- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Az Országgyűlés 2020. június 3-án adózási tárgyú törvényjavaslatokat fogadott el, a törvényváltozások legfontosabb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
Kiskereskedelmi adó
A törvény lényegében állandó adóvá „minősíti” a járványügyi helyzetre tekintettel, kormányrendelettel beiktatott (és csupán a veszélyhelyzet megszűnéséig alkalmazandó) kiskereskedelmi nagyvállalatok járványügyi különadóját, amely ezúttal a kiskereskedelmi adó nevét kapta meg. A járványügyi különadóval megegyezően a kiskereskedelmi adó is azokat a cégeket érinti, amelyeknek a kiskereskedelmi tevékenységből származó adóévi nettó árbevétele – függetlenül az értékesítés módjától – elérte az 500 millió forintot.
A járványügyi különadóhoz képest nem történt tartalmi változás a kiskereskedelmi tevékenység meghatározásában, illetve az adó alapjában és mértékében, melyeket a korábbi hírlevelünkben ismertettünk. Megjegyzendő, hogy az adókötelezettség elbírálása szempontjából nincs jelentősége a vállalkozás TEÁOR-besorolásának, illetve annak, hogy a felsorolt tevékenységeket főtevékenységként végzi-e: az érintett tevékenységek tényleges, üzletszerű végzése maga után vonja az adókötelezettséget. Kiemelendő továbbá, hogy speciális rendelkezés akadályozza az adóoptimalizációt az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozásoknál. Az ilyen adóalanyok kiskereskedelmi tevékenységéből származó nettó árbevételét összegezni kell és a progresszív adómértéket az így konszolidált adóalapra kell vetíteni.
Az adót az adóév utolsó napját követő 5. hónap utolsó napjáig (a naptári évvel megegyező adóéves vállalkozások esetében ez május 31-ét jelenti) kell bevallani és megfizetni. Továbbá az adózóknak adóelőleg-bevallási és -fizetési kötelezettsége áll fenn, melyet – főszabály szerint – két egyenlő részletben az adóév 7. hónapjának 20. napjáig és 10. hónapjának 20. napjáig (a naptári éves vállalkozásoknál ez július 20. és október 20.) kell teljesíteniük.
Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.
Az elfogadott törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a korábbi, ebben a tárgykörben kiadott kormányrendeletet. Ezzel kapcsolatban – valamint az adó évközi bevezetésére tekintettel – speciális szabályokat vezet be a 2020. évi adóalap meghatározására, illetve az előleg megfizetésére.
2020-ra vonatkozóan a naptári éves adózóknak, a teljes adóévi adóalapra vetített adó május 1. és december 31. közötti időszakra arányosított összegét kell megfizetni.
Az Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat júniusi hatályba lépését feltételezve a naptári éves adózóknak:
- 2020. június 30-ig a kormányrendelet szerinti (már bevallott) havi adóelőleget,
- 2020. augusztus 20-ig 3 hónapnyi – a kormányrendelet szerinti – előleget, illetve
- 2020. október 20-ig is 3 hónapnyi – a kormányrendelet szerinti – előleget
kell fizetniük. Ugyanakkor tekintettel a májusi 31-i esedékességű kormányrendelet szerinti előleg bevallási kötelezettségre, 2020-ra vonatkozóan nincs szükség újabb előlegbevallásra.
Társasági adó: fejlesztési tartalék
A 2020. május 1-től hatályos 171/2020. (IV.30.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet idejére enyhítette a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó szabályokat. Az elfogadott törvényváltozásokkal a kedvező szabályok állandóvá váltak, beépülnek a törvénybe és a rendelet hatályát veszti. Ennek alapján a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társasági adóalap-csökkentés lehetősége (amely gyakorlatilag előrehozott értékcsökkenés figyelembe vétele) – a korábbi 50%-os korlát eltörlésével – immár az adózás előtti nyereség teljes összegéig igénybe vehető. A korábbi maximum 10 milliárd forintos értékhatárt ugyanakkor továbbra is figyelembe kell venni, illetve a beruházás megvalósítására változatlanul négy év áll rendelkezésre. Ez az újabb beruházásösztönző rendelkezés – az adózó választása alapján – a 2019. adóévre visszamenőlegesen is alkalmazható. Amennyiben az adózó a visszamenőleges alkalmazás mellett dönt, de a 2019. évről szóló számviteli beszámolóját már elfogadta, és a vonatkozó társasági adóbevallását már benyújtotta, akkor ezeket számviteli ellenőrzés, illetve önellenőrzés útján helyesbítheti. A társasági adóbevallás önellenőrzését ez esetben 2020. szeptember 30-ig kell elvégezni.
A szociális hozzájárulási adómérték csökkentésével összefüggő rendelkezések
A szociális hozzájárulási adóra (szocho-ra) vonatkozó, és az azzal összefüggő változásokat bevezető kormányrendelet hatályát veszti, és a módosítások az egyes törvényekbe kerülnek átvezetésre. Így a módosítás eredményeképpen a szocho mértékének 15,5%-ra csökkentése (amely 2020. július 1-től hatályos) a veszélyhelyzetet követően is érvényben marad. Ezzel összefüggésben, amennyiben a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szocho megfizetésére, akkor a jövőben (a korábbi 85% helyett) a jövedelem 87%-át kell figyelembe venni az adóalap megállapításakor.
Ekho, KATA
Összhangban a szocho-mérték csökkentésével, csökkennek az egyéb „kisadók” terhei:
- az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke 2020. július 1-től 17,5%-ról 15,5%-ra csökken.
- szintén 2020. július 1-től nő a KATA-s adózók ellátási alapja:
- havi 98 100 forintról 102 000 forintra az 50 ezer forint tételes adó esetében és
- havi 164 000 forintról 170 000 forintra a havi 75 000 forint adót választott adózók esetében.
- 2021. január 1-től a kisvállalati adó (KIVA) mértéke 11% lesz a korábbi 12% helyett.
A hitelintézetek járványügyi különadójának a visszatérítése
A hitelintézetek korábban kormányrendelettel bevezetett járványügyi különadója a Különadó-törvénybe „épül be”, s ezzel egyidejűleg az erről szóló kormányrendeletet hatályon kívül helyezik. A járványügyi különadó továbbra is csak a 2020. adóévre tekintettel terheli a hitelintézeteket.
Új rendelkezés, hogy a különadó összegéből látványcsapatsport kedvezmény érvényesíthető, illetve az, hogy az így befizetett adót – a 2021. évtől kezdődő öt évben a bankadóból egyenlő részletekben levonva– a hitelintézetek adóvisszatartás formájában visszakapják.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
Ahogyan arról korábbi hírlevelünkben már tájékoztattuk Önöket, a társaságoknak – a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összefüggésben kiadott 140/2020 kormányrendeletet alapján – a 2020. április 22. és 2020. június 30. közötti időszakban nyújtott SZÉP-kártya juttatások tekintetében nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük. Ezzel kapcsolatban jó hír, hogy a 2020. május 22-én kiadott 225/2020 kormányrendelet a SZÉP kártya-juttatások szociális hozzájárulási adómentességét 2020. december 31-ig meghosszabbítja. Így, az év végéig, 15% marad ezen juttatások adóterhe.
We do hope that we could be at your service with this information. Should you have any further queries, please feel free, to contact us!
Ahogy arról korábbi hírlevelünkben beszámoltunk, az adózók 2020. szeptember 30-ig elhalaszthatják a 2019-es éves adók (pl.: társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék) bevallását és megfizetését. A halasztás lehetőségének választásáról nem kell tájékoztatni az adóhatóságot, ugyanakkor a rendelkezések értelmezésével kapcsolatban számos kérdés merült fel. Ezen bizonytalanságokra tekintettel, a könnyítés lehetőségével összefüggésben mind Izer Norbert, adóügyekért felelős államtitkár, mind pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatást adott ki. Tapasztalatink szerint a következő gyakorlati kérdések érintik leginkább Ügyfeleinket.
- Az államtitkár úr nyilatkozata alapján a határidő-halasztás minden egyéb joghátrányt felülír, így e tekintetben az adóhatóság 2020. szeptember 30-ig nem szabhat ki se mulasztási bírságot, se késedelmi pótlékot. Értelmezésünk szerint ez azt is jelenti, hogy például egy naptári éves adózó dönthet úgy, hogy 2019. évi társasági adó bevallását 2020. május 31-ig (illetve Pünkösd hétfőre tekintettel június 2-ig) benyújtja, ugyanakkor a kapcsolódó adófizetési kötelezettségének csupán 2020. szeptember 30-ig tesz eleget.
- A bevallás benyújtásnak esetleges halasztásakor érdemes arra is tekintettel lenni, hogy a visszaigényelhető adót az adóhatóság a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az eredeti bevallási határidőtől (naptári éves adózó esetében 2020. június 2.) számított 30 napon belül utalja ki. Tehát, egy olyan (naptári éves) adózónak, amelynek az éves bevallások benyújtásával visszaigényelhető adója keletkezik és szeretne minél korábban hozzájutni a túlfizetéséhez, azt javasoljuk, hogy bevallásait a „megszokott” határidőig (azaz idén június 2-ig) nyújtsa be.
- A Pénzügyminisztériummal folytatott egyeztetéseink alapján, egy a halasztott bevallás lehetőségével élő adózónak, a 2020. július és szeptember közötti időszakban, a rendelkezésre álló utolsó bevallásában megállapított előleget (azonos összegben és ütemezésben) kell megfizetnie. Így például egy havi társasági adóelőleg-fizetésre kötelezett adózó – aki nem nyújtja be a 2019-es társasági adóbevallását június 2-ig –, 2020. július-szeptember hónapok 20-áig továbbra is a 1829-es bevallásban megállapított (és 2020 első félévében havonta fizetett) adóelőleget köteles megfizetni. Ugyanakkor, ezen havi adóelőleg mérséklése is kérelmezhető.
- Meg szeretnénk még jegyezni, hogy a 2019-es kapcsolt ügyleteket bemutató transzferár-dokumentációk elkészítésének határideje is 2020. szeptember 30-ra módosul.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
A Covid-19 koronavírus kapcsán kialakult nehéz körülmények miatt a legtöbb cég elsődlegesen a működés fenntartására, illetve az akadozó beszállítások miatt a termelés, szolgáltatás folytonosságára koncentrált, az élet és a gazdaság újraindításával kapcsolatos tennivalók pedig lefoglalták a vezetők figyelmét, táptalajt nyújtva ezzel a visszaéléseknek.
A visszaélésben gondolkodó elkövetők lehetőségei egyrészről bővültek, hiszen a szervezeten belül a kontrollok, ellenőrzések gyengültek, elmaradhattak bizonyos vizsgálatok, illetve a limitált lehetőségek miatt a folyamatok időbelisége leszűkült. Másfelől erősebb lett a motiváció, hiszen a kieső bevételek miatt pénzügyi nyomás nehezedik a munkavállalókra, egyes szállítókra is.
Érdemes az anyagi motivációt tágabb körben is vizsgálni, mert lehet, hogy a munkavállalónk, szállítónk családtagjának szűntek meg a bevételei a járvány okozta helyzet miatt, ami azonos nyomást gyakorol az Önök közvetlen partnerére is.
A Grant Thornton ezért azt javasolja Önöknek, hogy a gazdasági, munkaügyi problémák mellett fordítsanak megfelelő figyelmet a visszaélést megelőző kontrollok üzemeltetésére is. Tapasztalataink szerint gyakoribbá vált, hogy a beszállítók – egyes megbízások elnyerése érdekében – nem csak törvényes eszközöket vesznek igénybe, ezáltal nem minden esetben a tiszta verseny alapján kerül egy-egy beszállítói szerződés, vagy konkrét számla elbírálásra, hanem a döntést olykor csúszópénzekkel „segítik elő”.
Elképzelhető, hogy ez az Önök részéről többletmunkát igényel, de azt tanácsoljuk, hogy
- minden dokumentumot olvassanak át, véleményeztessenek ellenjegyzés előtt;
- ne engedjenek a nyomásnak, hogy azonnal, de magasabb áron szolgáltatásokat vásároljanak, vagy rendeljenek meg;
- vizsgálják meg és lehetőség szerint ellenőrizzék, hogy az igénybevett szolgáltatások elszámolása megfelelő, és ne hagyatkozzanak pusztán a teljesítési igazolás meglétére.
Kérdés esetén forduljon a GT visszaélés-megelőzési csoportjához bizalommal!
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
A koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben bevezetett, csökkentett munkaidőhöz kapcsolódó bértámogatás szabályai a módosítások eredményeképpen egyszerűsödtek, ugyanakkor külföldi példákkal összehasonlítva a magyar szabályozás még mindig rendkívül komplex. A jelenleg hatályos előírások legfontosabb elmeiről írunk a következőkben, illetve számpéldákon keresztül mutatjuk be a rendszert, különös tekintettel arra, hogy támogatási kérelmet folyamatosan, akár a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapig be lehet nyújtani. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a benyújtásra irányadó határidő május 1-vel nem járt le, továbbra is a teljes 3 hónapra igényelhető támogatás.
A támogatási rendszer célja, hogy a munkavállaló nettó jövedelme ne vagy legalábbis ne olyan mértékben csökkenjen, mint amilyen mértékben a munkaideje csökken. A támogatást közvetlenül a munkavállaló kapja legfeljebb 3 hónapig. A támogatást távmunka és otthoni munkavégzés keretében dolgozó munkavállalók esetében is igénybe lehet venni, sőt, akár csupán egyetlen dolgozóra vonatkozóan is.
A támogatás csak akkor vehető igénybe, ha egy munkavállaló munkaideje március 11-ét követően csökkent / fog csökkenni úgy, hogy a csökkentett munkaidő eléri legalább a módosítás előtti munkaidő 25 %-át, de nem haladja meg a 85 %-át. Fontos, hogy a támogatás csak a támogatási kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg, visszamenőlegesen nem. Tehát a támogatás időtartama alatt ennek a munkaidőcsökkentésnek fenn kell állnia. A kérelem mindazonáltal akkor is benyújtható, ha a felek még nem csökkentették a munkaidőt, csupán ez a szándékuk. Ebben az esetben a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint fog módosulni a munkaszerződés a támogatás időtartamára (mind a csökkentett munkaidő, mind pedig az egyéni fejlesztési idő tekintetében).
A támogatást a munkáltatónak és a munkavállalónak együttesen kell igényelnie a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon elektronikus úton. A támogatás igényléséhez szükséges nyomtatványok és tájékoztatók a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat alábbi honlapján érhetőek el: https://nfsz.munka.hu/cikk/601/
A támogatás mértéke a kieső munkaidőre jutó nettó alapbér 70%-a. Azonban a támogatásnak van egy maximum értéke is: a nettó alapbér összege a kalkuláció során nem lehet magasabb, mint a nettó minimálbér kétszerese, vagyis 214.130 Ft. Fontos, hogy ha a munkaidő csökkentés kevesebb, mint 50%, a feleknek úgynevezett fejlesztési időt is meg kell határozniuk. (Egyéb esetben ez csak egy lehetőség.) A fejlesztési idő a kieső munkaidő 30%-a. Ebben az időben – a csökkentett munkaidő mellett – a munkavállalónak a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztést kell végeznie (pl.: képzés, a cég egyéb ügyeinek a továbbfejlesztése, ami hozzáadott értéket állít elő). Fejlesztési időt a támogatás időtartamára kell csak meghatározni, és nem kell azonnal „felhasználni” tovább vihető az azt követő két évre. A fejlesztési idő után a munkáltató bért fizet, melynek összegét úgy kell meghatározni, hogy az az összeg, amit végül a munkavállaló kézhez kap (nettó fizetés + támogatás), elérje az eredeti alapbérének nettó összegét.
De vajon megéri-e ez a vállalatnak? A következő táblázat különböző bér-, illetve munkaidő-csökkentés mellett mutatja be a támogatás összegét, a munkáltató teljes bérköltségét, illetve a munkavállaló által kapott nettó bér összegét. Látható, hogy a támogatás ott hatékonyabb, ahol a munkaidő-csökkentés 50% vagy efölötti összeg, illetve ahol az eredeti bér nem haladja meg a minimálbér kétszeresét.
| Eredeti bruttó munkabér (Ft) | 300 000 | 300 000 | 600 000 | 600 000 |
| Munkaidő-csökkentés | 60% | 25% | 60% | 25% |
| Nettó alapbér (kérelem benyújtásakor hatályos) (Ft) | 199 500 | 199 500 | 399 000 | 399 000 |
| Maximálisan figyelembe vehető nettó alapbér (nettó minimálbér kétszerese) (Ft) | 214 130 | 214 130 | 214 130 | 214 130 |
| Bruttó munkabér a részmunkaidőre (Ft) | 120 000 | 225 000 | 240 000 | 450 000 |
| Nettó munkabér a részmunkaidőre (Ft) | 79 800 | 149 625 | 159 600 | 299 250 |
| Fejlesztési idő (óra/nap) (feltételezve a 8 órás munkaviszonyt) |
0 | 0,6 | 0 | 0,6 |
| Bruttó munkabér a fejlesztési időre (Ft) | 0 | 22 500 | 0 | 93 650 |
| Támogatás (Ft) | 83 790 | 34 913 | 89 935 | 37 473 |
| Munkáltató által fizetendő bruttó munkabér (Ft) (részmunkaidőre + fejlesztési időre) | 120 000 | 247 500 | 240 000 | 543 650 |
| Munkáltató összes munkabér költsége (Ft) (Július 1-től szocho 15,5%) |
142 800 | 294 525 | 285 600 | 646 944 |
| Munkavállaló nettó bére (Ft) támogatással együtt | 163 590 | 199 500 | 249 535 | 399 000 |
| Munkavállaló által kézhez kapott összeg változása (eredeti nettó munkabéréhez képest) (Ft) | -35 910 | 0 | -149 465 | 0 |
| Munkaadó összes bérköltség csökkenése (eredeti bruttó munkabérhez képest) (Ft) | -214 200 | -62 475 | -428 400 | -67 056 |
| Munkáltató által fizetendő bruttó munkabér támogatás nélkül (Ft) | 120 000 | 225 000 | 240 000 | 450 000 |
| Munkáltató összes munkabérköltsége támogatás nélkül (Ft) | 142 800 | 267 750 | 285 600 | 535 500 |
| Munkavállaló nettó bére támogatás nélkül (Ft) | 79 800 | 149 625 | 159 600 | 299 250 |
Felhívjuk figyelmüket, hogy a rendelet a fentiek mellett további feltételeket is megfogalmaz mind a munkáltató, mind a munkavállaló részére. Jelen hírlevelünk célja az volt, hogy egy átfogó jellegű képet adjunk a magyar bértámogatási rendszerről. Amennyiben felkeltette figyelmét, kérjük, keresse szakértőinket, akik az elmúlt hetek során már számos társaságnak nyújtottak segítséget a kérelmek előkészítésében és benyújtásában.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
A Kormány újabb rendelkezéseket hirdetett ki a Gazdaságvédelmi Akciótervvel, valamint a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatáshoz igénybe vehető támogatással kapcsolatban (140/2020. és 141/2020. Kormányrendelet). Ezek legfontosabb adózást érintő szabályait ismertetjük a következőkben:
- 2020. július 1-tól a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 17,5%-ról 15,5%-ra csökken.
- 2021. január 1-től a kisvállalati adó (Kiva) adókulcsa 12%-ról 11%-ra csökken.
- A kisadózó vállalkozások tételes adóját (Kata) választó főállású kisadózó biztosítottnak minősül. Az ellátások számításának alapja 2020. július 1-től havi 102 000 Ft, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 170 000 Ft.
- Az „éves” adók bevallási és befizetési kötelezettsége 2020. szeptember 30-ra halasztódik. A vállalatok a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló társasági adó, iparűzési adó, innovációs járulék és energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségüknek 2020. szeptember 30-ig tehetnek eleget. Amennyiben a társaság él ezzel a lehetőséggel, úgy azon előlegek összegét, melyekre bevallást még nem nyújtott be, az utolsó rendelkezésre álló „bevallott” előleg alapulvételével kell megállapítani és befizetni. (Ezen előleg mérséklése is kérelmezhető.)
- A beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők – amennyiben azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak. (Kivéve a tőzsdei cégeket, a bankokat, a biztosítókat és a befektetési vállalkozásokat, de nekik is elegendő szeptember 30-ig benyújtani az adóbevallásokat, illetve befizetni az adót.)
- A 2020. április 22. és június 30. közötti időszakban nyújtott SZÉP-kártya juttatások tekintetében a társaságoknak nem kell szocho-t fizetniük, így a juttatás közterhe 32,5 %-ról 15 %-ra csökken. Mindemellett az egyes „zsebek” keretösszege is lényegesen megemelkedik (a költségvetési szervek és más munkáltatók esetében is).
- 2020. április 22-től 2020. december 31-éig a vendégéjszakák után nem kell az idegenforgalmi adót beszedni, illetve megfizetni, csak bevallani. Az önkormányzatok részére a bevallott összeget az állam fizeti meg vissza nem térítendő támogatás keretében.
- Az eddigi fizetési kedvezményen túl további két fizetési könnyítést vezetett be a kormány. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az alábbiak közül az egyik kedvezményt az adózó megkapja, úgy a másik már nem vehető igénybe.
- Az adóhatóság a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig előterjesztett kérelmére a nyilvántartott, legfeljebb 5 millió Forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes, a kérelem ügyintézési határideje 15 nap.
- Nem természetes személy adózónak a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig előterjesztett kérelmére az adóhatóság az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal, de 5 millió Forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. A fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes, a kérelem ügyintézési határideje 15 nap.
- A megbízható adózói minősítés nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30 napon belül megindított végrehajtási eljárásra, valamint adókülönbözetre való hivatkozással. Mindemellett, a minősítést abban az esetben sem veszíti el az adózó, ha nem felel meg annak a feltételnek, hogy nincs 500 ezer Forintot meghaladó tartozása, illetve, hogy az adóévre vonatkozó adóteljesítménye pozitív.
- A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés során az adóhatóság a kockázatos adózónak való minősítés során figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30 napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet.
- EKAER-kötelezettséghez kapcsolódó könnyítés, hogy az adózó a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig mentesül a kockázati biztosíték nyújtása alól.
- Az online-pénztárgépekre és az élelmiszer-automatákra felülvizsgálati moratórium került bevezetésre.
- Fizetés nélküli szabadság esetén 2020. május 1-jétől a munkavállaló helyett a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – vallja be és fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 7.710 Ft). A munkáltató kérelmezheti, hogy ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.
Munkabér-támogatás módosuló szabályai
Az „eredeti” 105/2020. Kormányrendelet több ponton is változik. A módosítások következtében:
- A továbbiakban már nemcsak az március 11-ét követően beálló 50, 60 és 70%-os részmunkaidőre lehet támogatást kérni, hanem az eredeti óraszám 25 %-t elérő, de a 85 %-t meg nem haladó bármely részmunkaidőre.
- A munkáltató létszámmegtartási kötelezettsége már csak arra a munkavállalóra vonatkozik, akivel a közös kérelmet beadta.
- A kalkulációk alapját képző távolléti díjat felváltja az alapbér. (Így a számítások során a teljesítménybért, a bérpótlékot és a pótlékátalányt már nem kell figyelembe venni.) Tehát, a támogatás összege az alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a lesz, illetve a támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető támogatás kiszámításakor is az alapbérrel kell kalkulálni. (A minimálbér kétszerezéséhez kötött maximum támogatási alap változatlan maradt.)
- Az egyéni fejlesztési idővel kapcsolatban is több ponton módosult a jogszabály. Egyrészt a definíció módosítása alapján a fejlesztési idő a támogatás időtartama alatt vagy azt követő két éven belül „felhasználható”. Másrészt a fejlesztési időre vonatkozóan csak abban az esetben kötelező megállapodást kötnie a munkaadónak és a munkavállalónak, amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. Azaz, ha legalább 50%-os az óraszám-csökkentés, akkor a feleknek már csak lehetősége (de nem kötelezettsége) egy ilyen megállapodás megkötése. Illetve az ilyen esetekben a munkaadónak sem kötelezettsége, hogy – a támogatás elnyerése érdekében – bért fizessen erre a fejlesztési időre, még akkor sem, ha így a munkavállaló által kapott, támogatással növelt nettó bér nem éri majd el az alapbér nettó összegét.
- A továbbiakban csak azon munkavállalók esetében nem kérhető a támogatás, akikkel kapcsolatban a munkaadó a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében, mint kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalókra vonatkozóan részesül támogatásban, vagy uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban részesül.
- Már munkaerő-kölcsönzéshez is nyújtható a támogatás, illetve nehéz helyzetben lévő vállalkozások is részesülhetnek támogatásban.
- A módosítások egyértelműsítik, hogy a távmunkára és az otthoni munkavégzésre is kérhető támogatás.
- A korábbi jogszabály szövege alapján a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerülhet sor. A módosítás alapján ez már csak a támogatott munkavállalóra vonatkozik.
- Továbbiakban nem feltétele a támogatás elnyerésének, hogy
- a kérelemben bemutatásra kerüljön a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülmények, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggése, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedések,
- a munkavállaló a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
- a munkavállalók ne munkaidőkeretben legyenek foglalkoztatva.
- Ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be a munkaadó együttes kérelmet, azokat egy időben kell benyújtani. Azonos telephely vonatkozásában csak egy alkalommal nyújtható be kérelem.
- A módosítás kimondja, hogy a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében, kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már módosították a munkaszerződést.
- Amennyiben a munkaadó nem teljesít bizonyos feltétleket, vissza kell fizetnie a támogatás összegét. Ez alól (az eredeti szabály szerint is) kivétel, ha a munkavállaló igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg. Ezen esetkör kibővült a munkaadó azonnali hatályú felmondásával is.
- A jogszabálymódosítás következtében a kérelemhez a munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodást (csökkentett munkaidőről, illetve a fejlesztési időről, amennyiben ilyet kötnek egymással) már nem kell csatolni.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.