Október 31-én benyújtásra került a Parlament elé „az egyes adótörvények módosításáról” szóló T/5893, valamint „a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról” szóló T/5877 törvényjavaslat. E két jogszabálytervezet átfogóan módosítja adózási szabályrendszerünket és számos új jogintézményt is bevezet. Hogy részletesebb és átfogóbb képet tudjunk adni a tervezett változásokról, a két törvényjavaslatot szakmai publikációsorozat formájában dolgozzuk fel, mely első része a társasági adóról szól.

Hogyan változik a társasági adó (TAO)?

A TAO-törvény jövő évi módosításai elsősorban az adókedvezményekre lesznek hatással.

Fejlesztési adókedvezmény

 A fejlesztési adókedvezmény szabályai tavaly és idén is több ponton változtak, így az őszi adócsomagba már kevesebb újdonság jutott. A tervezett módosítás a kihirdetését követő naptól csökkentené azon esetek körét, amikor az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormánynak az Európai Bizottság engedélyén alapuló határozata.

Eddig akkor volt engedélyköteles a fejlesztési adókedvezmény, ha

• az egy településre jutó állami támogatás (melybe beleszámít az adókedvezmény is) meghaladta azt a mértéket, amelyet egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat, továbbá ha
• kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A tervek szerint ez úgy módosul, hogy a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez engedély

• elsősorban a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházások esetében és csak akkor lesz kötelező, ha a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás (melybe beleszámít az adókedvezmény is) meghaladja az alábbi összegeket:
• Dél-Alföld, Dél-Dunántúl – Baranya vármegye kivételével –, Észak-Alföld, Észak-Magyarország – Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye kivételével – és Pest tervezési-statisztikai régióban (50%): 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
• Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban (30%): 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
• Baranya vármegyében, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében és Heves vármegyében (60%): 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, továbbá
• akkor lesz még kötelező, ha kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Az idei évben bevezetett, akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú berendezések, illetve a kapcsolódó alkatrészek gyártására irányuló beruházásokhoz (vagyis a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházáshoz) igénybevehető átmeneti fejlesztési adókedvezmény maximális összegének számításánál a beruházás elszámolható költségének jelenértéke helyett annak folyóárát kell alapul venni a jogszabály kihirdetését követő naptól. A módosítás a jelenleg érvényes igen magas, 13,79% mértékű diszkont kamatlábat figyelembevéve jelentősen növeli ezen jogcímen érvényesíthető adókedvezmény összegét.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye

 Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye (továbbiakban energiahatékonysági adókedvezmény) kapcsán számos módosítás lép hatályba a törvény kihirdetését követő naptól.

Hiánypótló módon bevezetésre kerül az alternatív beruházás, felújítás fogalma: az adózó által végrehajtandó, adókedvezmény alapját képező beruházáshoz, felújításhoz hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező olyan beruházás, felújítás, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak és amelyet az adózó adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, továbbá amely

1. megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy az érintett tevékenység esetében, de az adózó által végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony beruházás, felújítás,
2. az adózó által végrehajtandó ugyanazon beruházás, felújítás későbbi időpontban történő megvalósítása,
3. meglévő tárgyi eszköz üzemben tartását magában foglaló beruházás, felújítás, vagy
4. az adózó által lízing formájában végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony tárgyi eszközök lízingelésére irányuló beruházás, felújítás.

Az új definícióval összefüggésben módosításra kerül az elszámolható költségek köre és mértéke is, az alábbiak szerint:

Az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre növekszik a tervek szerint.

Az adókedvezmény érvényesítése alól újabb esetek kerülnek kizárásra:

• ha a beruházás, felújítás kapcsolt energiatermelés, távfűtés, távhűtés támogatására irányul és
• ha a beruházás, felújítás fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő tárgyi eszköz telepítésére irányul.

Az energiahatékonysági adókedvezmény külön kategóriaként meghatározza az energiahatékonysági célokat szolgáló, épületre irányuló beruházásokat és felújításokat is. Ezt a kedvezményt is az üzembe helyezés évében, vagy az azt követő adóévben lehet legkorábban igénybe venni és a következő 5 adóévben lehet felhasználni, az energiahatékonysági adókedvezmény egyéb szabályai alapján.

Az adókedvezmény alapja az épület energiahatékonyságát növelő beruházás, fejlesztés bekerülési értéke. Az adókedvezményre való jogosultság a korábbiaktól eltérő logikát mutat. Az adókedvezmény akkor vezető igénybe, ha az alábbi esetek közül valamelyik teljesül:

• meglévő épületekre vonatkozó beruházás, felújítás esetén legalább 20%-os primerenergia-hatékonyság javulást eredményez a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
• épületgépészeti rendszer, illetve a külső térelhatárolók valamely eleme telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10%-osprimerenergia hatékonyság javulást eredményez a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
• új épületek esetén legalább 10%-os primerenergia hatékonyság javulást eredményez a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó küszöbértékhez képest.

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a kezdeti primerenergiaigényt és annak becsült javulását igazoló energetikai tanúsítvánnyal.

Az adókedvezmény mértéke (a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen) az elszámolható költségek 15%-a (kisvállalkozásnál 35, középvállalkozásnál 25), de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye

A globális minimumadó szabályok bevezetéséhez kapcsolódóan – de nem csak a globális miniumadó alanyok számára – 2024-től bevezetésre kerül egy új, a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységet (továbbiakban: K+F) támogató adókedvezmény is.

A K+F adóalap-csökkentő tétel helyett a jövőben adókedvezmény is igénybevehető lesz, az adózó 5 évre vonatkozó választása alapján (melyet abban az adóbevallásban kell megtenni, amelyben első alkalommal érvényesítik a K+F adókedvezményt). Ez idő alatt K+F-re tekintettel kizárólag adókedvezmény vehető igénybe, adóalap csökkentő tétel alkalmazására nem lehet visszatérni, csak a 6. adóévtől.

Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10%-a de legfeljebb

• 55 millió eurónak megfelelő forintösszeg alapkutatás,
• 35 millió eurónak megfelelő forintösszeg alkalmazott (ipari) kutatás és
• 25 millió eurónak megfelelő forintösszeg kísérleti fejlesztés esetében,

amellyel a felmerülés adóévében és az azt követő 3 adóévben csökkenthető a számított TAO minden más adókedvezményt megelőzően, akár 0 forintig.

Az adókedvezményt minden évben maximális összegben érvényesíteni kell és a fel nem használt adókedvezmény a negyedik adóév végéig az adózó számára kiutalásra kerül (feltéve, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása nem haladja meg a százezer forintot).

Elszámolható költségnek az alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés számviteli értelemben vett közvetlen (ön)költségei közül az alábbiak minősülnek:

• a kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz kutatás-fejlesztési projekt idejére számított számviteli értékcsökkenése,
• a kutató-fejlesztőre vonatkozóan elszámolt személyi jellegű ráfordítás a kutató-fejlesztőnek a kutatás-fejlesztési projektben való foglalkoztatása mértékéig, kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenységhez közvetetten kapcsolódó ráfordítás (ideértve többek között a reprezentációt, a végkielégítést, a felmentési időre járó bért és ezek járulékait),
• a kutatás-fejlesztési tevékenységhez felhasznált szabadalom költsége, ráfordítása, továbbá
• a működési és üzemeltetési költségek, ráfordítások, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési projekt folyamán merülnek fel.

Az adóbevallásban a kedvezményt alkalmazó vállalkozásoknak évenkénti bontásban adatot kell szolgáltatniuk a következőkről:

• az adóévi elszámolható költségről,
• az adóévben újonnan keletkezett adókedvezmény összegéről, továbbá
• a korábban keletkezett adókedvezményi összeg terhére történő adóévi felhasználás összegéről.

Tekintettel arra, hogy ez az új kedvezmény úgynevezett elismert visszatérítendő adókedvezménynek tekintendő, a globális minimadó számításakor sem jelent hátrányt.

Az új K+F adókedvezmény sem a K+F társasági adóalapcsökkentő tételekkel, sem a K+F helyi iparűzési adóalap-csökkentő tétellel, sem a szociális hozzájárulási adó K+F adókedvezményével együtt nem vehető igénybe.

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek

Az adókedvezmények mellett számos kisebb módosítás mellett a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek esetében is változás várható. Ezek köre egy új tétellel bővül a jogdíj- és kamatfizetések kapcsán. 2024-től a nem együttműködő országok és területek jegyzékében szereplő, valamint a nulla vagy alacsony adókulcsú államokba teljesített jogdíj- és kamatfizetésekkel a kettős nem adóztatás érdekében növelni kell az adóalapot. Ez alól kivétel, ha a jogdíj, illetve kamat felmerülésének fő célja adóelőnyön kívüli valós gazdasági, kereskedelmi előny, melynek fennállását az adózónak minősítenie és dokumentálnia is szükséges.