- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
A járványügyi helyzetre tekintettel két különadóról szóló rendeletet tett közzé a Kormány. Május 1-től – a járványügyi vészhelyzet megszűnéséig – különadó terheli a bankokat illetve a kiskereskedelmi nagyvállalatokat. Hírlevelünkben ezen új szabályokról adunk egy összefoglaló jellegű képet. Amennyiben a részletekkel kapcsolatban szeretne további információkat, kérjük, keresse szakértőinket.
Kiskereskedelmi nagyvállalatok járványügyi különadója
A különadó gyakorlatilag azokat a kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeket érinti, amelyeknek ezen tevékenységből származó adóévi nettó árbevétele elérte az 500 millió Forintot. Fontos megjegyezni, hogy a kiskereskedelmi tevékenység független az értékesítési módjától, így az online kereskedelemre is vonatkozik. Mindemellett az adó vonatkozik azokra a külföldi illetőségű társaságokra is, amelyek Magyarországon végeznek kiskereskedelmi tevékenységet.
A különadó tekintetében – a TEÁOR’08 szerint besorolás alapján – kiskereskedelmi tevékenységnek minősül a:
- Gépjármű-kereskedelem (45.1)
- Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem (45.32)
- Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása (45.40) – kivéve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét
- Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem (47.1)
- Élelmiszer, ital, dohányáru kiskereskedelme (47.2)
- Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem (47.3)
- Információs, híradás-technikai termék kiskereskedelme (47.4)
- Egyéb háztartási cikk kiskereskedelme (47.5)
- Kulturális, szabadidős cikk bolti kiskereskedelme (47.6)
- Egyéb máshová nem sorolt áru kiskereskedelme (47.7)
- Piaci kiskereskedelem (47.8)
- Nem bolti, piaci kiskereskedelem (47.9)
A bevezetett különadó sávos adó. Az adó alapja alapvetően az árbevétel. Az adókulcs az adóalap
- 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
- 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
- 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
- 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.
Főszabály szerint az adókötelezettséget a veszélyhelyzet megszűnését magában foglaló adóévet követő 30. napig kell megállapítani és bevallani. Azonban havonta adóelőleget kell fizetni. Az első adóelőleg fizetés esedékessége 2020. május 31., mely időpontig az érintett társaságoknak (előleg) bevallást is kell tenniük. Ennek a kalkulációnak az alapja a 2020. május 1-je előtti utolsó, beszámolóval lezárt adóév kiskereskedelmi tevékenységéből elért árbevétel alapján kalkulált adó 1/12-ed része.
Fontos megjegyezni, hogy ha a havi adóelőleg esedékességét megelőző hónapban elért kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel nem érte el az előző év azonos havi árbevételének 60%-át, akkor kérelemre az adóhatóság az adóelőleget az árbevétel-csökkenéssel arányosan mérsékli.
Hitelintézetek járványügyi különadója
A fizetendő adó alapja megegyezik a 2006. évi LIX. törvény hitelintézetekre vonatkozóan megállapított különadó alapjával. Ennek megfelelően, az adó alapja a 2020. adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg. Az adó mértéke az 50 milliárd forint feletti rész 0,19 százaléka. A járványügyi különadót egy erre a célra kialakított nyomtatványon elektronikusan kell bevallani 2020. június 10-ig. Az adót három egyenlő részletben kell megfizetni, az elsőt 2020. június 10-ig, a másodikat 2020. szeptember 10-ig, a harmadik részletet pedig 2020. december 10-ig.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
A koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben további intézkedések kerültek kihirdetésre (97/2020, 103/2020, 104/2020 és 105/2020 Kormányrendelet), melyek legfontosabb – az adózást, illetve a gazdaságot érintő – szabályait az alábbiakban foglaljuk össze.
Kedvezményezett tevékenységi körök bővítése
Korábbi hírleveleinkben tájékoztattuk Önöket, hogy bizonyos tevékenységet végző vállalkozások, illetve munkavállalóik a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok tekintetében kedvezményt kapnak. Ezen tevékenységek köre tovább bővült, immár a következő főtevékenységet végzők is részesülnek a kedvezményben:
- növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),
- egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),
- egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),
- dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),
- dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),
- vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),
- desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),
- szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),
- sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05),
- szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).
Kutató-fejlesztőt foglalkoztatók támogatása
Új lehetőség, hogy a kutató-fejlesztőket foglalkoztató munkáltatók, 3 hónapon keresztül, (a kutató-fejlesztő munkavállalókra tekintettel személyenként) legfeljebb 318 920 forint havi támogatásra lehetnek jogosultak.
A támogatást a munkáltatónak kell igényelnie. A kérelemben be kell mutatni a vállalkozás gazdasági körülményeit, ami miatt a támogatást igényli, ezeknek a koronavírussal való összefüggését, valamint nyilatkozni kell, hogy a kedvezményezett munkavállaló nem részesül a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatásban, illetve rá tekintettel a munkáltató nem kap(ott) munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrző támogatást, és legalább 6 hónapja működik a társaság.
A támogatásban részesülő vállalkozás vállalja, hogy megtartja a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap átlagos statisztikai állományi létszámát (a jogszabály jelenleg nem tartalmaz határidőt), a kedvezményezett munkavállalót a támogatás időtartamával egyező időtartamig továbbfoglalkoztatja, valamint sem a támogatás, sem a továbbfoglalkoztatás ideje alatt a kedvezményezett munkavállaló munkabérét nem csökkenti a veszélyhelyzet első napján fennálló összeghez képest.
Csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak támogatása
Új rendelkezés, hogy a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók is támogatásra lehetnek jogosultak. A támogatásra való jogosultság legfontosabb feltételei a következők:
- munkaszerződés-módosítás következtében a munkavállaló munkaideje (3 hónap átlagában) korábbi munkaidejének legalább 50, de legfeljebb 70%-ára csökken (feltétel a legalább napi 4 órás foglalkoztatás);
- a munkáltató és a munkavállaló a csökkentett munkaidőn felül egyéni fejlesztési időben is megállapodik, mely a kiesett munkaidő 30%;
- a munkavállaló nem részesül további, a részmunkaidőhöz kapcsolódó támogatásban;
- a munkaviszony a veszélyhelyzet kihirdetésének napján fennállt;
- a munkavállaló és a munkáltató közös kérelmet nyújt be;
- a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidőbeosztási lehetőségeket kimerítették;
- a munkáltató a munkavállalóra tekintettel nem részesül a kérelem benyújtásakor munkahelyteremtő vagy a munkahelymegőrzési támogatásban, illetve a kutató-fejlesztők támogatásában;
- a munkaidőkeret lezárásra került.
A kérelemben a munkáltatónak be kell mutatnia, hogy a munkaidőcsökkentés indoka a veszélyhelyzettel közvetlenül és szorosan összefüggő gazdasági körülmény és hitelt érdemlő módon alá kell támasztania, hogy a munkavállaló megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.
A támogatás igénybevételével a munkáltató kötelezettséget vállal, hogy a támogatás végét követő egy hónapig a kérelem benyújtásakori statisztikai állományi létszámot fenntartja, rendkívüli munkavégzést nem rendel el, továbbá, hogy a támogatással együtt a munkavállaló munkabére eléri a munkavállaló távolléti díját, valamint, hogy részére a fejlesztési időre munkabért fizet.
A munkavállaló vállalja a csökkentett munkaidőben való munkavégzést, a fejlesztési időben való rendelkezésre állást, valamint, hogy a támogatás leteltét követően a korábbi munkaidőre visszatérést nem akadályozza.
Amennyiben valamennyi feltételnek megfelel a kérelem, úgy a munkavállaló részére a kormányhivatal legfeljebb 3 hónapig, havonta, a kieső munkaidőre jutó nettó távolléti díj 70 %-ának megfelelő összegű támogatást folyósít, mely összeg nem haladhatja meg a hatályos nettó minimálbér kétszeresének (214 130 forint) arányos részét. Ez a támogatás munkavállaló szempontjából mentes a közterhek alól.
Munkaidőkeret
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó további változás, hogy a munkáltatók már 24 havi munkaidőkeretet is megállapíthatnak. A korábban elrendelt munkaidőkeret meghosszabbítására lehetőség van.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
2020. március 26-án, csütörtökön az adóhatóság tájékoztatást adott ki a járványhelyzet alatt vétett mulasztásokkal kapcsolatban. Ezen tájékoztatás minden gazdálkodóra vonatkozik, azokra is, akik a Kormány által kihirdetett kedvezményekből nem részesülnek.
Amennyiben egy adózó önhibáján kívül olyan helyzetbe kerül, amelynek következtében az adókötelezettségeit nem, vagy csak jelentős késedelemmel tudja teljesíteni, akkor az esetleges jogkövetkezmények során az adóhatóság méltányos eljárást fog alkalmazni.
Azonban a méltányos eljáráshoz, az adózónak – az eredeti határidő lejáratát követően minél hamarabb – jeleznie kell az adóhatóságnak a mulasztás okát. Az adózónak bejelentésében jeleznie kell, hogy a mulasztást a járványügyi veszélyhelyzet okozta. Az adóhatóság ezen bejelentést, valamint az ügy egyedi körülményeit is figyelembe fogja venni az esetleges szankciók kiszabásakor és akár a jogkövetkezmények mellőzéséről is dönthet.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
2020. március 26-án újabb kormányrendeletek jelentek meg a koronavírus által okozott veszélyhelyzethez kapcsolódóan. Ez a rendeletek – többek között – adózási vonatkozású előírásokat is tartalmaz. Az új intézkedés alapján bővül azon vállalkozások köre, amelyek a márciustól júniusig terjedő időszakra mentesülnek a munkabér utáni járulékfizetési kötelezettségek alól (amennyiben a vállalkozás rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett, annak mértéke csak csökken). Ezen kedvezményezett vállalkozások munkavállalói a munkabért terhelő járulékok közül csak a természetbeni egészégbiztosítási járulék (4%) megfizetésére kötelezettek, legfeljebb havi 7.710 Ft összegben.
A kedvezményezett vállalkozások köre az utazásközvetítéssel, utazásszervezéssel, fizikai közérzetjavító szolgáltatásokkal, illetve a belföldi vízi személyszállítással foglalkozó gazdálkodókkal bővült. A fizikai közérzetjavító adózókra ugyanakkor csak abban az esetben terjed ki a mentesítés, ha közfürdőnek minősülnek.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
2020. március 23-án, hétfőn, a Kormány újabb, a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítését célzó azonnali intézkedéscsomagot jelentette be, amely az alábbi döntéseket tartalmazza.
Tovább szélesedik azon vállalkozók és vállalkozások köre, akik KATA-mentességet élveznek 2020. március, április, május és június hónapokra vonatkozóan. A teljesség igénye nélkül, az alábbi területen tevékenységeket folytató kisadózó vállalkozások mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól: fodrászat, szépségápolás, festés, üvegezés, humánegészségügyi ellátás, villanyszerelés, fizikai közérzetjavító szolgáltatás, előadó-művészet, víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés, padló- és falburkolás, konferencia és kereskedelmibemutató szervezés, turisztikai szolgálatatások, vendéglátás, szerencsejáték, idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül.
A KATA-fizetés alóli mentesülés nem befolyásolja társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot.
Azon KATA-alanyok, akik 2020. március 1. előtt esedékessé vált adótartozással rendelkeznek, a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 egyenlő részletben fizethetik meg ezt az adótartozást, az esedékes KATA összegével együtt. Ebben az esetben késedelmi pótlék felszámítására nem kerül sor. Ugyanakkor, amennyiben a KATA-alanyok ezzel a halasztott fizetéssel késedelembe esnek, úgy a teljes korábbi tartozás, késedelmi pótlékkal növelten követelhetővé válik.
Tovább bővül azon vállalkozások köre, amelyek munkáltatóként – ideiglenesen – mentesülnek a munkabér utáni járulékfizetési kötelezettség alól, valamint ezen vállalkozások munkavállalói a 2020. március – június időszak tekintetében csak a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%, de maximum havi 7.710 Ft) fizetésére kötelezettek. Az ilyen vállalkozások a 2020. március – június időszak vonatkozásában a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében is könnyítést kapnak: az éves hozzájárulás (1 449 000 forint) mértéke a 2/3-ára, azaz személyenkénti 966.000 Ft-ra csökken, továbbá, rehabilitációs hozzájárulási előleget sem kell fizetniük.
Azok a vállalkozások is élhetnek ezekkel a könnyítésekkel, melyek taxis személyszállítást, napilapkiadást, folyóiratkiadást vagy műsorszolgáltatást végeznek. Ezek kívül a Kormány – a pontos TESZOR-számok megadásával – egyértelműsítette a korábban bejelentett mentesített tevékenységekre körét.
Lényeges változásról döntött a jogalkotó a járulékmentesítés feltételeként meghatározott „főtevékenység” tekintetében. Csupán azon vállalkozások és munkavállalóik mentesülnek a járulékfizetési kötelezettségek alól, amely vállalkozások elmúlt 6 havi árbevételének legalább 30%-a valamely, kedvezményre jogosító tevékenységből származott.
A turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettek adóbevallási időszaka az alábbiak szerint változik:
- a negyedéves bevallásra kötelezetteknek a 2020. január 1 – 2020. február 29 közti időszakról,
- az éves bevallásra kötelezetteknek a 2020. január 1 – 2020. február 29, valamint a 2020. július 1 – 2020. december 31. közötti időszakról
kell adóbevallást benyújtani.
A veszélyhelyzet idejére felfüggesztésre kerülnek a bírósági végrehajtások (kilakoltatások, lefoglalások). Az adótartozások behajtását is felfüggesztik, ugyanakkor ezen eljárások csak a veszélyhelyzet befejezését követő 15. naptól indulnak újra.
Bizonyos, a veszélyhelyzet alatt lejáró egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásra való jogosultságok automatikusan meghosszabbodnak. Azaz a gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást, valamint a gyermeknevelési támogatást a veszélyhelyzet megszűnéséig továbbra is folyósítani kell.
Emelkedik azon ügyletek értékhatára, ahol érintéses elektronikus fizetés esetén nincs szükség erős ügyfél-hitelesítésre (pl. PIN-kód megadás). 2020. március 25-től ez az értékhatár 15.000 Forintra emelkedik és legkésőbb április 15-től alkalmazandó.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
Az adóhatóság 2020. március 24-én, kedden bejelentette, hogy – a koronavírus által okozott rendkívüli helyzetre tekintettel – elhalasztja az Online Számla rendszerbe feltöltendő XSD-séma módosítását. Így az eredetileg kihirdetett 2020. április 1. helyett csak 2020. július 1-től kötelező az új, 2.0-ás fájlstruktúra alkalmazása. Azaz, plusz három hónapig alkalmazható lesz a jelenleg is hatályos 1.1-es verzió.
Ugyanakkor, az adóhatóság hangsúlyozza, hogy a 2.0-ás rendszer már éles környezetben is használható, párhuzamosan a korábbi verzióval, és javasolja az adózóknak a mihamarabbi átállást.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.