Greenhushing: A fenntarthatóság „elhallgatott” arca

A fenntarthatóság és a környezetvédelem egyre fontosabbá válik a vállalatok, befektetők és fogyasztók számára. Ebben a kontextusban azonban nemcsak a greenwashing, azaz a valótlan vagy túlzó fenntarthatósági állítások jelensége, hanem a greenhushing is egyre nagyobb figyelmet kap. A greenhushing olyan gyakorlatot jelent, amikor a vállalatok tudatosan visszafogják fenntarthatósági eredményeik és törekvéseik kommunikációját, félve a kritikától, a reputációs kockázatoktól vagy a jogi következményektől.

Mi az a greenhushing?

A greenhushing kifejezés az angol “green” (zöld, fenntarthatóság) és “hushing” (elhallgatás) szavakból származik. A jelenség lényege, hogy a vállalatok nem kommunikálják nyilvánosan fenntarthatósági törekvéseiket, még akkor sem, ha valódi, mérhető eredményeket értek el. Ellentétben a greenwashinggal, ahol a vállalat felnagyítja vagy hamisan állítja be fenntarthatósági erőfeszítéseit, a greenhushing a valós eredmények „elrejtését” jelenti. Ennek oka lehet félelem a kritikától, a fogyasztói elvárásoktól vagy a jogi megfelelés bonyolultságától.

Miért történik a greenhushing?

A vállalatok különböző okokból dönthetnek a greenhushing mellett:

• Reputációs kockázat: Azok a cégek, amelyek nyilvánosan kommunikálnák fenntarthatósági törekvéseiket, félhetnek attól, hogy a közvélemény, a média vagy a versenytársak kritizálják őket, ha az eredmények nem teljesen tökéletesek.
• Jogszabályi bizonytalanság: A fenntarthatósági jelentéstételi szabványok (például CSRD, NFRD, ESG előírások) folyamatosan változnak, ezért a vállalatok óvatosak lehetnek az információk közzétételével.
• Fogyasztói reakciók: Egyes vállalatok attól tartanak, hogy a fenntarthatósági üzenetek félreérthetők vagy nem megfelelően kommunikálhatók, és ez negatív hatással lehet a vásárlói magatartásra.
• Versenyhátránytól való félelem: Bizonyos esetekben a vállalatok úgy érzik, hogy fenntarthatósági fejlesztéseik titkosak vagy stratégiai előnyt jelentenek, ezért nem hozzák nyilvánosságra őket.

Greenhushing és a fenntarthatósági transzparencia

A fenntarthatósági transzparencia kulcsfontosságú a modern vállalatirányításban és az ESG befektetéseknél. A greenhushing azonban komoly akadályt jelenthet ezen a területen. Ha a cégek nem osztják meg fenntarthatósági adatokat, az:

• Csökkenti a befektetői bizalmat, mivel a befektetők nem láthatják, hogy a vállalat hogyan kezeli környezeti és társadalmi kockázatait.
• Nehezíti a versenytársak és iparági benchmarking elkészítését.
• Korlátozza a pozitív társadalmi hatást, mert a jó gyakorlatok nem terjednek el a közösség és az iparág többi szereplője számára.

Vissza a fogalomtárba