Reklámadó – mit jelent a vállalatok számára?

A reklámadó a reklámok közzétételéhez és a reklámra fordított kiadásokhoz kapcsolódó, a reklámtevékenységből származó árbevételt vagy reklámköltést terhelő különadó, amely 2026. július 1-jétől ismét tényleges fizetési kötelezettséget keletkeztet Magyarországon.

Mivel a reklámadó év közben tér vissza, a vállalatoknak nemcsak adózási, hanem szerződéses és adminisztratív szinten is fel kell készülniük a változásra.

• július 1-jétől újra tényleges adófizetés kapcsolódik a reklámadóhoz;
• elsődlegesen a közzétevő, bizonyos esetekben a megrendelő az adóalany;
• a közzétevőknél a közzétételből származó árbevétel, a megrendelőknél a reklámköltés az adó alapja;
• a közzétevők 100 millió Ft éves árbevételig, a megrendelők havi 2,5 millió Ft reklámköltésig adómentességet élveznek;
• a reklámadó mértéke közzétevőknél 7,5%, megrendelőknél 5%;
• jelentős adminisztratív és potenciális bírságkockázattal járhat.

Melyik tevékenység reklámadó-köteles?

Reklámadó kizárólag az ellenszolgáltatásért történő reklámközzétételhez kapcsolódik. Ilyennek minősül gyakorlatilag minden reklámmegjelenés, így pl. a médiaszolgáltatásokban (TV, rádió), a sajtótermékekben (újság), a szabadtéri reklámhordozókon (pl. autópálya melletti óriásplakát), járműveken és ingatlanon (pl. villamos vagy épület homlokzata), nyomtatott anyagokon (prospektusok, reklámtárgyak) és interneten (túlnyomórészt magyar nyelvű vagy magyar nyelvű közönséget célzó felületeken) szereplő reklámok.

Kik a reklámadó alanyai?

Reklámközzétevők: Azok a gazdasági szereplők, akik a reklámfelület felett rendelkeznek, és a reklám megjelenítéséről döntenek. Ide tartoznak többek között a médiacégek, online platformok, közterületi szolgáltatók és egyes tartalomgyártók.

Reklámmegrendelők: A reklámot megrendelő vállalatok bizonyos esetekben szintén adóalannyá válhatnak. Ez nem automatikus: a megrendelő csak akkor válik kötelezetté, ha a reklámközzétevő nem ad részére olyan nyilatkozatot, amely igazolja, hogy a közzétevő teljesítette reklámadó-kötelezettségét, ÉS a megrendelő más módon sem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a közzétevő eleget tett az adófizetési kötelezettségének.

A reklámadó alapja és mértéke

Közzétevők esetében: A reklámközzétételből származó éves nettó árbevétel az adó alapja, amely 100 millió Ft-ig adómentes, az ezt meghaladó részre 7,5% adókulcs vonatkozik. A szabályozás tehát nem a nyereséget, hanem a bevételt terheli.

Megrendelők esetében: Ha nincs mentesítő nyilatkozat, a havi 2,5 millió Ft feletti reklámköltés után 5% adót kell fizetni. 2,5 millió Ft-ig adómentesség érvényesül.

Mire érdemes figyelni 2026-tól?

A reklámadó visszatérése nemcsak adótechnikai kérdés, hanem működési szintű felkészülést igényel:

Adminisztráció: új bejelentkezési, bevallási és nyilatkozattételi kötelezettségek jelennek meg.

Szerződéses feltételek: a felelősségi körök tisztázása kulcsfontosságú a megrendelő és a közzétevő között.

Cash-flow hatás: közvetlen cash-flow hatással jár, és közvetve rontja a jövedelmezőséget.

A reklámadó gyakorlati jelentősége

A reklámadó különösen a digitális és médiapiaci szereplőket, valamint azokat a vállalatokat érinti, amelyek jelentős marketingköltéssel rendelkeznek.

A legnagyobb kockázatot nem feltétlenül az adó mértéke, hanem a nem megfelelő adminisztráció és a hiányos nyilatkozati háttér jelenti, amely a megrendelőre történő adóátszállást és jelentős bírságokat eredményezhet.

Gyakori kérdések

Mikortól lép újra hatályba a reklámadó?

2026. július 1-jétől válik ismét hatályossá ez a régi-új adónem.

Kire vonatkozik elsődlegesen a reklámadó?

Elsősorban a reklámközzétevőre, de bizonyos esetekben a reklámmegrendelő is kötelezetté válhat.

Milyen kockázat merülhet fel a reklámadó kapcsán?

A nyilatkozatok és adminisztratív kötelezettségek elmulasztása, amely megrendelők esetében az adókötelezettség átszállását, mindkét adóalany-típus esetében pedig bírságokat eredményezhet.

***

Jelen fogalomtár a megjelenése napján (2026. április 22., szerda) elérhető információk alapján, kizárólag általános tájékoztatási céllal készült, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.

Vissza a fogalomtárba