A repülés mindenkiben más élményeket idéz elő, viszont ami tagadhatatlan, hogy egy igen összetett és időigényes folyamatról van szó. Miután sikerült is feljutnunk a repülőre, további szabályokat kell betartanunk. Viszont még itt az elején érdemes leszögezni azt is, hogy nem csak az utasokra vonatkoznak előírások, hanem a személyzetre és pilótákra is.

Ebben a részben összegyűjtöttünk 5 érdekességet, illetve olyan szabályt, ami lehet, hogy eddig természetesnek tűnt, viszont nagy jelentőséggel bír.

Az első: Miért halványulnak el a fények a fel- és leszállás ideje alatt az utaskabinban?

Biztonsági okokból. A repülés két legveszélyesebb része a fel- és a leszállás, ez idő alatt még az ablakokon lévő sötétítőt sem szabad lehúzni. A fények elhalványításának az oka, a kabinban lévő fények kinti fényhez való igazítása, hogy az esetlegesen bekövetkező baleset esetén az emberi szem már hozzá legyen szokva a kinti fényviszonyokhoz, ezzel is értékes másodperceket nyerve a mentésnél. Továbbá vészhelyzet esetén így jól láthatóvá válnak a vészkijáratot jelölő táblák. Az ablak elsötétítésének tiltása pedig, a több szem többet lát elve, ha az utasok valami rendellenességet észlelnek, akkor azt még az elején tudják jelezni.

A második: Miért nem eheti ugyanazt a menüt mind a két pilóta?

Számos légitársaságnál lépett életbe az a szabály, hogy a pilóta és a másodpilóta nem választhatja ugyanazt az ételt. A pilóta az első osztály-, míg a másodpilóta a business class étlapról választhat. Ennek oka az esetleges együttes ételmérgezés kockázatának az elkerülése.

A harmadik: Miért nincs 13-as sorszám az üléskiosztásoknál?

A legtöbb légitársaság nem használja a 13-as sorszámot az üléssorok kiosztásánál, illetve az USA-ban néhány repülőtéren a 13-as számú beszállókapukat is megszüntették. Mindennek az oka a történelem során kialakult babona a 13-as szám körül, és a hozzá köthető tragédiák.

A negyedik: Miért vannak lekerekítve a repülőgép ablakai?

Erre a kérdésre a válasz a múltban keresendő. Az 50-es évekig még a repülőgépek ablakai szögletesek voltak éles sarkokkal, ami egészen addig jól is szolgált még nem kellett a mai repülési magasságot elérni. Az 50-es évek előtt ugyanis a repülési magasság alacsonyabban volt, mint ma. Miután megnövekedett az igény a repülésre, így költségcsökkentés céljából a magasabban lévő légi folyosókat kezdték el használni (alacsonyabb légellenállás = kevesebb üzemanyag). Ennek a következménye viszont a repülőgép belseje és külseje közötti megnövekedett nyomáskülönbség, amely nyomást az ablakok sarkai ilyen magasságon már nem bírtak el és anyagfáradáshoz vezetett, és a repülőgép darabjaira hullott. Ennek hatására alakították ki, a ma is ismert és használt ovális ablakokat, melyek hatékonyan segítik a nyomás elosztását.

Az ötödik: Miért éppen fehér színűek a repülőgépek?

Leszámítva a logókat és a cég hivatalos színét, alapvetően minden repülőgépet fehér színűre festenek. Ennek több oka is van:

1. A fehér szín nyeli el a legkevesebb hőt.

2. A fehér felületekről visszatükröződő fényt a madarak jobban észreveszik, így nagyobb eséllyel kerülhető el a madarakkal való ütközés

3. Persze van gazdasági oka is, a fehér festék a legolcsóbb

4. A fehér festéken vehetők észre leggyorsabban az esetleges sérülések/hibák a gépen

Reméljük érdekesnek találtad cikkünket, és tudtunk ismét újdonságokkal szolgálni!

Készítette:
Molnár Martina
Marketing Assistant

Korábbi cikkeink: https://grantthornton.hu/category/tudasmorzsak

Források:

1. https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/tabu-a-13-as-szam-a-repulokon-es-a-szallodakban-1154213

2. https://utazomajom.hu/20-erdekes-teny/

3. https://index.hu/tudomany/til/2015/01/22/biztonsagi_okokbol_halvanyulnak_a_fenyek_leszallaskor/

4. https://divany.hu/lajfhekk/repulo-ablakai/

5. https://kuffer.hu/8-erdekes-teny-amit-nem-tudtunk-a-repulesrol/