A mesterséges intelligencia és a felhőalapú szolgáltatások terjedése egyre nagyobb energiaigénnyel jár. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint az adatközpontok globális villamosenergia-fogyasztása a 2024-es 415 TWh-ról 2030-ra mintegy 945 TWh-ra emelkedhet. Ez több mint kétszeres növekedést jelent mindössze hat év alatt, ami a vállalatok számára is új fenntarthatósági szempontokat helyez előtérbe.

A digitális átállásnak is van környezeti lábnyoma

Az AI-alapú alkalmazások és a felhőszolgáltatások használata ma már számos vállalat működésének természetes része, a digitális megoldások ugyanis hatékonyabbá tehetik a folyamatokat, csökkenthetik az adminisztrációt, és bizonyos esetekben az erőforrás-felhasználást is. Működtetésük ugyanakkor jelentős számítási kapacitást, villamos energiát és hűtést igényel, ami a vízfelhasználásra is hatással lehet.

A környezeti terhelés jelentős része a technológiai szolgáltatóknál keletkezik, ezért a vállalatok saját energiafogyasztási adataiban gyakran nem jelenik meg közvetlenül. A felhőszolgáltatásokhoz és AI-eszközökhöz kapcsolódó kibocsátások ugyanakkor a vállalati karbonlábnyom részét képezhetik, jellemzően a Scope 3, vagyis az értéklánc közvetett kibocsátásai között. Ezért a digitális beszerzések és az informatikai fejlesztések értékelésekor egyre fontosabbá válik, hogy a költségek, a teljesítmény és az adatbiztonság mellett a környezeti hatásokat is figyelembe vegyék.

Mit tudunk a technológiai szolgáltatók környezeti teljesítményéről?

A vállalatok már ma is kérhetnek energiafelhasználási, karbonkibocsátási és vízgazdálkodási adatokat felhő- és AI-szolgáltatóiktól. Egyes nagy technológiai vállalatok ügyfélszintű kibocsátási kimutatásokat is biztosítanak, bár az adatok részletessége és összehasonlíthatósága továbbra is eltérő.

Az Európai Bizottság ezért az adatközpontok fenntarthatósági teljesítményének egységesebb értékelésén dolgozik. A tervezett uniós minősítési rendszer, valamint a minimumteljesítmény-követelmények célja, hogy átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá váljon az adatközpontok energiahatékonysága, vízfelhasználása és környezeti teljesítménye.

A vízgazdálkodás kérdése Magyarországon is egyre hangsúlyosabb. A kormány szeptemberben elfogadott Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terve a víz helyben tartását helyezi előtérbe a gyors elvezetéssel szemben. Ez a szemlélet az ipari és digitális infrastruktúra fejlesztéseinél is ráirányítja a figyelmet a felelős vízhasználat jelentőségére. 

Az AI környezeti költsége is kerüljön be a digitális stratégiába 

A következő években a vállalatok számára egyre fontosabb lesz, hogy pontosabb képet kapjanak digitális működésük környezeti hatásairól. Ehhez érdemes áttekinteni, milyen adatok érhetők el a technológiai beszállítóktól, hogyan jelennek meg a kapcsolódó kibocsátások a Scope 3 számításokban, és milyen fenntarthatósági szempontokat célszerű beépíteni az informatikai beszerzésekbe. Mindezek nyomán AI és a felhőszolgáltatások környezeti lábnyomának megismerése a tudatos digitális stratégia részévé válhat, és a megfelelő adatok és mérési módszerek segíthetnek abban, hogy a vállalatok a technológiai fejlődés előnyeit a környezeti hatások figyelembevételével használják ki.