Az ESG mint meghatározó üzleti növekedési tényező?

Az elmúlt években a kibervédelem csendben felkerült a felsővezetői napirendi pontok élére. Most ugyanez történik az ESG-vel. Ami nemrég még megfelelési kérdés volt, ma már stratégiai alapkövetelmény: a transzparencia, az elszámoltathatóság és a hiteles fenntarthatósági teljesítmény ma a bizalom legfontosabb alapfeltételei.

Tapasztalataink szerint az ESG-t proaktívan kezelő vállalatok nemcsak túlélnek a bizonytalan gazdasági, üzleti környezetben, hanem fejlődnek, alkalmazkodnak és előnyt szereznek. Az ESG hatásmechanizmusa ugyanis összetett, egyszerre hat az ügyfélkiszolgálásra, a belső működésre és a márka-reputációra is.

Miért vált kulcsterületté az ESG?

Az elmúlt nagy válságok, mint a 2008-as pénzügyi krízis, a COVID-időszak, valamint a geopolitikai feszültségek egyértelmű mintát rajzoltak ki. Azok a cégek, amelyek integrált ESG-stratégiát építenek, három területen egyértelműen jobban teljesítenek:

• kockázatkezelésben;
• értékteremtésben;
• válságállóságban.

A fenntarthatóság mára ugyanúgy stratégiai kérdéssé vált, mint korábban az információbiztonság. Aki időben lép, előnyhöz jut, aki nem, könnyen lemarad.

Az ESG-vonat már száguld és érdemes rá időben jegyet venni. Bár időnként hallani visszarendeződési hangokról, a nemzetközi trendek és a szabályozói környezet egyaránt egy irányba mutatnak: az ESG szerepe tovább fog nőni.

A fenntarthatósági átállás valódi mélysége

A Harvard Business Review friss elemzése szerint sok vállalat tett ambiciózus fenntarthatósági vállalásokat, ám ezek teljesítéséhez sokkal mélyebb átalakulásra van szükség, mint amivel ma a legtöbben kalkulálnak.

A változásokat generáló intézkedések már folyamatban vannak:

• Globális keretek: Párizsi Klímaegyezmény
• Regionális programok: EU Green Deal
• Új szabályozások: CSRD, CSDDD, PPWR

Ez a környezet nem csupán ösztönzi, hanem fel is gyorsítja a vállalatok fenntarthatósági transzformációját.

Rendszerben gondolkodni – nem projektekben

A fenntarthatóság nem egy CSR-projekt a sok közül, hanem az üzleti működés integrált része, ami akkor hoz valódi üzleti értéket, ha:

• az ESG-adatok egységes rendszerben áramlanak;
• a vállalat különböző területei összehangolt célokat követnek;
• az ESG-szempontok beépülnek a teljesítménymenedzsmentbe is.

A szigetszerű kezdeményezések helyett a vállalatoknak egy összefüggő, hosszú távú, mérhető rendszerben kell gondolkodniuk.

Az AI a fenntarthatósági adatelemzés új katalizátora?

A mesterséges intelligencia új korszakot nyit az ESG területén. A következő eszközök már most a küszöbön állnak vagy elterjedésük már most folyamatban van:

• prediktív kockázatelemzés ellátási láncokra és környezeti kockázatokra;
• automatizált, szabályozáskövető jelentéskészítés;
• valós idejű, auditálható ESG-dashboardok;
• intelligens adataggregáció pénzügyi, HR-, beszállítói, IoT- és közösségi adatokból.

Az AI segítségével a szakemberek a manuális adatrögzítés helyett így az érdemi elemzésre és stratégiai döntésekre koncentrálhatnak.

A hazai vállalatok számára is eljött a fordulópont

Magyarországon azt látjuk, hogy az ESG nem jogszabályi megfelelés kérdése, a szabályozás egyébként is sokat lazult. A fenntarthatóság az üzleti reziliencia és a versenyképesség fontos része: az energiahatékonyság, vízgazdálkodás, selejtcsökkentés, fluktuáció csökkentés, átlátható szabályozott belső folyamatok és a transzparencia (és még sorolhatnám) azok a kihívások, amiket kezelni kell. Aki időben elkezdi a rendszerszintű építkezést, az nemcsak megfelel, hanem piaci előnyt is szerez.

Azok a vállalatok, amelyek időben lépnek, nemcsak megfelelnek majd az elvárásoknak, hanem:

• erősebb vállalati kultúrát;
• ellenállóbb működést;
• nagyobb piaci bizalmat;
• és fenntartható növekedést érnek el.
  

Ha szeretné megtalálni saját szervezete számára az ESG-ben rejlő valódi üzleti lehetőségeket, örömmel állunk rendelkezésére.