Az álláskeresők ma már önéletrajzot készítenek, interjúra készülnek és próbamunkát oldanak meg generatív AI segítségével. Ez pontosabb pályázatokat és gyorsabb felkészülést eredményezhet, közben azonban elmoshatja a határt a jelölt saját tudása és az AI által előállított válasz között. A munkáltatóknak ezért a kiválasztási folyamatban előre meg kell határozniuk, hol engedélyezik az AI használatát, mikor kell azt jelezni, illetve mely pontokon és milyen módszerrel tudnak önálló teljesítményt mérni.
Amikor a kiválasztási folyamatot egy nem létező jelölt teljesíti
A Grant Thornton UK egyik digitális interjúfolyamatában* egy szintetikus avatar is részt vett. Természetesen beszélt, megfelelő válaszokat adott, és a legjobbak között/99. percentilisben végzett: jobban teljesített a valódi jelentkezők túlnyomó többségénél. A jelentkezés csak akkor vált gyanússá, amikor a megadott telefonszámról kiderült, hogy nem valós.
A példa egy alapvető mérési problémára világított rá. Ha egy automatizált eszköz kiemelkedő eredményt érhet el a kiválasztásban, az interjú vagy a feladat önmagában már nem feltétlenül mutatja meg a jelölt képességeit. A Grant Thornton UK ezért az Amberjackkel** közösen olyan értékelési megoldást dolgozott ki, amely azt vizsgálja, hogyan használja a pályázó az AI-t: milyen kérdéseket tesz fel, ellenőrzi-e a választ, felismeri-e a hibákat, és képes-e szakmai szempontok alapján továbbfejleszteni az eredményt.
Ez a megközelítés a hazai munkáltatók számára is tanulságos. Az AI használata sok munkakörben ma már a mindennapi munkavégzés része lett. Egy általános tiltás azonban olyan készséget zárhat ki a kiválasztásból, amelyre a belépést követően a jelöltnek szüksége lesz, a korlátlan használat viszont elfedheti a szakmai hiányosságokat. A megoldást egy előre lefektetett, ellenőrizhető szabályrendszer használata jelentheti a kiválasztási folyamatban.
A tiltás önmagában kevés
A folyamat során a teljes tiltás első pillantásra egyszerű megoldásnak tűnik, a gyakorlatban azonban nehezen ellenőrizhető. Egy otthon elkészített feladatnál ritkán állapítható meg biztosan, milyen eszköz segítette a jelöltet, az AI-detektorok eredménye sem elég megbízható ahhoz, hogy önmagában kiválasztási döntés alapja legyen, a bizonytalan ellenőrzés ráadásul könnyen következetlen elbíráláshoz vezethet.
Átláthatóbb a folyamat, ha a vállalat már az elején közli a jelentkezőkkel az elvárásait. A jelöltnek tudnia kell, használhat-e AI-t a pályázati anyag elkészítéséhez, az otthoni feladat során vagy az interjún. A szabály azt is rögzítheti, hogy a pályázónak mikor kell feltüntetnie az alkalmazott eszközt és röviden bemutatnia, mire használta azt, így az értékelés valóban a megismert munkamódszerre épülhet, nem pedig találgatásra.
Három helyzet, háromféle szabály
A kiválasztási folyamat egyes szakaszai eltérő célt szolgálnak, ezért az AI használatát sem érdemes mindenhol azonos módon kezelni. Egy jól felépített szabályzat három helyzetet különböztethet meg:
- Szabadon használható: Az állás megismerése, az interjúra való felkészülés, az önéletrajz szerkesztése vagy nyelvi ellenőrzése során az AI támogató eszköz lehet. Ilyenkor a jelölt által megadott tények hitelességéért továbbra is a jelölt felel.
- Használható, de jelezni kell: Ha otthoni esettanulmány, elemzés vagy prezentáció készítés a kiválasztási feladat, a jelöltektől érdemes kérni a felhasznált AI-eszköz és a felhasználás módjának rövid bemutatását. Bizonyos feladatoknál a promptok vagy a munkafolyamat megosztása is indokolt lehet.
- AI-mentes szakasz: Az önálló szakmai tudást, számolási készséget, kommunikációt vagy helyzetfelismerést ellenőrző személyes beszélgetésnél egyértelműen ki lehet zárni a külső segítséget. Ezt előre közölni kell a jelöltekkel, és minden jelentkezőnél azonos feltételeket kell alkalmazni.
A kész válasz helyett a munkamódszert is értékelni kell
Az AI-val támogatott feladat akkor ad érdemi információt, ha a munkáltató nemcsak a végső dokumentumot vagy választ pontozza. Legalább ilyen fontos annak az értékelése, hogy hogyan jutott el odáig a jelölt. Felismeri-e a pontatlan állításokat, ellenőrzi-e a forrásokat és a számokat, tudja-e indokolni, mely javaslatokat fogadta el, és melyeket vetette el, vagy hogy képes-e a választ az adott ügyfélhez, helyzethez vagy üzleti célhoz igazítani?
A Grant Thornton UK tapasztalata szerint ezzel a megközelítéssel a kritikai gondolkodás, a döntési képesség és az emberi készségek kerülnek az értékelés fókuszába. A szakmai szolgáltatásokban különösen fontos a jó kérdésfeltevés, az ügyfélhelyzet megértése, a felelősségvállalás és a bizalomépítés. Ezeket egy hibátlanul megfogalmazott AI-válasz még nem igazolja.
A következetes folyamat a jelöltet és a munkáltatót is védi
Az AI-használat szabályozása akkor működik, ha beépül a teljes kiválasztási folyamatba. A feladatokat érdemes abból a szempontból is felülvizsgálni, hogy valóban a munkakör szempontjából fontos képességeket mérik-e. Az értékelőknek közös szempontrendszerre van szükségük, a jelölteknek pedig azonos eszközöket és feltételeket kell biztosítani, ha az AI használata a feladat része. Külön figyelmet igényel az is, hogy az eltérő technológiai hozzáférés ne okozzon indokolatlan hátrányt a jelölteknek.
A munkáltató által alkalmazott AI-eszközök külön kérdést jelentenek. Az Európai Unió AI-rendelete (AI Act)*** a foglalkoztatásban és a munkaerő-kiválasztásban használt egyes AI-rendszereket magas kockázatúként kezeli. A vállalatoknak ezért fel kell térképezniük, hol segít algoritmus a jelentkezők szűrésében, rangsorolásában vagy értékelésében, milyen adatok alapján működik, és hol marad meg az érdemi emberi döntés. A jelölti AI-használatra vonatkozó szabályok csak akkor hitelesek, ha a munkáltató a saját technológiai gyakorlatát is átláthatóan kezeli.
A jó szabály a kiválasztási célból indul ki
Minden szervezetnek a saját munkaköreihez és kiválasztási módszereihez kell igazítania a határokat. A cél egyszerű: a folyamat mutassa meg, mire képes önállóan a jelölt, hogyan dolgozik AI-val, és milyen döntéseket hoz akkor, amikor az eszköz pontatlan vagy hiányos választ ad. Ehhez pedig világos elvárásokra, jól megtervezett feladatokra és következetes értékelésre van szükség.
