Global reach
Search
Articles by: Grant Thornton Hungary

És Ön felkészült már?

Közelednek az évzárási és újévi munkaügyi feladatok.

Itt az év vége, tornyosulnak a munkaügyi teendők… de ilyenkor van még idő!

Segítünk összegyűjteni, milyen feladatok várnak Önre az évzárás és a 2022-es év indítása kapcsán!

 

  1. Október – december

Bérszámfejtési tapasztalatok átgondolása, programváltás:

Ősszel még van ideje átbeszélni az év tapasztalatait, és ha kell felülvizsgálni, hogy jól működnek-e a bérszámfejtési funkciók, feldatok. Mindemellett lehetőség nyílik megszervezni egy esetleges bérszámfejtés kiszervezési folyamatot is, vagy ha szükséges, előkészíteni egy programváltást.

A Grant Thornton Consulting Kft. bérszámfejtési csapata készséggel áll rendelkezésére, amennyiben úgy érzi, hogy a fentebbi feladatok ellátásához segítségre lenne szüksége!

Bérszámfejtési szolgáltatásainkkal az alábbi linken ismerkedhet meg:

https://grantthornton.hu/szolgaltatasaink/berszamfejtes

 

  1. December végéig:

Számos munkaügyi teendő ütemezhető még be az év végéig, mely teendők jó szervezéssel könnyen megoldhatók.

1, Szabadság egyenlegek nyomon követése 2021

  • Szabadság egyenlegek kontrollja, ellenőrzése az év vége előtt
  • Átvihető szabadságok: hogyan csináljuk szabályosan?
  • Szabadságmegállapodások előkészítése, aláírása

2, Előrehozott decemberi bérfizetés munkaügyi teendői

3, Cafeteria 2022:

A januári cafeteria nyilatkoztatás előkészítését érdemes már a megelőző év végére időzíteni.

  • Juttatási tervek, adózási és költségkalkulációk elkészítése, új elemek felkutatása, szerződéskötések
  • Cafeteria szabályzat elkészítése, korábbi szabályzatok frissítése
  • Nyilatkoztatás előkészítése, adatok bekérése, összegyűjtése
  • Munkavállalói kommunikáció

4, Decemberi munkaidő-keret zárás: A decemberi hajrában sokan még a munkaidő kereteket is zárják, ami a szokásos terhelés mellett további erőforrást igényel.

 

  1. Január 31-ig

1, 2022-es évi nyilatkoztatási teendők:

Aláírások és dokumentum átadások megszervezése

  • Adókedvezmény nyilatkozatok
  • Szabadság nyilatkozatok
  • Adó- és járuléklevonáshoz kapcsolódó nyilatkozatok

2, M30-as adatlapok:

  • január 31-ig minden, SZJA levonást érintő jövedelemről ki kell adni az előző adóévre vonatkozó M30-as adatlapokat, járulékigazolásokat az érintett magánszemélyeknek.

3, Béremelés?

  • Sok vállalat január 1-től tervezi az éves béremelések bevezetését, és ez munkaszerződés módosítással jár minden munkavállalóra.

4, Cafeteria 2022:

  • Új elemek bevezetésekor rengeteg új adminisztrációs teher hárul a munkáltatókra. Ha nem jutott rá idő év végén, januárban kell számítani a megnövekedett erőforrás igényre.

 

Ezen adminisztratív teendők elvégzéséhez, megszervezéséhez nemcsak rutint, de erőforrást is tudunk biztosítani Munkaügyi és HR szolgáltatásainkkal.

https://grantthornton.hu/szolgaltatasaink/munkaugyi-es-hr-szolgaltatas

 

Keressen minket bizalommal, amennyiben segítségére lehetünk, és induljon Önnek is gördülékenyen az új év!

Közeledik a szeptember 15-ei HIPA adóelőleg esedékessége

Közeledik a szeptember 15-ei HIPA adóelőleg esedékessége. Még van lehetőség mérséklési kérelem benyújtására!

A második félévi HIPA előleg fizetési határidőhöz közeledve érdemes feleleveníteni az év eleji slágertémát, nevezetesen a 2020. december 22-én kihirdetett 639/2020. Kormányrendelet (továbbiakban: „Rendelet”) alapján a KKV-k 2021. évben végződő adóévükre fizetendő HIPA 1%-ban maximalizált mértékét.

Ahogyan azt korábbi hírlevelünkben részletesen kifejtettük, számos értelmezési nehézség merült fel a KKV-k számára 1%-ban maximalizált HIPA mértéket és 50%-os HIPA előlegmérséklést lehetővé tevő Rendelet kapcsán. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a Rendelet alkalmazása során a KKV besorolás elvégzésekor mennyiben kell eltérni a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXV. törvény (KKV törvény) előírásaitól. A Rendelet 1. §-a az 1%-ban maximalizált HIPA mértéket azon adóalanyok számára írja elő, amelyek megfelelnek KKV törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek annyi különbséggel, hogy esetükben a nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatárként nem 50 millió eurót, illetve 43 millió eurót, hanem 4 milliárd forintot kell alapul venni.

Mint ahogyan arról hírt adtunk, a Fővárosi Önkormányzat jogértelmezése alapján a Rendelet szerinti KKV besoroláskor teljesíteni kell a KKV törvényben előírt valamennyi feltételt a 4 milliárd forintos értékhatár kivételével, amely jellegéből adódóan kizárja a KKV törvény 5. § (3) bekezdése szerinti „kétéves szabály” alkalmazhatóságát. Ez pedig azt jelenti, hogy a KKV minősítésnél az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában a vállalkozás és partner-, illetve kapcsolt vállalkozásai utolsó éves beszámolóinak és egyszerűsített éves beszámolóinak összevont adatait kell alapul venni.

A Rendelet a 2021. február 25-ig, a 21NYHIPA nyomtatványon benyújtott adóelőleg mérséklési nyilatkozathoz kötötte a KKV-k 2021. évre vonatkozó 50%-os HIPA előleg mérséklését, azonban a jogértelmezési bizonytalanságok csak jóval e határidő után szűntek meg. Így felmerül tehát, hogy mit tehetnek azok a vállalkozások, amelyek a 2021. február 25-i nyilatkozattételi határidőkor még nagyvállalatnak minősítették magukat és ezért nem tettek nyilatkozatot, de az időközben ismertté vált jogértelmezések alapján már teljesítik a KKV besorolás kritériumait?

Ezen vállalkozások a HIPA előleg esedékességének napjáig (főszabály szerint március 16-a és szeptember 15-e) adóelőleg mérséklési kérelmet nyújthatnak be az érintett önkormányzatokhoz arra való tekintettel, hogy az adóelőleget az előző időszak adatai alapján kötelesek megfizetni, azonban számításaik szerint várható adófizetési kötelezettségük nem fogja elérni az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőlegük összegét. Fontos, hogy az adóelőleg mérséklési kérelemben be kell mutatni a HIPA számítás kapcsán releváns rendelkezésre álló információkat és üzleti terveket, majd azok alapján le kell vezetni a várható adókötelezettség összegét.

A kérelem elutasítása, illetve a jogosulatlan adóelőleg mérséklés miatti mulasztási bírság elkerülése végett a beadvány elkészítése és benyújtása során kellő körültekintéssel szükséges eljárni és javasolt gyakorlott adószakértő támogatását is igénybe venni!

Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.

Az OSS regisztráció előnyei szolgáltatások esetén

Az Európai Unió e-kereskedelmet érintő csomagjáról szóló korábbi hírlevelünkben részletesen bemutattuk a nem adóalanyoknak történő Közösségen belüli távértékesítés szabályait. A 2021. július 1-től hatályos változások azonban bizonyos szolgáltatásnyújtások áfa kezelésére is jelentős hatással vannak, így fontos kiemelnünk az ezzel kapcsolatos választási lehetőségeket is.

A változások fényében most az olyan magyar vállalkozásoknak szeretnénk egy összefoglalót adni az új szabályokról és az egyes választási lehetőségekről, amelyek üzleti tevékenységük során az Európai Közösség más tagállamaiba, nem áfaalany fogyasztóknak, vagyis jellemzően magánszemélyeknek nyújtanak szolgáltatásokat.

MOSS rendszer kibővítése – Kiket érinthet?

Az új egyablakos rendszer (One Stop Shop – „OSS”) a 2015 óta működő MOSS (mini One Stop Shop), azaz Mini Egyablakos Rendszer utódja, amelyben kibővítésre kerültek az adózói és az ügyleti körök egyaránt. A korábbi MOSS-rendszer a nem adóalanyok (pl.: magánszemélyek) részére távolról is nyújtható, vagy elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (vagyis távközlési, rádió- és televízióműsor-, illetve elektronikus szolgáltatás, mint pl.: szoftver-, zene-, vagy film online elérhetővé, illetve letölthetővé tétele) kapcsán kínált egy hatékony, egyablakos ügyintézési lehetőséget.

Az OSS bevezetésével az egyszerűsített ügyintézés lehetősége kiterjesztésre került a fent említett szolgáltatások körén túl bizonyos, nem adóalanyoknak nyújtott, más EU tagállamban teljesült szolgáltatástípusokra is. Ilyen nem adóalanynak nyújtott szolgáltatások lehetnek többek között a más tagállamban található ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások (konkrét ingatlan tervezése, ingatlan értékbecslése, ingatlan közvetítése), más tagállamban végzett offline oktatás és képzés, más tagállami rendezvények (pl.: esküvő, kiállítás, bemutató) szervezése, más tagállam területén teljesülő személyszállítás vagy termékfuvarozás. Fontos, hogy az OSS-rendszer alkalmazása nem kötelező, csupán egy választási lehetőség.

Jelen hírlevelünk célja, hogy a szolgáltatásnyújtások kapcsán bemutassuk, mivel jár az OSS választása a magyar adóalanyok számára.

Adózási lehetőségek

A szóban forgó Közösségen belüli nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások háromféleképpen is adózhatnak. Az adózási lehetőségeket alapvetően a tranzakció teljesítési helye különíti el, ez vagy Magyarországra esik, vagy áttevődhet más EU tagállamba. Azonban a meghatározott tranzakciók ellenértékének éves összegétől és a szolgáltatást nyújtó választásától függően tulajdonképpen három adózási módot különböztethetünk meg:

  1. Magyarországi teljesítés

Fontos kiemelnünk, hogy az első adózási mód egy küszöbértékhez köthető, azonban ez csak a más tagállamba irányuló, távolról is nyújtható és elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra igaz, nem terjed ki az uniós vevők részére nyújtott más típusú szolgáltatásokra. Az adóalany (a Közösségen belüli távértékesítéssel összevont) éves 10.000 eurós (3.139.600 Ft-os) küszöbérték alatt maradva dönthet úgy, hogy a magyar áfatörvény általános szabályait alkalmazza (feltéve hogy kizárólag Magyarországon rendelkezik áfa telephellyel és vevői más tagállambeli nem adóalanyok). Vagyis a magyar előírások szerint állapítja meg az áfá-t, a magyar szabályok szerint bocsátja ki a számlát és a magyar áfa bevallásába állítja be az ügyletet. Ez adminisztrációs szempontból előnyösebb, azonban figyelembe véve a magyar általános áfa kulcs magas mértékét, árverseny szempontjából hátrányos lehet.

  1. Más EU tagállami teljesítés

A következő két adózási mód esetén a tranzakciók teljesítési helye nem Magyarország lesz, hanem mindkét esetben áttevődik egy másik EU tagállamba, a célország elve szerint, amelyre az OSS rendszer alkalmazása is választható. Az ezekben érintett tranzakciókat két csoportra lehet bontani. Egyrészt ide tartoznak a távolról is nyújtható és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások, amelyek esetében (a Közösségen belüli távértékesítéssel összevont) éves 10.000 eurós (3.139.600 Ft-os) értékhatár felett kötelezően, annak el nem érése esetén pedig választása alapján a célország elve szerinti adózási mód alkalmazandó. Másrészt ide tartoznak a már említett, uniós nem adóalany vevők részére nyújtott más típusú speciális szolgáltatások is (pl.: ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, más tagállamban teljesített offline képzések, stb.) ahol kötelezően a célország elve szerinti adózás irányadó. Fontos, hogy az adóalany választásához (célország szerinti adózás, illetve OSS rendszer alkalmazása) a választása évét követő második év végéig kötve van.

2.1 A szolgáltatásnyújtójának áfa regisztrációt kell létrehoznia és fenntartania a célországban, valamint számláit, bizonylatait is ezen ország számlázási szabályai szerint kell kiállítania. Mindez komoly adminisztrációs teherrel, illetve költséggel járhat. Előnye, hogy nem a magyar áfát kell utána megfizetni, és tekintve hogy az általános áfa kulcs az EU tagállamok közül Magyarországon a legmagasabb, így a termék bruttó értéke alacsonyabb lehet. Összességében ez az adózási mód akkor ajánlott, amikor a társaságnak egyéb olyan ügyletei is vannak, amik indokolják a külföldi áfa regisztráció fenntartását.

2.2 Az adóalany választhatja még a célország szerinti adózást az OSS rendszeren keresztül. Az adót ez esetben is a megrendelő tagállamának szabályai szerint kell megfizetni (célország általános forgalmi adó mértéke alkalmazandó), azonban az OSS regisztráció esetén az adóalanynak az összes tagállam felé nyújtott szolgáltatása után az áfá-t abban a tagállamban kell bevallani, és megfizetni, ahol az OSS rendszerbe beregisztrált (jelen esetben Magyarországon). Azonban felhívnánk a figyelmet arra, hogy csak azon tagállambeli áfa kötelezettségek teljesíthetők az egyablakos rendszeren keresztül, amely tagállamban a szolgáltatást nyújtó adóalany nem rendelkezik áfa telephellyel. A bevallást elektronikusan kell teljesíteni az OSS portálon, a magyar adóhatóság pedig az OSS felületen keresztül bevallott és számára megfizetett adót tovább utalja a célországok adóhatóságainak.

OSS regisztráció előnyei

  • Csökkenő adminisztrációs terhek:
    • Nincs szükség minden szolgáltatásnyújtással érintett célországban áfa regisztrációra, ügyintézésre.
    • Egyetlen áfa bevalláson keresztül teljesíthető az áfa bevallási kötelezettség minden olyan célország vonatkozásában, ahol nem rendelkezik az adózó áfa telephellyel. Nem kell többféle tagállamban, több módon és több különböző nyomtatványon áfa bevallásokat kitölteni és beadni.
    • Nem kell minden számlát, bizonylatot más-más ország szabályai szerint kiállítani. A számlázást az OSS regisztráció országának szabályai szerint kell teljesíteni.
  • Csökkenő költségek:
    • Nem szükséges minden érintett tagállam kapcsán külön adózási szakértőt megbízni. Elegendő az OSS regisztráció tagállamában szakavatott segítséget igénybe venni.
    • Az áfa megfizetése egyetlen utalással teljesíthető az OSS regisztráció szerinti tagállam hatóságának, nincs többé külön banki utalás minden célország hatóságának és nem kell többé azoknak az esetleges díjait viselni sem.
  • Versenyképesség növelése:
    • Mindig a célország szerinti áfa mérték alkalmazandó, így a magas magyar áfakulcs miatt nem érheti versenyhátrány a távértékesítőt a helyi vállalkozásokkal szemben.

Melyik adózási módot érdemes választani?

Az előzőekben általánosságban bemutattuk a felmerülő egyes adózási módokat, és azok sajátosságait. Azonban azt, hogy egy konkrét társaság esetében melyik a legjobb választás, azt mindig az adott ügylet egyedi jellemzői alapján kell eldönteni. Az Ön számára legelőnyösebb adózási mód meghatározásában illetve annak kivitelezésében adócsoportunk örömmel áll rendelkezésére.

Negyed évvel elhalasztásra kerül az eÁfa, avagy az Áfa bevallás tervezet bevezetése

Az őszi adócsomagról szóló hírlevelünkben beszámoltunk róla, hogy a 2021. július 1-jével kezdődő időszaktól – néhány kivételes esettől eltekintve – a NAV a rendelkezésére álló adatok alapján elkészíti az adózók Áfa bevallás tervezetét, vagyis az eÁfá-t. A július 16-án kihirdetett és a következő napon hatályba lépett 429/2021. (VII. 16.) Kormányrendelet a határidőt 2021. október 1-jére kitolta és számos esetre még ennél is későbbi eÁfa bevezetési határidőt írt elő.

A rendelet legfontosabb lépése, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a NAV első ízben a 2021. július 1-je helyett csak a 2021. október 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakról készíti el a bevallásra kötelezett Áfa alanyok számára az Áfa bevallás tervezetet.

Kiemelendő új szabály, hogy az eÁfa főszabály szerint legkorábban a 2022. február 1-jén, vagy azt követően kezdődő bevallási időszakokban tartalmazza majd az import Áfa adatokat. Amennyiben a NAV ezt megelőzően meg tudja oldani ezen adatok eÁfa rendszerbe integrálását (és erről tájékoztatást ad), abban az esetben már ezt megelőzően sem kell az adózóknak az import Áfa adataikkal manuálisan kiegészíteniük Áfa bevallás tervezetüket.

Legkorábban a 2022. július 1-jét magában foglaló bevallási időszakról teljesíthető az eÁfa rendszeren keresztül az az Áfa bevallási kötelezettség, amiben az adózó

  • állatbetegséggel összefüggő járványügyi intézkedés miatti kártalanítás okán fizetési halasztást kér, vagy
  • személygépkocsi Közösségen belüli beszerzését, vagy importálását vallja be, vagy
  • más Közösségi tagállamba új közlekedési eszköz értékesített, vagy
  • a fordított adózás alá eső, az Áfa tv. 6/A. melléklete szerinti terményeket szerzett be, vagy az Áfa tv. 6/B. számú melléklete szerinti fémáru beszerzést hajtott végre.

Amennyiben a NAV a fenti határidőt megelőzően alkalmassá teszi az eÁfa rendszert ezen adatok kezelésére és arról tájékoztatást ad, abban az esetben a fenti ügyleteket megvalósító adóalanyok már korábban is teljesíthetik ezen tranzakcióik bevallását eÁfán keresztül.

Új előírás, hogy az eÁfa rendszeren keresztül teljesített bevallásban visszaigényelt adó más adónemre való átvezetéséről első alkalommal a 2022. április 1. napját magában foglaló bevallási időszakban lehet rendelkezni. Erre azonban korábban is sor kerülhet, feltéve hogy a NAV az eÁfa rendszert arra alkalmassá teszi és ezen lehetőségről tájékoztatást ad. Addig is a visszaigényelt Áfa átvezetését eÁfa helyett hagyományos Áfa bevallás benyújtásával, vagy a visszaigényelt Áfa adófolyószámlára könyveltetését követően 17-es jelű (átvezetés és kiutalási kérelem az adófolyószámlán mutatkozó túlfizetéshez) nyomtatványon lehet átvezettetni más adónemre.

További korlátozás, hogy az eredeti elképzelésekkel ellentétben a 2022. július 1-jét megelőző időpontot magában foglaló bevallási időszakokra az eÁfa rendszeren keresztül nem nyújtható be önellenőrzés, azt kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet majd megtenni. Mindez azt jelenti, hogy a következő egy évben az eÁfa rendszer csak az eredeti bevallások benyújtására lesz képes, önellenőrzés esetében továbbra is – vélelmezhetően – a hagyományos Áfa bevallási nyomtatványt kell kitölteni és benyújtani a NAV-hoz.

Nem jelent érdemi változást, csak az eÁfa rendszer bevezetésének halasztásával összefüggő pontosítás, hogy azon vállalkozások, amelyek áfabevallási gyakorisága 2021. október 1-jei állapothoz képest év közben változik (például negyedéves bevallóból havi bevallóvá válnak), csak 2022. január 1-jét követően élhetnek a bevallástervezet lehetőségével.

Bízunk benne, hogy a fenti tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.

Növekvő adminisztrációs terhek, állami elővásárlási jog és 90%-os bányajáradék

Jelentősen növekvő adminisztrációs terhek, állami elővásárlási jog és 90%-os bányajáradék egyes építőanyagokra

Regisztráció kötelessé válik egyes építőipari áruk kivitele Magyarországról, amelynek kapcsán elővásárlási jogot is érvényesíthet a magyar állam. Emellett kibővült az EKAER bejelentés köteles termékek köre számos építőanyaggal, és 90%-os kiegészítő bányajáradék sújtja majd bizonyos építőipari termék extraprofitját.

Kivitelhez kapcsolódó előzetes regisztráció:

Bizonyos építőipari nyersanyagok és termékek (pl.: kavics, sóder, kő, bizonyos cementek, habarcsok, betonok és hasonló termékek, valamint egyes vas, acél és gipsz termékek stb.) Magyarországról külföldre történő értékesítése vagy egyéb célú kiszállítása csak a belgazdaságért felelős miniszterhez történő előzetes bejelentést követően valósítható meg. Az előzetes bejelentést a 2021. július 16-át követő kiszállítások vonatkozásában kell először megtenni. Ettől az időponttól a magyar állam a bejelentésköteles építőanyagokra elővásárlási jogot, illetve vételi jogot is érvényesíthet.

A kivitelt megelőzően bejelentésköteles építőanyagok köre, amelyek vonatkozásában a magyar állam elővásárlási, vagy vételi opcióval élhet, a 402/2021. (VII. 8.) Kormányrendeletet mellékletében található meg.

A bejelentés tartalmazza többek között a bejelentő adatait, az építőanyag megnevezését, annak mennyiségi mutatóit, a szerződésben meghatározott árát, ennek hiányában az építőanyag aktuális piaci értékét, valamint az építőanyag szállítását végző jármű azonosításához szükséges adatokat és a határátlépés tervezett helyét.

A kivitelt megelőző bejelentéshez csatolni kell az építőanyag külföldre történő értékesítése esetén az adásvételi szerződést, vagy az elfogadott ajánlatot, valamint a számlát (ha az már ki lett állítva) másolatban. Mind eladás mind egyéb célú kivitel esetén pedig mellékelendő a bejelentéshez a fuvarozással kapcsolatos szerződés, és egyéb kiszállítást alátámasztó dokumentum másolata. Amennyiben a fenti okiratok nem magyar nyelven kerültek kiállítása, akkor azok hiteles magyar nyelvű fordítását is csatolni kell a bejelentéshez.

Az érintett építőipari termékek jogszerűen csak akkor értékesíthetők, illetve vihetők ki Magyarország területéről, ha az előzetes bejelentés kapcsán a magyar állam nem él elővásárlási jogával, és ennek jelzéseként a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását a belgazdaságért felelős miniszter megküldi a bejelentő részére. A visszaigazolást a belgazdaságért felelős miniszter legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított 10 munkanapon belül küldi meg, amennyiben a magyar állam nem él elővásárlási joggal. A kiszállítás előtt tehát legalább 10 munkanappal előbb érdemes megtenni a bejelentést ahhoz, hogy jogszerű lehessen a kiszállítás.

A kivitelt megelőző bejelentés elmulasztása esetén a rendőrség és a vámhatóság az építőanyagot zár alá veheti, és azzal szemben, aki a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, az építőanyag értékének megfelelő, de legfeljebb 5 millió forint összegű pénzbírságot szab ki. A zár alá vett építőanyagra a magyar államot vételi jog illeti meg.

Az építőanyagok Magyarországról történő kiszállításához kapcsolódó előzetes bejelentési kötelezettség a jogszabály szerint csak a koronavírus járványra tekintettel elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt áll fenn.

EKAER-kötelezettség

A fentiek mellett 2021. július 9-től EKAER kötelessé válik bizonyos építőipari nyersanyagok és termék (pl.: falemezek és más faáruk, valamint kavics, sóder, kő, bizonyos cementek, habarcsok, betonok és hasonló termékek, továbbá egyes vas és acél termékek stb.) Közösségen belüli beszerzése, Közösségi értékesítése, valamint egyéb célú behozatala Magyarországra és kivitele Magyarországról, továbbá az első magyarországi nem végfelhasználó részére történő áfaköteles értékesítése, amennyiben ahhoz közúti gépjárművel végzett fuvarozás kapcsolódik.

Az építőanyagok kapcsán is alkalmazható a tömeghez és az értékhez kapcsolódó EKAER-mentesség, így nem kell EKAER bejelentést tenni az egy fuvarozás keretében az 1 millió forintos értékhatárt és az 500 kg bruttó tömeget meg nem haladó építőanyag ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére, ugyanazon gépjárművel végzett közúti fuvarozásával járó ügylet vonatkozásában.

Az EKAER bejelentésköteles termékek teljes listáját a 403/2021. (VII. 8.) Kormányrendelet melléklete tartalmazza. (Érdekesség, hogy az EKAER köteles építőanyagok köre nem egyezik meg egy az egyben a kivitelt megelőző bejelentésköteles építőipari termékek körével, amelyek kapcsán a magyar állam elővásárlási, vagy vételi joggal is élhet.)

A kockázatos termékekkel ellentétben az építőanyagok vonatkozásában EKAER biztosítékot nem kell nyújtani. A jelenleg hatályos jogszabály szerint az építőipari termékek csak ideiglenesen válnak EKAER kötelessé, a koronavírus okozta veszélyhelyzet megszűnéséig.

Kiegészítő bányajáradék

2021. július 9-től 90 % mértékű extra bányajáradékkal kell számolniuk azoknak a vállalkozásoknak, akik

  • bányajáradék fizetésére kötelezettek, és
  • főtevékenységük 2019-ben bizonyos termékek bányászata, illetve gyártása (kő-, gipsz-, kréta-, kavics-, homok-, és agyaggbányászat, illetve cement-, mész-, és gipszgyártás) volt, és
  • 2019 évi nettó árbevételük meghaladta a 3 milliárd forintot, valamint
  • az általuk kitermelt vagy feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló termékeket a magyar kormány által meghatározott nettó ár feletti nettó ellenértéken adják el.

Az építőanyag értékesítést terhelő 90%-os mértékű bányajáradék tehát a tényleges nettó eladási ár, és a kormány által meghatározott nettó ár pozitív különbözete után kell megfizetnie a fenti feltételeknek megfelelő vállalkozásoknak. Ennek tekintetében a magyar kormány az alábbi építőanyagok vonatkozásában a következő árakat határozta meg:

  • osztályozott homok 700 forint/tonna,
  • osztályozott kavics 900 forint/tonna,
  • osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,
  • természetes homokos kavics 700 forint/tonna,
  • cement 20 000 forint/tonna.

A kiegészítő bányajáradékot havonta kell megfizetni forintban, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig. Amennyiben ez ellenérték nem forintban került megállapításra, akkor a kiegészítő bányajáradék alapjának és mértékének meghatározása során a számla vagy más számviteli bizonylat keltének napján érvényes Magyar Nemzeti Bank deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

Az új jogszabály értelmében azon vállalkozások, amelyek ugyan nem kötelezettek 90%-os kiegészítő bányajáradék fizetésére, de a fenti építőipari termékek értékesítésével foglalkoznak, szintén kötelesek a tisztességes haszon szerzésére irányuló ár megállapítására, figyelembe véve a fentiekben hivatkozott, a kormány által meghatározott árakat.

A kiegészítő bányajáradék fizetési köztelezettség a hatályos jogszabály szerint szintén csak a koronavírusra tekintettel elrendelt veszélyhelyzet idején lesz érvényben.

Bízunk benne, hogy a fenti tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.

Cégértékelés, azaz mennyit is ér a cégem?

Cégértékelés – mennyi is az annyi?

A cégértékelés klasszikus megközelítése szerint egy termék, szolgáltatás annyit ér, amennyit a piac ad érte. Lényegében ez igaz a cégekre is annyi módosítással, hogy ez esetben a kereslet mértékét és a kínált árat nem a termék vagy szolgáltatás által nyújtott élvezet határozza meg, hanem alapvetően a vállalkozás jövőjébe, értékteremtő, profitabilitási és növekedési képességébe vetett bizalom. Ezen képességek pedig a számok nyelvére lefordítva a cég jövőbeli cash-flow-ját jelenti (eltekintve az egyéb értékektől).

A kötelező tankönyvi bevezető után, lássuk, hogy néz ki ez a való életben. Melyek azok a főbb mutatók, amelyek jó kiindulást jelentenek a cégem értékének becsléséhez? Mit is jelentenek ezek a fogalmak: normalizált EBITDA, nettó hitelállomány, referencia forgótőke? Ha nem vagyunk tisztában ennek a néhány pénzügyi mutatónak a tartalmával, úgy járunk, mint a hajóskapitány, aki a fűtőmesterét kérdezte:

– Mennyi?

– 24 – válaszolt a fűtőmester.

– Mi 24? – kérdezett vissza a kapitány?

– Miért, mi mennyi? – replikázott a fűtőmester.

Tisztában kell tehát lennünk, hogy a különböző, – az értéket meghatározó – mutatók mit is takarnak, hogyan számoljuk, és milyen lehetőségeink vannak a vállalatérték maximalizálására. Amikor előkészítünk egy eladást, legyünk felkészülve arra, hogy a vevő, illetve a tanácsadói, az átvilágítás („due diligence”) során az értéket megalapozó pénzügyi mutatókat minden lehetséges módon vitatni fogják és a vételárat ezen keresztül csökkenteni próbálják. Ezért nagyon fontos, hogy értsük ezeket a mutatókat és ismerjük legalább hozzávetőlegesen a tartalmukat és ezeket a megfelelő módon kommunikáljuk a vevő felé (a részletes ismeretüket hagyjuk a pénzügyi tanácsadóinkra).

Legegyszerűbb és az üzleti életben leggyakrabban használt értékelési módszer a normalizált EBITDÁ-hoz (Earnings Before Interest, Tax, Depreciation and Amortization), mint pénzügyi mutatószámhoz kötődik:

1.     A vállalkozás éves normalizált EBITDA értékének és az adott iparágra, geográfiai helyzetre jellemző piaci szorzószám segítségével határozhatjuk meg első megközelítésben az üzletrész értékét. Ezzel jutunk el az ún. „cash-free debt-free”, azaz készpénz- és hitelmentes cégértékhez.

2.     Az előzőekben becsült cégértéket korrigálnunk kell a cégben levő hitelállománynak és a pénzeszközöknek az egyenlegével (nettó hitelállomány), hogy megkapjuk a cég saját tőkéjének az értékét.

3.     Végül, a vételárnak figyelembe kell vennie a vállalkozás forgótőke pozícióját. Az értékelés alapjául szolgáló EBITDA jövőbeni fenntartásához a vállalkozásnak folyamatosan forgótőkét kell biztosítania.

Összefoglalva tehát, a cégem vételárát a következőképp számíthatom:

Vételár = Készpénz- és hitelmentes cégérték -/+ Nettó hitelállomány +/- Forgótőke pozíció

Nézzük meg, hogy melyik elem pontosan mit is jelent és hogyan számíthatjuk?

Készpénz- és hitelmentes cégérték

Számítása: éves normalizált EBITDA x piaci EBITDA-szorzószám.

Legalább két kérdés merülhet fel a normalizált EBITDA-val kapcsolatban:

  1. milyen módszerrel számoljuk,
  2. melyik időszaki EBITDA értéket vegyük alapul?
  1. A normalizált EBITDA érték kiindulási pontja a jelentett (éves eredménykimutatásban bemutatott) EBITDA, melyet egyebek mellett módosítunk a következő tételekkel:
  • egyszeri, nem visszatérő költségek, bevételek (pl. támogatások, tárgyi eszköz értékesítés, stb.);
  • nem az üzletmenethez kapcsolódó költségek/bevételek (pl. tulajdonos személyi költségei);
  • tranzakcióhoz kapcsolódó költségek (pl. ügyvédi, tanácsadói díjak, banki költségek);
  • nem könyvelt tételek (pl. alkalmazottaknak a cég könyvelésen kívüli juttatásai és ezek közterhei).
  1. Melyik időszaki EBITDA-val számoljunk?

Ennek eldöntése a felek megállapodásán múlik. „Békeidőben” (értsd: Covid előtt) a tranzakciók mintegy 2/3 része esetében az elmúlt 12 havi eredménnyel számoltak, míg a fennmaradó 1/3 arányban egyéb (pl. évesített utolsó hat hónap, utolsó 6 és tervezett 6 hónap, illetve a tervezett 12 havi EBITDA) módon határozták meg a referencia időszakot. A jelenlegi üzleti kilátások a Covid-hatást túlnyomórészt egyszeri tényezőként veszik figyelembe, azaz a normalizált EBITDA érték meghatározásánál a Covid-időszak előtti EBITDA értékekből indulnak ki.

Eladó szándéka: minél magasabb normalizált EBITDA kimutatása (költségek, ráfordítások kiemelése), illetve az időszak kiválasztása oly módon, hogy a lehető legmagasabb EBITDA értéket kapjuk).

Nettó hitelállomány

Számítása: pénzügyi adósságok – pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzügyi adósságok magukba foglalják többek között:

  1. elfogadott pénzügyi adósságok tételek: bankhitelek, lízingek, elhatárolt kamatok, előtörlesztési és hitelfelmondási díjak, társasági adó, osztalékkötelezettség, beruházási szállítók;
  2. általában elfogadott adósságszerű tételek: a tervezett vállalatértékesítési tranzakció költségei, kapcsolt felektől kapott kölcsönök, a tulajdonosváltozáshoz kapcsolódó költségek, késedelmes szállítói kötelezettség;
  3. adósságszerű tételek lehetnek: munkavállalói bónuszok, halasztott beruházások, jogviták következményeként keletkezett kötelezettségek, származtatott ügyletek.

A b. és c. pontban felsorolt tételek beszámítása a gyakorlatban nem mindig egyértelmű, ezekről a feleknek kell megállapodniuk. Nyílván, a vevő ezt a listát a lehető legrövidebbre szeretné redukálni.

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek számításánál figyelembe veendő tételek (a teljesség igénye nélkül):

  1. elfogadott tételek: bankszámlán szabadon hozzáférhető egyenleg, pénztári készpénz, likvid értékpapírok (pl. állampapírok) és ezek elhatárolt kamatai, adott kölcsönök (pl. munkavállalóknak, kapcsolt feleknek), ingatlan bérlethez kapcsolódó adott kaució;
  1. pénzeszközszerű tételek lehetnek: pl. előrehozott beruházás.

DE nem tartalmazhatja a szabadon nem hozzáférhető pénzeszközöket („trapped cash”), melyeket a vevő nem tud korlátlanul felhasználni különböző okokból (pl. bank felé fedezetként adott inkasszó, osztalékfizetési korlát, egyéb adózási okokból fennálló korlátozások).

Eladó szándéka: minél alacsonyabb pénzügyi adósság és a lehető legmagasabb pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékes egyenleg kimutatása.

Forgótőke pozíció

Számítása: záráskori (a vállalat birtokbaadáskor fennálló) forgótőke egyenleg – referencia forgótőke

A tapasztalatok szerint a vállalati értékesítési tárgyalások egyik legtöbb vitát adó területe a forgótőke pozíció meghatározása. A referencia forgótőke-érték meghatározás célja az, hogy a vállalat folyamatos üzletviteléhez szükséges tőke átlagos értékét ismerjük.

A záráskori forgótőke magába foglalja többek között:

  1. az elfogadott forgótőke tételeket (eszköz esetén pozitív, forrás esetén negatív értékként veendő figyelembe): készletek, vevőkövetelések, szállítói kötelezettségek (de nem beruházási szállítók, illetve késedelmes szállítói kötelezettség), aktív időbeli elhatárolások (nem kamat), egyéb követelések/egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (pl. ÁFA, közterhek, de TAO nettó hitelállomány része(!)), passzív időbeli elhatárolások (nem kamat), céltartalékok;
  1. általában elfogadott forgótőke tételek: többek között halasztott bevételek (pl. támogatások elszámolása).

A referencia forgótőke számítása:

  1. Nagyon fontos, hogy az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a referencia forgótőke elemei tartalmukban megegyezzenek a záráskori forgótőke elemeivel.
  1. A viták tárgya a tranzakciós tárgyalások során a referencia forgótőke időszakát érinti leginkább. Leggyakrabban (amennyiben a vállalkozás felkészült havi adatok kinyerésére) a 12 havi átlagos forgótőkével számolunk – ez a módszer teszi ki kb. a tranzakciók 2/3-át, míg a fennmaradó 1/3 arányban egyéb referencia időszak alapján számoltak a felek. Általánosságban elmondható, hogy a referencia forgótőke időszakának kiválasztásakor az EBITDA időszakot vesszük figyelembe.

Eladó szándéka: minél magasabb záráskori forgótőke kimutatása és a lehető legalacsonyabb referencia forgótőke érték kimutatása (időszak kiválasztása a legelőnyösebb módon).

Összességében elmondható, hogy az eladóknak a cégük értékének maximalizálásához átfogó és alapos ismeretekre van szükségük. A pénzügyi mutatók és fogalmak mély ismerete elengedhetetlen a tárgyalások során, ezért is érdemes tapasztalt és megfelelő referenciákkal bíró tanácsadók közreműködését kérni, amikor adott esetben egy élet munkájának eredményétől készülünk megválni. Egy értékesítési folyamatnak már a kezdetén célszerű áttekinteni ezeket a kérdéseket, illetve, – amennyiben a vevő oldalt képviseljük – egy pénzügyi átvilágítás során tudjuk felfedni azokat a tényezőket, melyek számunkra kedvezően tudják befolyásolni a kifizetett vételár nagyságát.

  • HU
  • EN
  • DE
    • Global reach