- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
A nagyjából egy évvel ezelőtt bevezetett extra adók döntő többsége változatlan formában fizetendő tovább a 2024-es naptári évben is, néhány extra adó esetében ugyanakkor változás történt a szabályozásukat illetően. Jelen cikkünkben röviden bemutatjuk a 2023. május 31-én a Magyar Közlönyben megjelent, vonatkozó Kormányrendelet újdonságait!
Az „extraprofit adó” fogalmát 2022. június 4-én ismerte meg az ország, ekkor jelent meg ugyanis az ezeket szabályozó 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendelet. Ezen Kormányrendelet a 2022-es és a 2023-as naptári évre írt elő extra, az addig meglévő ágazati különadók melletti adófizetési kötelezettséget a bizonyos szektorokban – pl. energetika, távközlés, biztosítás, pénzügy stb. – tevékenykedő cégek számára.
2024-ben is fizetni kell az extraprofit adót
A 2023. május 31-én megjelent, 206/2023 (V. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: „Kormányrendelet”) alapján az extraprofit adók nem csak a tavaly kihirdetett 2023-as naptári év végéig, hanem egészen 2024. december 31-ig fizetendőek lesznek.
Ahogy jelen cikk bevezetőjében említettük, a Kormányrendelet néhány extra adó esetében nem csak a fizetési kötelezettség meghosszabbítását írta elő, hanem megváltoztatja az érintett extra adónem szabályozását is.
Néhány szektor extra adó szabályai módosulnak
A gyógyszergyártókat terhelő extra adó kapcsán az adómértékek a 2024-es naptári évben mindegyik sávban a felére csökkennek, így az extra adó mértéke az adóalap
-
50 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 0,5%;
-
50-150 milliárd Ft közé eső része után 1,5%;
-
150 milliárd Ft-ot meghaladó része után pedig 4% lesz.
Ezzel szemben a gyógyszerforgalmazókat terhelő extra adó mértéke a 10 ezer Ft-ot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetében viszont 28%-ról 40%-ra emelkedik, és ezt a megemelt adómértéket már az idén július 20-i esedékességű befizetési kötelezettségekre is alkalmazni szükséges.
A kiskereskedelmi adó sávos adózása ugyan megmarad, az adó mértéke a 100 milliárd Ft-ot meghaladó adóalaprész után azonban az idén alkalmazandó 4,1%-ról a 2024-es naptári évben 4,5%-ra nő.
A 2024-es naptári évre fizetendő banki extra adó – a Kormányrendelet alapján – csökkenthető, ha az érintett bank vagy pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő, 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírok 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományhoz viszonyítva növekszik, vagyis, ha az érintett pénzügyi intézet magyar állampapírokat vásárol.
Az extraadó-fizetési kötelezettség azonban még így is csak legfeljebb 50%-ra (vagyis az eredetileg fizetendő összeg felére) csökkenthető az állampapír állomány értéke növekményének 10%-ával.
Némiképp enyhülnek a bányajáradék szabályai.
Változatlan a szabályozás több szektor extraprofit adója kapcsán
Gyakorlatilag nem változtak sem részletszabályok, sem pedig az adó mértéke az energetikai szektort terhelő extra adó, a feldolgozóipari gyártók extraprofit adója, a biztosítói pótadó, a távközlési pótadó és a légitársaságok adója kapcsán.
Ahogy látható, 2024-ben is számolni kell az extra adókkal, néhány esetben pedig a részletszabályok is megváltoztak. Amennyiben az extra adókat érintő változásokkal kapcsolatban kérdése merülne fel, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Május 31-én este kettő, adózást is érintő kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben. Az első a magánszemélyek kamatjövedelmeit érinti, a második pedig az extraprofitadó fizetésére kötelezett vállalkozásokat. Jelen hírlevelünkben előbb a kamatjövedelmek adózásának változását mutatjuk be röviden.
Szochóval növekszik a kamatjövedelmek adózása
A 205/2023. (V. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: „Kormányrendelet”) szerint 2023. július 1-jétől az Ukrajna területén zajló háború miatt elrendelt magyar veszélyhelyzet fennállásáig a 15%-os személyi jövedelemadó („szja”) mellett 13% szociális hozzájárulási adó („szochó”) is terheli a következő kamatjövedelmeket:
-
takarékbetét és fizetési számla követelés esetében a 2023. július 1-jét követő időszakra járó kamatot, lekötött betét esetében pedig a 2023. június 30. után lekötött betét kamatát;
-
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a 2023. július 1-jétől megszerzett értékpapír kamatát, hozamát;
-
olyan vagyoni érték esetében, amelyből az szja levonása nem lehetséges (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény), a magánszemélyt teljes egészében a 2023. július 1-jét követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értéket;
-
a 2023. július 1. után kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítését;
-
a 2023. július 1-jétől nyújtott szövetkezeti tagi kölcsön kamatát;
-
a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből, a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó részből a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak a 2023. július 1-jét követő időszakkal arányos részét.
A kamatjövedelmek esetén nincs felső határ
Fontos, hogy a Kormányrendelet explicit kimondja, hogy (ellentétben a szochó általános szabályaival) a fent említett kamatjövedelmek kapcsán nem alkalmazandó az ún. adófizetési felső határ. Vagyis a szochót ezen kamatjövedelmek esetében akkor is meg kell fizetni, ha az érintett magánszemély (egyéb) szochóköteles jövedelme éves szinten meghaladja a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.
Továbbá, a Kormányrendelettel érintett jövedelem kapcsán nem érvényesíthető az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozamára alkalmazott szochómentesség.
Várhatóan idén már megmarad a szochóváltozás
A fenti változások 2023. július 1-jén lépnek hatályba és jelen állás szerint 2023. november 26-ig (az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében kihirdetett veszélyhelyzet fennálltának utolsó napjáig) alkalmazandóak. Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai szerint a Kormány több alkalommal is meghosszabbította az egyes veszélyhelyzetek időtartamát, így várhatóan idén decemberben is számolni kell a kamatjövedelmeket terhelő szochókötelezettséggel.
***
Amennyiben a szociális hozzájárulási adót érintő változásokkal kapcsolatban kérdése merül fel, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben, mégsem élesítette hétfőn az adóhivatal azt a frissítést, amely a módosító számlák adatszolgáltatásának követelményeiben okozott volna változásokat.
A következő határidő szeptember 18.
A NAV az elmúlt időszak online számla-adatszolgáltatásainak elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a cégek egy számottevő körében nem történt még meg a szükséges átállás, így a fejlesztés élesítése valószínűleg túl sok elutasított adatszolgáltatást eredményezett volna, így további felkészülési idő biztosításáról döntöttek. Az új határidőig kell minden társaságnak felülvizsgálnia az adatszolgáltatási gyakorlatát, amennyiben ezt nem tette volna még meg.
A NAV Online Számla rendszer módosítása ugyan csak az adatszolgáltatások egy nagyon kis részét érinti, ugyanakkor minden olyan adózóra hatással lehet, aki módosító számlákat is kibocsát, szektortól és cégmérettől függetlenül. A változások jelentősége még abban is rejlik, hogy az az adatok beküldésére vonatkozik, tehát közvetlenül a számla-adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére van hatással.
Mi is ez a középpontba került változás?
A változások megéréséhez fontos tudni, hogy a legtöbb számázó program a módosító számlák adatszolgáltatás során több információ tüntet fel az adatszolgáltatásban, mint amit a számlára helyez. Az eredeti számlára való hivatkozáson túl, tétel szinten is jelezhetik a módosító számla által okozott változásokat. A jelenlegi specifikáció szerint erre még több technikai lehetőség és nyitva áll.
Ennek szabályrendszere változik meg a jövőben olymódon, hogy az egyik lehetőséget kizárják, és visszautasításra kerülnek majd azok az adatszolgáltatási kísérletek, amelyek ennek alkalmazásával kerültek előállításra.
Nehéz kiszűrni a cégeknél az érintett számlázó programokat
A tervezett változásokról már hónapokkal ezelőtt megtörtént az adóhatósági kommunikáció, és a NAV Online Számla rendszer teszt verziójában már február óta ki is próbálható az új funkció hatása a meglévő számlajelentési gyakorlatokra.
Ennek ellenére számítani lehet arra, hogy az élesítését követően többen is szembesülhetnek majd adatszolgáltatási problémákkal.
Mivel kizárólag a módosító számlák adatszolgáltatásában lesz változás, ezért a számlák vizsgálatával nem, csak a számlázási folyamat és a számla-adatszolgáltatások ellenőrzésével jelenthető ki biztosan, hogy alkalmaz-e a számlázó programunk olyan technológiai eljárást, amit az ősszel esedékes változás már nem támogat többé.
Apró a probléma, de kellemetlenek lehetnek a hatások
Tapasztalataink szerint a számla-adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó nehézségek ma már sokszor a módosító számlák beküldéséhez kapcsolódnak, pont ahhoz a területhez, amely a tervezett frissítéssel is érintett. A módosítás így további hibákat generálhat egy már amúgy is kihívásokkal terhelt adatszolgáltatási folyamatban, amennyiben szoftverfejlesztők a megváltozott specifikáció elvárásait nem vezetik át időben a számlázó programokban. Ennek eredménye pedig elmaradt adatszolgáltatások lesznek.
Tanácsok a következő hónapokra
Minden társaságnak érdemes utánajárnia, hogy a számlázó programja milyen módon tesz eleget a módosító számlák kötelező jelentésének. Ehhez a programok fejlesztőire vagy külső, adótechnológiai tanácsadó bevonására lehet szükség.
Fontos, hogy a módosító számlák szeptember közepétől elvárt jelentési eljárása már most is elfogadott megoldás, tehát a számlázó program esetleg szükségessé váló átállításával nem kell megvárni ezt a határidőt, az bármikor megtehető.
Az adóhatóság a készülő eÁFA rendszer pontosabb működéséhez szükséges egységesítéssel és adattisztítással indokolja a NAV Online Számla rendszer finomhangolását. Az adózók aktív közreműködésére is szükség van ugyanakkor ahhoz, hogy időben megtörténjen a számlázó programok felülvizsgálata és esetleges átállítása, és zökkenőmentes legyen az átmenet a megváltozott technikai elvárásokra.
További szakmai tartalmainkért kérjük kövesse Grant Thornton Magyarország LinkedIn csatornáját.
A napokban hirdették ki a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, vagyis a bankok extraprofitadó módosításáról szóló 144/2023. sorszámot viselő Kormányrendelet. Az abban foglalt változások értelmében nem a nettó árbevétel, hanem egy abból korrigált eredmény lesz a bankok különadójának alapja, mértéke pedig a módosítás értelmében sávossá vált.
A kormány a bankok (pénzügyi szervezetek) számára – az őket 2010 óta egyébként is terhelő ágazati különadó mellé – tavaly nyár elején egy extraprofitadót is bevezetett, melynek alapja az érintett hitelintézet és pénzügyi vállalkozás megelőző adóéve alapján kalkulált – a helyi adókról szóló szerinti – nettó árbevétel. Ezen extraadó mértéke a bevezetésekor 10% volt, ezt idénre 8%-ra csökkentették.
A módosítás értelmében az extraprofitadó eddigi szabályozása idén július 1-jétől megváltozik, mégpedig úgy, hogy a 2023-as év első felére még az eddigi adóalap és adómérték lesz irányadó, míg 2023. második felévére az adó alapja már nem a 2022. évi nettó árbevétel, hanem a 2022. évi adózás előtti nyereség 50%-a lesz.
Az új adóalap megállapításánál csökkentő tételként lehet figyelembe venni a 2022. évi osztalékbevétel, valamint a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50%-át, míg növelő tételként a 2022. év terhére elszámolt bankadó, pénzügyi tranzakciós illeték és extraprofitadó 50-50%-át.
Az adó mértéke sávosan állapítandó meg, a fentebb leírtak szerint megállapított adóalap 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13%, efelett pedig 30% lesz. A rendelet időbeli hatálya egyelőre csak a 2023-as naptári évre terjed ki.
Nem változott, hogy a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások a 2023. évi extraprofitadójukat 2023. június 10-ig kötelesek megállapítani és bevallani és az adókötelezettséget 2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig három egyenlő részletben kötelesek megfizeti.
***
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merül fel, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Az Európai Unió (EU) hulladékpolitikájának alapelve, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési költségek a gyártókat, termelőket terhelje. Ezt a rendszert nevezik kiterjesztett gyártói felelősségnek, vagy az angol megnevezése alapján (extended producer responsibility) EPR-nek.
Az EU alapelveknek megfelelően 2023. március 14-én kihirdetésre került a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendeletet (a továbbiakban: EPR rendelet). A magyar hulladékkezelési rendszer átalakítása két fontos szegmenst érint, egyrészt a hulladékkezelési tevékenységek ellátását, másrészt annak finanszírozását.
Az új jogszabály szerint a jelenleg az állam felelősségi körébe tartozó hulladékgazdálkodási feladatokat a jövőben az úgynevezett koncesszor fogja ellátni. E koncessziós jogot a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (továbbiakban: MOHU) nyerte el 35 éves időtartamra. A hulladékgazdálkodás finanszírozásához a forrás az EU irányelvekkel összhangban Magyarországon is a gyártóktól, termelőktől beszedett EPR díjakból kerül majd megteremtésre.
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az új EPR díjjal kapcsolatos legfontosabb részletszabályokat:
I. EPR díjköteles tevékenységek
2023. július 1-től EPR díj terheli majd az úgynevezett körforgásos termékeknek a gyártó általi forgalomba hozatalát.
Forgalomba hozatalnak minősül főszabály szerint a körforgásos termék
a) tulajdonjogának
aa) az első magyarországi ingyenes, vagy visszaterhes átruházása,
ab) a külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása,
b) saját célú felhasználása, továbbá
c) áfa adóraktárból, vagy termékdíj raktárból a belföldre történő kitárolása.
Saját célú felhasználásnak a körforgásos terméknek elsősorban a gyártó saját, vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére szolgáló felhasználása, továbbá K+F tevékenység, beruházás, felújítás, vagy karbantartás keretében való felhasználása, illetve minden egyéb használata minősül, feltéve, ha a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká.
II. EPR díjköteles termékek
A körforgásos termékek körét részletes definícióval, vagy más jogszabályokra, illetve különböző vámtarifaszámokra hivatkozva határozza meg az EPR rendelet. Leegyszerűsítve az alábbiak minősülnek körforgásos terméknek:
1.a csomagolások;
2. az egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek közül
2.1 az ételtároló edények,
2.2 a flexiblis anyagból készült zacskók,
2.3 a legfeljebb 3 liter űrtartalmú italtárolók,
2.4 az italtartó poharak,
2.5 a könnyű műanyag hordtasakok,
2.6 a nedves törlőkendők,
2.7 a léggömbök,
2.8 a dohánytermékek szűrővel,
2.9 a halászeszközök;
3. az elektromos és elektronikus berendezések;
4. az elemek és akkumulátorok;
5. a gépjárművek;
6. a gumiabroncsok;
7. az irodai papírtermékek;
8. a reklámhordozó papírtermékek;
9. a sütőolaj és sütőzsír;
10. a textiltermékek; és
11. a fából készült bútorok.
III. Az EPR díj meghatározása
Az EPR díj alapja a forgalomba hozott termékek mennyisége lesz, ezt kell felszorozni a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter külön rendeletében meghatározásra kerülő EPR díj mértékekkel. Hírlevelünk elkészítésekor még nem elérhető a miniszteri rendeletet tervezete, így jelenleg még nem ismert milyen mértékű költségnövekedéssel számolhatnak az EPR díj fizetésére kötelezett vállalkozások.
Fontos kiemelni, hogy az EPR díj mellett a környezetvédelmi termékdíj (KTD) továbbra is megmarad, és ha egy termék kapcsán egy vállalkozásnak EPR díj, és KTD fizetési kötelezettsége egyaránt keletkezik, akkor a KTD összegéből az EPR díj összegét levonhatja.
Az új jogszabály alapján az EPR tárgyi hatálya alá tartozó körforgásos termékek és a KTD kötelezett termékek köre jelentős átfedést mutat, de közel sem mondható azonosnak. Ennél fogva óriási hangsúlyt kaphat az egyes termékek helyes besorolása a különböző jogszabályi előírások fogalomrendszere alapján, ami önmagában komoly kihívások elé állíthatja a gazdaság szereplőit.
További nehézséget jelenthet, hogy míg a KTD-t a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak (NAV) kell bevallani és megfizetni, valamint ennek teljesítését is a NAV ellenőrzi, addig az EPR díjjal kapcsolatos jogköröket (EPR bejelentkezés, EPR díj bevallás és ellenőrzés, valamint megfizetés) megosztva a hulladékgazdálkodási hatóság (a Pest Vármegyei Kormányhivatal, továbbiakban: Hatóság) és a koncesszor, vagyis a MOHU gyakorolja.
A fentiek alapján az eddigi KTD rendszerhez képest nagyobb lehet az EPR díjjal érintett vállalkozások köre, amelyeknek jelentősen növekedni is fognak adminisztrációs terhei is az új közteher bevezetésének köszönhetően.
IV. Bejelentkezési kötelezettség május 31-ig
Az EPR díj fizetésére kötelezett vállalkozásoknak 2023. május 31-ig kell bejelentkezniük a hulladékgazdálkodási hatósághoz. Ezt megelőzően viszont a MOHU által működtetett elektronikus felületen meg kell adniuk az EPR rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti adatokat. Szankciókra számíthatnak azok, akik az EPR-rel kapcsolatos bejelentkezési kötelezettségüknek nem tesznek eleget. Mértéke kapcsán egyelőre még bizonytalanság van, de a Hatóság hulladékgazdálkodási bírság kiszabására lesz jogosult a vállalkozással szemben, amennyiben hiánypótlási felhívás ellenére sem teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Amennyiben a vállalkozás a bírság kiszabását követően sem teljesíti bejelentkezési kötelezettségét, akkor a Hatóság a körforgásos termék forgalomba hozatalát mindaddig felfüggeszti, amíg az elmulasztott EPR bejelentkezés nem kerül pótlásra, és a bejelentést megelőzően forgalomba hozott körforgásos termék mennyisége tekintetében az EPR díj nem kerül megfizetésre.
V. Koncesszori alvállalkozói szerződés megkötése május 20-ig
Bizonyos körforgásos termékek vonatkozásában lehetőség (illetve kötelezettség) lesz úgynevezett egyéni teljesítésre is, ami az adott körforgásos termékáramba tartozó termékből keletkezett hulladék átvételét, valamint a hasznosítását és ártalmatlanítását foglalja magában.
Egyéni teljesítés választható
- elektromos és elektronikus berendezések,
- gépjárművek,
- ipari, vagy gépjármű elemek és akkumulátorok esetében.
A betétdíjas termék gyártója az EPR kötelezettségeit kizárólag egyénileg teljesítheti.
Az egyéni teljesítés esetén kötelező a MOHU-val koncesszori alvállalkozói szerződést kötni. A szerződés a MOHU által működtetett elektronikus felületen kezdeményezhető, és a szerződéskötésének 2023. május 20-ig meg kell történnie. A kötelezett által fizetendő EPR díj csökkenthető lesz az egyéni teljesítés kapcsán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által megállapított fajlagos költség összegével.
VI. EPR nyilvántartási rendszer kialakítása július 1-jéig
A kötelezetteknek az EPR rendelet előírásai szerinti nyilvántartási rendszert kell kialakítaniuk és működtetniük úgy, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az adatszolgáltatási kötelezettség teljeskörűen teljesíthető legyen, illetve az ellenőrzések során a termék- és hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa.
VII. EPR adatszolgáltatás tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig
Az érintett vállalkozásoknak az EPR díj kötelezettségük meghatározásához szükséges adatokról a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig a Hatóság részére adatszolgáltatást kell teljesíteniük a Hatóság által rendszeresítésre kerülő formanyomtatványon. A Hatóság a beérkezett adatokat a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig továbbítja a MOHU részére.
VIII. EPR díj fizetés a MOHU számlája alapján
A beérkezett adatszolgáltatások alapján a MOHU számlát állít ki a tárgynegyedévi EPR díj összegéről az érintett vállalkozások számára, melyek az EPR díjat a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek megfizetni a MOHU részére.
***
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merül fel, esetleg szeretné szakemberekre bízni EPR díjjal kapcsolatos nyilvántartási rendszerének kialakítását, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Előző cikkünkben megvizsgáltuk, hogy milyen dokumentum minősülhet elektronikus számlának és milyen előnyökkel járhat ezen számlázási módszer alkalmazása. Szóba került az is, hogy az elektronikus számla befogadása nem kötelező. De mi történik, ha egy magyar társaság – akarata ellenére – elektronikus számlát kap, hogyan kell eljárnia ebben az esetben? Milyen kontírozási módszer alkalmazható egy e-számlán? Milyen feltételekkel fogadható be egy német adószámról, vagy egy kínai cégtől érkező, a kibocsátó által számlának nevezett elektronikus dokumentum? Jelen cikkünkben ezeknek járunk utána!
Megtagadható az e-számla befogadása?
Ahogy előző cikkünkben említettük, magyar viszonylatban, ha egy elektronikus számlát kapó cég korábban egyáltalán nem foglalkozott „házon belül” ezzel a kérdéskörrel, vagy úgy véli, saját rendszere nincs felkészülve az e-számlák befogadására, esetleg egyszerűen csak nem szeretne az adott üzleti partnerétől elektronikus számlákat kapni, akkor jogosult a szóban forgó partner által küldött e-számla befogadását megtagadni. Ilyenkor az érintett partner köteles papír alapú számlát küldeni a befogadást megtagadó cég számára, akkor is, ha kizárólag ezen ügyfele felé kell papír alapon számláznia (az más kérdés, hogy a vevőnek mennyire erős az alkupozíciója az eladóval szemben). A megtagadás szóban és írásban is történhet, de – mint minden hasonló esetben – itt is érdemes a későbbi viták elkerülése érdekében írásban megtenni a vonatkozó nyilatkozatot.
Amennyiben viszont az elektronikus számla címzettje nem tagadja meg explicit formában a befogadást (pl. kiegyenlíti a számlán szereplő ellenértéket), akkor mintegy ráutaló magatartással beleegyezik ezen számlázási módszerbe és e pillanattól kezdve rá is vonatkoznak az elektronikus számla befogadásával kapcsolatos előírások, függetlenül attól, hogy egyébként egyetlen másik üzleti partnerétől sem fogad be elektronikus számlákat.
Hivatkozva az előző cikkünkben leírtakra, a mind az elektronikus, mind pedig a papír alapú számlákra vonatkozó hármas feltételrendszert (az eredet hitelességének, az adattartalom sértetlenségének és a számla olvashatóságának biztosítása) nemcsak a számla kibocsátójának, de a befogadónak is teljesítenie kell. Így ha egy társaság az e-számla befogadása mellett döntött, talán a legelső kérdés, hogy amennyiben az e-számla kibocsátója nem helyezett el megfelelő védelmet (pl. elektronikus aláírást) az általa megküldött e-számlán, mit tehet a befogadó?
A rossz hír, hogy az e-számla befogadója mulasztási bírsággal sújtható, ha az általa befogadott, elektronikus aláírást, hash kódot, vagy bármilyen hasonló IT-megoldást nélkülöző elektronikus számlát nem szabályszerűen archivál. A mulasztási bírság mértéke akár 500 ezer Ft is lehet, ugyanakkor kiszabásánál az adóhatóság mind az adózó javára, mind pedig a terhére írható körülményeket figyelembe veszi (pl. adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, vagy a jogellenes magatartás gyakoriságát, stb.).
Jó hír viszont, hogy egyfelől – ahogy fentebb is említettük – a számla befogadója (bizonyos időn belül) megtagadhatja az e-számla befogadását, másfelől – ha a befogadás mellett dönt – élhet az ún. „azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés”, avagy röviden „AVDH” módszerével, mely a magyar állam által nyújtott ingyenes szolgáltatás, s amihez csupán egy Ügyfélkapura van szükség. E módszerrel a védelem a befogadó által is biztosítható (ugyanakkor az e-számla kibocsátója ettől függetlenül továbbra is mulasztási bírsággal sújtható, ha nem megfelelő módon archiválta számláját).
Áfalevonási jog gyakorlása az e-számla befogadása esetén
Ami tapasztalataink szerint egy e-számla befogadása során még aggályos lehet, hogy az e-számla befogadója miként élhet az áfalevonási jogával? A vonatkozó szabályozás szerint az elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg, azonban a NAV álláspontja szerint, ha az adólevonási jog valamennyi törvényi feltétele fennáll, akkor a levonási jog papír alapon megőrzött e-számla alapján is gyakorolható. Tehát pusztán amiatt, mert egy társaság nem elektronikusan tárolja a bejövő e-számláit, még nem jogellenes, hogy élnek az áfalevonási jogukkal (amennyiben az egyéb törvényi feltételek teljesülnek és papír alapon megfelelően őrzik meg a számlát).
Elektronikus kontírozás alapkövetelményei
A következő neuralgikus pont a kontírozás: e-számla esetében ugyanis a kontírozási adatokat elektronikusan kell létrehozni, viszont nem lehet azokat közvetlenül az e-számlán feltüntetni, hiszen akkor megváltozna annak tartalma és nem teljesülne a hármas feltételrendszer.
Általánosságban (tehát papír alapú számlákra vonatkozóan is) elmondható, hogy függetlenül attól, milyen eljárást alkalmaz egy társaság a kontírozásra, a megoldásának két alapkövetelményt szükséges mindenképpen teljesítenie: egyrészt az alapbizonylat kiválasztásával egyértelműen be kell tudni azonosítani a könyvelési tételt; másrészt ennek fordítottja, a könyvelési tétel kiválasztásával egyértelműen be kell tudni azonosítani az alapbizonylatot.
Amennyiben ezen kettő feltétel úgy teljesül, hogy a kontírozási információt nem lehet megváltoztatni (vagy legalábbis a változás követhető), akkor az alkalmazott módszer megfelel a jogszabályi előírásoknak.
Ez alapján elektronikus számlák esetében – a teljesség igénye nélkül – szóba jöhet valamilyen elektronikus könyvelési módszer alkalmazása (pl. egy erre specializált programmal), az adott e-számladokumentumhoz rendelt külön melléklet alkalmazása, vagy akár az e-számla kinyomtatása és papír alapú kontírozása is.
Utóbbi esetben a kinyomtatott, „papír alapúvá vált” számla csupán másolatnak tekintendő, így továbbra is az e-számla az eredeti számla, a megőrzési kötelezettség tehát ezen elektronikus formátumhoz kapcsolódik.
Külföldi e-számlák befogadása
Az eddig leírtak elsősorban a magyar számla kibocsátótól érkező e-számlákra vonatkoztak, így vizsgáljuk meg azt az esetkört is, amikor a számla kibocsátója nem magyar!
Mivel a magyar áfatörvény egy Európai Uniós („EU”) irányelvre épül, így az áfa – és az ehhez szorosan kapcsolódó számlázás adójogi – szabályozása az EU-n belül többnyire harmonizált. Jelen esetben a magyar áfa törvény konkrétan kimondja, hogy egy másik EU tagállamban nyilvántartásba vett adóalany (ideértve tehát az ott áfaregisztrációval rendelkező, egyébként harmadik országban letelepedett társaságokat is) esetében számlának minősül az olyan okirat is, amely az adott EU tagállam joga szerint tartalmában megfelel az említett EU irányelv előírásainak.
Tehát ha egy kínai cég a német adószáma alól e-mailben küld egy eredetileg kézzel írt, majd mobiltelefonnal befotózott iratot, amely megfelel a német jog által a számlák kötelező adattartalmára vonatkozó előírásoknak, a dokumentum – a törvény betűje szerint – befogadható egy magyar társaság által e-számlaként. Más kérdés persze, hogy a gyakorlatban vélhetően kevés magyar társaság fogadna be egy ilyen partnertől érkező fényképet e-számlaként.
Amennyiben viszont a kínai cég a kínai (vagy más harmadik országbeli) adószáma alól bocsátaná ki a már említett fényképet egy magyar társaság felé, akkor erre az esetre a magyar áfa törvény nem hívható segítségül.
Ilyenkor azt érdemes megvizsgálni, hogy
- a kapott dokumentum a magyar szabályozás szerint számlának tekinthető-e?
- Amennyiben nem, akkor tud-e a magyar cég arról, hogy a kibocsátó országában van-e bármilyen, a számlákra vonatkozó speciális előírás?
- Amennyiben nem, akkor a kapott dokumentum teljesíti-e legalább a számviteli törvény külső bizonylattal kapcsolatos előírásait?
Ha mindhárom kérdésre „nem” a válasz, akkor – egy 2005-ben megfogalmazott, de még ma is aktuálisnak tekinthető számviteli kérdésre adott válasz alapján – az vizsgálandó, hogy létezik-e az értékesítésről, a szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés, megállapodás a két fél között? Továbbá, bizonyítható-e a termékért, a szolgáltatás igénybevételéért fizetett ellenérték kifizetése? Végezetül, bizonyítható-e hitelt érdemlően, mindkét fél által elismert formában az értékesítés, illetve a szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ténye?
Ha ez utóbbi három kérdésre adott válasz „igen” (és a bizonylatkibocsátó nem vétett a rá vonatkozó, bizonylatkibocsátással kapcsolatos jogszabályok ellen), úgy a három feltétel fennállását bizonyító dokumentumok alapján a felmerült költséget el lehet számolni a magyar társaság számviteli rendszerében, ill. az e-számla befogadható, még akkor is, ha a (példánk szerint) kínai partner által kiállított bizonylat nem felel meg teljes körűen a magyar számviteli törvény előírásainak. A dokumentum továbbá alkalmas lesz nem csak az áfafizetési kötelezettség megállapítására, de az adólevonási jog gyakorlására is (kivéve persze azt az esetet, amikor a fizetendő áfát a vámhatóság veti ki, mert ebben az esetben az adólevonási jog a vámhatóság határozata alapján gyakorolható). Természetesen ilyen, a cég életében nem mindennap előforduló ügyekbe érdemes adózási és számviteli szakembereket is bevonni.
Cikkünk nem titkolt célja, hogy elolvasását követően kevesebb legyen az elektronikus számla befogadásától ódzkodó magyar cég, remélhetőleg sikerült néhány e-számla befogadással kapcsolatban felmerülő kérdést megválaszolnunk, ill. kételyt eloszlatnunk. Cikksorozatunk folytatásában az elektronikus számla archiválásának részleteit vizsgáljuk majd meg!