A napokban, a Szakma című folyóiratban megjelentek újabb részletek a transzferárakat érintő változásokkal kapcsolatban, szokatlan módon a Pénzügyminisztérium által, de a végleges jogszabály közzététele előtt.

A szokásos piaci árat érintő kötelező adatszolgáltatást egységes módon, előre meghatározott nomenklatúra alapján várja az adóhatóság, ezért kérdéses esetekben érdemes lesz nagy körültekintéssel eljárni. Minden, adatszolgáltatási kötelezettség alól nem mentesülő ügyletről adatot kell szolgáltatni, függetlenül attól, hogy készült-e az ügyletről írásbeli szerződés.

Megerősítésre került, hogy a dokumentációs értékhatár 50 millió Ft-ról 100 millió Ft-ra változik, továbbá a megemelkedett összegű bírság érvényesíthetősége érdekében az ellentétes irányú, de hasonló ügyletek összevonhatósága megszűnik, és annyi nyilvántartást kell készíteni, ahány ügylet azonosítható a vizsgált évben. Végül pontosításra került, hogy az adózó adott ügyletnél vizsgált pénzügyi adatainál milyen szintű kapcsolatot kell bemutatni az éves beszámoló adataival.

Az alábbiakban röviden ismertetjük az adatszolgáltatás tartalmi elemeit:

• az értékhatárt meghaladó, de dokumentációs kötelezettség alól mentesülő bizonyos ügyletekről korlátozottan, ugyanakkor az APA határozatokkal érintett ügyletekről teljeskörűen kell adatot szolgáltatni

• a csoportos társaságiadó-alanyoknak a nem résztvevő, de kapcsolt vállalkozásaikkal folytatott ügyleteikről teljeskörűen kell adatot szolgáltatniuk

• az egyes kapcsolt ügyleteket a hatóság által meghatározott 53 kategória valamelyikébe kell majd besorolni és meg kell adni az adott ügyletre legjellemzőbb TEÁOR kódot

• meg kell adni kapcsolt vállalkozásonként az adott cég nevét, adószámát vagy nyilvántartási számát, adóügyi illetőségét,

• a tárgyévben ténylegesen elszámolt nettó ellenértéket kapcsolt partnerenként, forintban kell megadni, illetve szükséges lesz adatot szolgáltatni:

1 – a tárgyévi teljesítéshez kapcsolódó szokásos piaci ár módosítására vonatkozó társaságiadóalap-módosítások előjeles összegéről, valamint

2 – a szokásos piaci ármegállapítás módszeréről;

• meg kell adni a tesztelt fél által alkalmazott számviteli sztenderdet,

• az elemzés során meghatározott szokásos piaci tartományt, és a tesztelt fél által ténylegesen elért vagy alkalmazott mértéket az alábbiak szerint kell részletesen bemutatni:

1 – viszonteladási árak módszernél, költség és jövedelem módszernél, ügyleti nettó nyereségen alapuló módszernél az alkalmazott jövedelmezőségi mutatót,

2 – összehasonlító árak módszernél, vagyoni értékű jogok használata és szolgáltatások igénybevétele esetében a százalékos jogdíjat vagy szolgáltatási díjat, illetve

3 – kölcsönök és egyéb pénzügyi ügyletek esetében a teljes kamatlábat vagy a referencia kamat és kamatfelár értékét, valamint

4 – az alkalmazott árat olyan esetekben, amikor szokásos piaci árként adott egységár kerül alkalmazásra

A kötelező adatszolgáltatással kapcsolatban azt is hangsúlyozták, hogy az adóhatóságnál meglévő kontrolladatokkal történő összevetés várhatóan meg fogja növelni az adózók ellenőrzésekre történő kiválasztását a jövőben, ezért ismételten felhívjuk az Önök figyelmét a kapcsolódó határidőkre és a felkészülés fontosságára.