ától megállapodásban eltérhetnek. (3. §)
A hivatkozott paragrafus a távmunkavégzés elsődleges szabályait tartalmazza.
Ez annyit jelent, hogy külön megállapodásban rögzítve eltérhetnek az alábbi szabályoktól:
- Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.
- A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.
Ez a rész azért kiemelten fontos, mert a munkaszerződésben történő rögzítés kötelezettsége egy jóval komolyabb munkajogi aktus a felek között. Ettől jelenleg el lehet tekinteni, elégséges külön megállapodásban rögzíteni a felek akaratát.
- A munkáltató – a 46. §-ban foglaltakon túlmenően – tájékoztatja a munkavállalót
- a munkáltató általi ellenőrzés,
- a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá
- arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik.
- A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít.
- A munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
A jogszabályok jelenlegi értelmezésében fontos felhívni a figyelmet, hogy az SZJA törvény alkalmazásáról szóló részben a költségtérítés kifejezetten nevesíti, hogy a munkaszerződésben foglaltak szerinti távmunka esetében járhat a költségtérítés, míg az Mt. alkalmazási része lehetőséget teremt a munkaszerződés mellőzésére.
Emiatt fontos figyelni, hogy ez alapján, aki csak megállapodás keretében dolgozik távmunkában, az elméletileg nem számolhat el így költségtérítést.
Mivel azonban a távmunkára szóló megállapodás is a két fél közös akaratán kell múljon, akár érdemes lehet mégiscsak munkaszerződést módosítani, akár csak egy konkrétan meghatározott időszakra is. Ily módon a költségtérítés is elszámolható lesz.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdései lennének, keresse közvetlenül munkatársunkat.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.