- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Az Országgyűlés elfogadta a rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló törvényt, amely az úgynevezett városi rozsdaterületek fejlesztését hivatott elősegíteni, többek között, a lakásépítések támogatásával. A rozsdaövezeti akcióterületek a városszövetben kedvező elhelyezkedésű, de jellemzően elhanyagolt, kihasználatlan, környezetszennyezéssel, hulladéklerakással, szuburbanizációs tevékenységekkel terhelt területek. A rozsdaövezeti akcióterület, illetve két kategóriájának (azonnali rozsdaövezeti akcióterület, közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület) fogalmi meghatározását az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény tartalmazza, míg a konkrét területek besorolását (lehatárolását) egy később megjelenő kormányrendeletben fogják rögzíteni.
A rozsdaövezeti akcióterületeken létesített többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterülettel rendelkező új lakások értékesítését 27% helyett 5%-os mértékű áfa fogja terhelni.
Az 5%-os mértékű áfá-t azoknál a lakásértékesítéseknél kell először alkalmazni, amelyeknél a teljesítési időpont a törvény hatálybalépésének napjára (a kihirdetést követő 8. nap) vagy azt követő időpontra esik.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
Az Országgyűlés 2020. július 3-án újabb adózási tárgyú törvényjavaslatot fogadott el, mely legfontosabb intézkedéseit az alábbiakban foglaltuk össze.
Helyi adók
A helyi iparűzési adót érintő változás, hogy a társasági adóhoz (és az innovációs járulékhoz) hasonlóan ezen adónem tekintetében is megszűnik az úgynevezett feltöltési kötelezettség. Az új szabály már a folyó adóév vonatkozásában is alkalmazandó, azaz naptári éves adózók esetén már a 2020. adóévre sem kell adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget teljesíteni. Az eltérő üzleti éves adózók a még le nem zárult üzleti évük tekintetében alkalmazhatják az új szabályokat.
Módosul az építményadó kötelezettséget keletkeztető esetek száma. A törvénymódosítás alapján nem kell építményadót fizetni az önkormányzatok illetékességi területén elhelyezett reklámhordozók után. (Ezen reklámhordozók 2018. óta képezték az építményadó tárgyát.)
Kisadózó vállalkozások Tételes Adója (KATA)
2021. január 1-ei hatályba lépéssel nagyban megváltozik a KATA rendszere. A módosítások fő célja a rendszer visszaélés szerű, a foglalkoztatás alternatívájaként történő alkalmazásának megakadályozása.
Az adóalanyiságra vonatkozó változás, hogy jövőre egy magánszemély csak egy jogviszonyban lehet kisadózó. Amennyiben a magánszemély több jogviszonyban is kisadózóként volt bejelentve, úgy az adóhatóság a legrégebbi jogviszonyon kívüli bejelentéseket hivatalból törli.
Változnak az adófizetési kötelezettség részletszabályai is, melyek a bevételt juttatók adókötelezettségeit is érintik. Ha a kisadózó vállalkozás olyan féltől szerez bevételt, amely kapcsolt vállalkozásnak minősül, akkor a bevételt, annak mértékétől függetlenül 40%-os adó terheli.
A nem kapcsolt felektől szerzett bevételek esetén akkor lesz 40%-os adó fizetésére kötelezett a kifizető, illetve a kisadózó, ha a kisadózó éves göngyölített – egy partnertől származó – bevétele (néhány kivételtől eltekintve) eléri a 3 millió Forintot.
Ha a (kapcsolt vagy határérték feletti) bevétel juttatója belföldi kifizető, akkor a következő hónap 12. napjáig ez a vállalkozás kötelezett a 40%-os adó bevallására és megfizetésére. Külföldi vállalkozástól megszerzett bevétel esetén a 40%-os adó megfizetésére a kisadózó kötelezett.
Azon bevételek, melyek után új adófizetési kötelezettség keletkezik, nem számítanak bele az éves 12 millió Forintos bevételi értékhatárba, ugyanakkor a 40%-os adómérték mellett is szükséges a tételes adó megfizetése. Továbbá, a külföldi, 40%-os adókötelezettséget keletkeztető ügyletekről, illetve a belföldi kapcsolt feles ügyletekről a kisadózónak (az adóévet követő év február 25-ig) adatot kell szolgálnia az adóhatóságnak.
A belföldi kifizetők a tárgyévet követő január 31-ig kötelesek adatot szolgáltatni a kisadózóknak a 40%-os adókötelezettség megállapításakor figyelembe vett összegekről.
A szerződéskötéshez kapcsolódó új előírás, hogy a kisadózónak írásban tájékoztatnia kell a kifizetőt a kisadózói jogállásáról, illetve az ebben bekövetkező változásokról. A 2020-ban (vagy korábban) megkötött szerződésekre vonatkozó tájékoztatást 2021. január 15-ig kell megtenni.
Szeretnénk továbbá megjegyezni, hogy a NAV múlt heti tájékoztatása alapján, az év második felében az adóhatóság kiemelten vizsgálja a kifizetőknél és foglalkoztatóknál a KATA alanyokkal kötött szerződéseket, a bújtatott foglalkoztatással kapcsolatos visszaélések feltárása és visszaszorítása érdekében.
EKAER
Az európai uniós jognak való megfelelés érdekében a törvénymódosítás átalakítja az EKAER rendszerét. 2021. január 1-jétől kezdődően már csak a kockázatos termékek közúti szállítása lesz EKAER bejelentés köteles (amennyiben a fuvar értéke vagy tömege az előírt értékhatárokat meghaladja). Ezzel a változással összefüggésben, ugyanakkor várhatóan módosulni fog az EKAER működéséről szóló 5/2015 NGM rendelet illetve – az élelmiszer-felügyeletért felelős miniszter egyetértésével – a kockázatos termékeket meghatározó 51/2014 rendelet. A kockázati biztosíték fizetési kötelezettség továbbra is megmarad.
A jövőben nem lesz pótlékköteles, ha az adózó a rendeletben meghatározott, a fuvarozás megkezdését követően módosítható adatok tekintetében, a már lezárt bejelentését – 3 munkanapon belül – egy alkalommal módosítja. Emellett a jogszabályváltozás pontosítja, illetve részletezi, hogy a törvényben meghatározott meg nem felelés egyes eseteiben pontosan hogyan kell a mulasztási bírságot meghatározni.
Online pénztárgépek
Az online pénztárgépek üzemeltetésére kötelezettek számára új előírás, hogy 2021. január 1-től elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítaniuk kell a vevőiknek.
Társadalombiztosítási járulék (TB)
Ahogy korábbi hírlevelünkben bemutattuk, 2020. július 1-től újrakodifikált törvény lép életbe a társadalombiztosítási ellátásokhoz kapcsolódóan. A most megjelenő változások jellemzően az egészségügyi szolgáltatási járulékhoz kapcsolódnak, melyek közül szeretnénk néhányat kiemelni.
Fontos változás, hogy korábban az adott évi egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét (jelenleg 7.710 Forint) mindig egy különálló törvény határozta meg. Az új szabály a járulék változását a jövőben a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott fogyasztóiár-index változásához köti, a következő évben alkalmazandó járulékmértéket az adóhatóság október 31-ig honlapján is közzéteszi.
A módosítás eredményeképpen új elemként, külön rendelkezések szabályozzák azt az esetet, ha egy magánszemély nem ért egyet a NAV által kiszabott egészségügyi szolgáltatási járulékkötelezettséggel.
Amennyiben az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem az erre kötelezett magánszemély, hanem helyette más fizeti, azt személyi jövedelemadó szempontjából nem kell figyelembe venni, így nem képez a magánszemélynél adó- és járulékalapot.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéshez kapcsolódó további változás, hogy a TAJ szám felfüggesztésére csak abban az esetben kerül sor, ha a kötelezett magánszemély tartozása a járulék összegének (jelenleg 7.710 Forint) hatszorosát eléri, szemben a korábbi háromszoros értékkel. Ezentúl pontosítása került a felfüggesztés és újra aktiválás időpontja is.
Az új társadalombiztosítási törvény bevezette a minimum járulékalap fogalmát. Ezzel összefüggésben a mostani módosítás keretében rendezi a jogalkotó azt az esetet, ha a járulékalapot képező munkaviszonyos jövedelemből a járulék összege nem vonható le. Ekkor a járulékfizetési kötelezettséget a munkáltatónak kell viselnie. A megfizetett járulékot a hatóságok úgy veszik figyelembe, mintha azt a munkavállaló fizette volna meg.
Jogorvoslatok uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabály esetén
Jelenlegi jogrendszerünk lehetőséget teremt önellenőrzésre, illetve visszatérítési igény benyújtására, amennyiben az Európai Unió Bírósága egy adókötelezettséget vagy adófizetési kötelezettséget előíró magyar jogszabályról megállapítja, hogy az irányelvbe ütköző. A módosítás ezen jogszabályhelyek adóhatóság előtt történő érvényesítését segíti elő úgy, hogy a jogszabályban található megfogalmazást pontosítja akképpen, hogy mindezt már ne csak az Európai Unió Bírósága által indított kötelezettségszegési eljárásban, de az előzetes döntéshozatali eljárásban megállapított uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabály esetében is alkalmazni lehessen.
Az adóhatóság, a jelenlegi szabályok szerint a jegybanki alapkamatnak megfelelő összegű késedelmi kamatot köteles fizetni az uniós jogba ütközően visszatartott adó után. Az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletekre tekintettel a törvénymódosítás a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékére emeli ennek a kamatnak a mértékét. A megemelt késedelmi kamat mérték már a folyamatban lévő ügyek esetében is alkalmazandó. Sőt, a végleges határozattal már lezárt eljárásokra vonatkozóan is van lehetőségük az adózóknak a kamatkülönbözet érvényesítésére. Ehhez a törvénymódosítás hatálybalépésétől kezdődő hat hónapon belül – kamatkülönbözet iránti – kérelmet kell benyújtaniuk az adóhatóság felé.
Jelentéstételi kötelezettség – Agresszív adóstruktúrák
A Tanács (EU) 2018/822 irányelve (DAC 6 Irányelv) előírja az agresszív adóstruktúrák jelentéstételi kötelezettségét. Az irányelvre tekintettel bevezetett magyar szabály szerint az első adatszolgáltatásokat (eredetileg) 2020. augusztus 31-ig kell teljesíteni, ugyanakkor a COVID-19 járványügyi helyzetre való tekintettel az Európai Unió Tanácsa meghosszabbította a vonatkozó határidőket, amit jelen törvénymódosítás vezet át a magyar jogrendbe. A módosítás lényege, hogy a jogalkotó gyakorlatilag két periódust definiál (2018. június 25. – 2020. június 30. és 2020. július 1. – 2020. december 31.), melyekhez külön-külön adatszolgáltatási határidőt rendel. Az első periódushoz kapcsolódó ügyletekről 2021. február 28-ig, a második periódusról 2021. január 31-ig kell adatot szolgáltatni. A „normál” jelentéstételi ügymenet és határidő csak 2021. január 1-től fog érvénybe lépni.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
Az adóhatóság tájékoztatást adott ki a számlaadat-szolgáltatással összefüggésben kiszabható szankciók átmeneti, 2020. szeptember 30-ig tartó felfüggesztéséről.
Ahogy korábbi hírleveleinkben tájékoztattuk Önöket, 2020. július 1-től kibővül az adóhatóság felé teljesítendő számlaadat-szolgáltatási kötelezettség azon belföldi teljesítési helyű számlákra is, melyek áthárított általános forgalmi adó tartalma nem éri el a 100 ezer Ft-ot.
Tekintettel arra, hogy a koronavírus miatt az adózók felkészülése az új szabályok alkalmazására nehézségekbe ütközött, az adóhatóság 2020. szeptember 30-ig szankciómentességet biztosít az adatszolgáltatást nem, vagy nem megfelelően teljesítő adózók részére.
A szankciómentesség az alábbi kötelezettségekre tejed ki:
- adatszolgáltatás a 100 ezer Ft áthárított adót el nem érő bejövő számlákról,
- adatszolgáltatás a 100 ezer Ft áthárított adót el nem érő kimenő számlákról,
- a kibocsátástól számított 4 napon belüli adatszolgáltatás a 100 ezer Ft-ot elérő vagy meghaladó, de az 500 ezer Ft-ot el nem érő áfa tartalmú kézi számlákról, amennyiben az adatszolgáltatás a kibocsátást követő 5 napon belül megtörténik.
A szankciómentesség azokra az adóalanyokra is vonatkozik, akiknek a korábbi szabályok szerint, a 100 ezer Ft áfa tartalmú számlák tekintetében már volt adatszolgáltatási kötelezettségük.
Az újonnan kötelezetté váló számlakibocsátók tekintetében ugyanakkor fontos feltétel, hogy a szankciómentesség csak akkor alkalmazható, ha legkésőbb az első jelentendő számla kiállításának napjáig regisztrálnak a NAV Online Számla rendszerébe.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
Az Országgyűlés elfogadta azt az Illetéktörvényt módosító javaslatot, amely a testvérek közötti vagyonszerzésekre is kiterjeszti az ajándékozási és öröklési illetékmentességet. Ezzel szélesebb lett a családon belüli illetékmentes vagyonmozgások köre, amely eddig csupán az ajándékozó, illetve örökhagyó egyenes ági rokonaira, illetve házastársára, túlélő házastársára terjedt ki. Az illetékmentesség továbbra is független az ajándék, illetve a hagyaték értékétől.
Az Illetéktörvény értelmezésében testvérnek fog számítani az örökhagyó, ajándékozó féltestvére, valamint az örökbefogadáson alapuló testvére is.
A bevezetett mentesség alkalmazandó lesz azokban az illetékügyekben is, amelyeket a törvénymódosítás hatálybalépése napján (kihirdetést követő 15. napon) az állami adóhatóság még nem bírált el véglegesen.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
Az Országgyűlés 2020. június 16-án elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséről, illetve a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatokat. Megjegyezzük, hogy a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény jövőbeni hatályba lépése nem eredményezi automatikusan a veszélyhelyzet megszűnését, arról majd a Kormánynak külön kell rendelkeznie. A korábbi hírleveleinkben ismertetett – jellemzően kedvező, adózási vonatkozású – rendeleti szabályok jövőbeli alkalmazhatósága a következőképpen alakul:
- A hitel- és kölcsönszerződésekből, valamint pénzügyi lízingszerződésekből eredő kötelezettségekre vonatkozóan a fizetési moratórium 2020. december 31-ig fennmarad, továbbá ezen időpontig a teljesítési kötelezettségek és a szerződések is meghosszabbodnak.
- Továbbra is érvényben marad, hogy a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékes társasági adót, kisvállalati adót, energiaellátók jövedelemadóját, helyi iparűzési adót és innovációs járulékot elégséges 2020. szeptember 30-ig megfizetni és bevallani. Amennyiben egy vállalkozás élni kíván a bevallás későbbi benyújtásának lehetőségével, úgy az adóelőlegek a korábbi időszakokban érvényes fizetési kötelezettségek alapján kerülnek megállapításra. A törvénymódosítás tartósan alkalmazandóvá teszi azt a vészhelyzet alatti, látványcsapat sportokra vonatkozó kormányrendelkezést, mely szerint a támogatási igazolások összértéke országos sportági szakszövetségek, amatőr sportszervezetek és alapítványok esetében a sportfejlesztési programban szereplő költségek, kiadások 100%-a lehet.
- Szintén érvényben marad a számviteli beszámolók meghosszabbított nyilvánosságra hozatali határideje (2020. szeptember 30.), amennyiben ez eredetileg a korábban említett időszakban lenne esedékes.
- A meghatározott tevékenységet folytató vállalkozások szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás mentessége, illetve az általuk foglalkoztatottak után fizetendő egészségbiztosítási járulékok kedvezménye utoljára 2020. júniusra vonatkozó kötelezettségek esetén lesz alkalmazható. Ezen kedvezménnyel érintett vállalkozásoknak a 2020-as adóévre az általános rehabilitációs hozzájárulás mértékének csupán 2/3-át kell megfizetni (illetve erre az évre már nincs előlegfizetési kötelezettség sem).
- A kisvállalati adó (KIVA) alanyai, amennyiben a kedvezményezett tevékenységet végzik, 2020. júniusig mentesülnek a személyi jellegű kifizetések adóalapkénti figyelembe vétele alól.
- A meghatározott tevékenységet folytató kisadózó vállalkozásoknak (KATA) a tételes adót 2020. júniusig nem kell megfizetniük, azonban a bevételkorlátot az adómentesség nem érinti.
- A veszélyhelyzet megszűnését követően a légiiparban tevékenykedő vállalkozások szociális hozzájárulási adó alól mentességét 2020. december 31-ig lehet alkalmazni.
- A turizmusfejlesztési hozzájárulást a 2020. március 1. és 2020. december 31. közötti időszakra nem kell megfizetni. Továbbá, 2020. április 26-tól 2020. december 31-ig az idegenforgalmi adót nem kell beszedni és megfizetni, azonban a be nem szedett adóról a bevallási kötelezettség továbbra is fennáll.
- A SZÉP-kártya juttatások még kedvezőbb feltételei (keretösszegek és szociális hozzájárulási adó mentesség) 2020. december 31-ig érvényben maradnak.
- Speciálisan bevezetett fizetési könnyítést – azaz, a legfeljebb 5 millió Ft összegű adóra igénybe vehető 6 havi pótlékmentes halasztást vagy 12 havi pótlékmentes részletfizetést, illetve a 20%-os (legfeljebb 5 millió Ft összegű) fizetési mérséklést – a veszélyhelyzet megszűnését követő 30-ig napig lehet kérelmezni.
- A megbízható adózói minősítés nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30 napon belül megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással, valamint az esedékes adókötelezettség megsértése miatt a terhére megállapított adókülönbözetre való hivatkozással. Mindemellett, a minősítést abban az esetben sem veszíti el az adózó, ha nem felel meg annak a feltételnek, hogy nincs 500 ezer Ft-ot meghaladó tartozása, illetve hogy az adóévre vonatkozó teljesítménye pozitív.
- Az adóhatóság a kockázatos adózónak való minősítés során figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30. napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet.
- A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig nem szükséges kockázati biztosítékot adni az EKÁER rendszerben. Biztosítékot először a 31. napon kell fizetni, mértékét pedig az ettől a naptól tett bejelentések alapján kell meghatározni.
- Ha az online-pénztárgép és az élelmiszer automata éves felülvizsgálatának határideje a vészhelyzet ideje alatt járt le, akkor az a vészhelyzet megszűnését követő 120 napon belül pótolható.
- A vészhelyzet fennállása alatt fizetés nélküli szabadságon lévők után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a vészhelyzet megszűnését követő 60. napig fizeti meg. (Korábban a határidőhosszabbítást kérvényezni kellett.)
- A Munka Törvénykönyvének a munkaidő beosztásra vonatkozó eltérő szabályait 2020. július 1-ig lehet alkalmazni. A munkaidőkeretre vonatkozó szabályok a veszélyhelyzet megszűnésétől függetlenül a munkaidőkeret végéig érvényben maradnak.
- A kutató-fejlesztőtevékenységet végző, valamint a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók bértámogatását 2020. augusztus 31-ig lehet kérelmezni és 2020. december 31-ig lehet igénybe venni.
- A bankkártyás fizetések erős ügyfél-hitelesítés nélküli alkalmazásához kapcsolódó emelt összeghatár 2020. december 31-ig alkalmazható.
Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
A tavaly ősszel elfogadott adótörvény módosítás jelentős változást hozott elsősorban az adatszolgáltatási kötelezettségben, de a belföldi összesítő jelentésben (M lap), illetve a számlázásban is. A módosításokról korábbi hírlevelünkben már írtunk, azonban a változások hatályba lépésének közelgő dátuma miatt érdemesnek tartjuk ezekre újra felhívni a figyelmet. Bármilyen kérdés esetén kérjük, keresse szakértőinket.
Számla adatszolgáltatási kötelezettség
2020. július 1-től két lépésben bővül a számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség: 2020. július 1-jétől az értékhatár kerül eltörlésre, 2021. január 1-jétől pedig a számlákat befogadók tekintetében bővül az adatszolgáltatási kötelezettség.
2020. július 1-től minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni, amit egy adóalany egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsát ki. Így adatot kell szolgáltatni többek között
– az egyenes áfás számlákról összeghatártól függetlenül,
– az alanyi, tárgyi adómentes számlákról,
– és a belföldi fordított áfás számlákról is.
Viszont nem kell még adatot szolgáltatni a nem adóalanyoknak (pl.: magányszemélyeknek), illetve a külföldi adóalany részére belföldi teljesítési helyű ügyletekről (pl. Közösségen belüli mentes értékesítés, termékexport) kiállított számlákról.
A kibővült adatszolgáltatási kötelezettséget azokra a számlákra kell először alkalmazni, melyek kibocsátása 2020. július 1-jén történik vagy azt követi. (Tehát a számlakibocsátás időpontja számít, nem a teljesítésé.)
2021. január 1-től kezdődően még tovább bővül az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák köre. Jövőre már minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni, amit a magyar számlázási szabályok szerint állítottak ki, vagy azok alapján kellett volna kiállítani. Így az adatszolgáltatási kötelezettség ki fog terjedni a nem adóalanyok részére kiállított számlákra (ugyanakkor ebben az esetben nem kell a vevő nevéről és címéről adatot szolgáltatni), a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre, valamint a termék exportra is. Kivételt csupán azon távolsági termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról kiállított számlák (egyablakos rendszer keretében megvalósított tranzakciók) élvezhetnek, amelyek teljesítési helye a Közösség másik tagállama.
Kézi számla (nyomdai úton előállított számla) esetében az adatszolgáltatást manuálisan, a kibocsátást követő
· egy naptári napon belül kell megtenni, ha az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 500 ezer Ft-ot,
· minden más esetben pedig 4 naptári napon belül kell adatot szolgáltatni (korábban erre 5 nap állt rendelkezésre).
Számlázó program esetében változatlan, hogy az adatszolgáltatásnak a számla kiállításakor azonnal, emberi beavatkozás nélkül, automatikusan kell megtörténnie. Ezért az alkalmazott számlázóprogram ezirányú fejlesztését még időben meg kell tenni. A szükséges fejlesztésekkel kapcsolatban szeretnénk megjegyezni, hogy szintén július 1-től lesz kötelező az új, 2.0-ás fájlstruktúra alkalmazása (Online Számla rendszerbe feltöltendő új XSD-séma).
Az adatszolgáltatás tartalmával kapcsolatban fontos változás, hogy 2020. július 1-jét követően a végszámla-előlegszámla viszonylatában, a végszámla tekintetében kizárólag a különbözetről kell adatot szolgáltatni.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóügyekért felelős államtitkár, Izer Norbert nyilatkozata alapján, tekintettel a koronavírus miatti nehézségekre, az adóhatóság 2020. szeptember 30-ig nem szankcionálja a 100 ezer forintos értékhatár eltörlése miatt keletkezett új adatszolgáltatási kötelezettséget betartani nem képes vállalkozásokat.
Belföldi összesítő jelentés (M lap)
Az adatszolgáltatási kötelezettség kibővítésével egyidejűleg 2020. július 1-től a számlabefogadónak az áfa bevallás M lapján adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn minden olyan számlával kapcsolatban, ami alapján az adóalany áfa levonást gyakorol.
Tekintve, hogy a fordított áfás számlák esetében is gyakorol az adóalany áfa levonást, ezért nem volt egyértelmű, hogy a jogalkotó az M lap adatszolgáltatásába ezeket a számlákat is be kívánja-e vonni, vagy csak a 100 ezer Ft-os értékhatárt kívánja eltörölni. A NAV-val folytatott szóbeli egyeztetéseink alapján, ez utóbbi értelmezés a helyes, azaz a törvénymódosítás csak a 100 ezer Ft-os értékhatárt kívánja eltörölni. Így 2020. július 1-től az M lapon az összes bejövő, belföldi adóalany által kiállított, áthárított áfát tartalmazó (azaz egyenes áfás) számlát kell jelenteni, amennyiben a számlák kapcsán adólevonási jogot gyakorol az adózó. A jelentésnek tartalmaznia kell
· a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany adószámát,
· a számla sorszámát,
· a számlán feltüntetett adóalapot és áthárított áfa összegét és
· a számla teljesítési időpontját.
Fontos, hogy az adatszolgáltatással párhuzamosan, az előleg-végszámla viszonylatában, a végszámla tekintetében kizárólag a különbözetet kell az összesítő jelentésben feltüntetni.
A módosult szabályokat abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben az adózó a számlával kapcsolatos levonási jogát a 2020. július 1-jét magába foglaló adóbevallásában vagy azt követően gyakorolja illetve módosítja (pl.:helyesbítő számla). Például, amennyiben egy számlát 2019. decemberében állítottak ki, 2019. decemberi teljesítési időponttal és az áthárított adó összege nem éri el a 100 ezer Ft-ot, ha az adózó a levonási jogát a 2020. júliusi áfa bevallásában (vagy azt követő bevallásában) gyakorolja, akkor a számlát fel kell tüntetnie az M lapon.
Számlázási szabályok módosulása
2020. július 1-től kezdve
· a számlákon fel kell tüntetni a vevő magyar adószámának/csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amennyiben a számlakiállító Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkezik,
· a számla kibocsátásra rendelkezésre álló határidő 15 napról 8 napra rövidül.
A jelenleg hatályos Áfa törvény – feltéve, hogy az adózó számviteli bizonylatot állít ki – egyes adómentes ügyletekkel összefüggésben nem ír elő számla kiállítási kötelezettséget. 2020. július 1-et követően, azonban ezen körből kikerül
· az egyéb oktatás,
· adómentes ingatlan értékesítés,
· humán egészségügyi szolgáltatás nyújtása,
· fogorvosi, fogtechnikusi szolgáltatás nyújtása,
· együttműködő közösség által tagjainak nyújtott bizonyos szolgáltatások.
Így a fenti ügyletek teljesítéséről – bár azok továbbra is megőrzik adómentes jellegüket –, a változás hatályba lépését követően kötelező lesz számlát kibocsátani.
| Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére. |