A Science Based Targets initiative (SBTi) közzétette a Corporate Net-Zero Standard második változatát. Bár a módosítások első pillantásra technikai jellegűnek tűnhetnek, valójában jól mutatják, hogyan változnak a vállalati fenntarthatósági elvárások.
Míg az elmúlt években a hangsúly elsősorban a tudományosan megalapozott klímacélok meghatározásán volt, az új szabvány egyre inkább a megvalósításra, a mérhető előrehaladásra és az átlátható jelentéstételre helyezi a fókuszt.
Fogalmak röviden
SBTi (Science Based Targets initiative): Nemzetközi kezdeményezés, amely támogatja a vállalatokat tudományosan megalapozott kibocsátáscsökkentési célok kialakításában és hitelesítésében.
Corporate Net-Zero Standard: Az SBTi vállalati nettó zéró szabványa, amely meghatározza a hiteles nettó zéró célkitűzések követelményeit.
Hat fontos változás, amelyet érdemes ismerni
1. Nagyobb rugalmasság a különböző vállalatok számára
Az új szabvány eltérő megközelítést alkalmaz a kis- és középvállalkozások, valamint az alacsonyabb jövedelmű országokban működő vállalatok esetében. Az SBTi ezzel elismeri, hogy nem minden szervezet ugyanabból a kiindulási helyzetből indul.
Mit jelent ez? A klímacélok kialakítása jobban igazodhat a vállalat működési környezetéhez és lehetőségeihez.
2. A célok mellett az átállási terv is felértékelődik
Az új szabvány szorosabb kapcsolatot teremt a kibocsátáscsökkentési célok és a vállalati átállási tervek között. Emellett lehetővé teszi, hogy a célkitűzések jobban igazodjanak az egyes régiókhoz, üzletágakhoz vagy az értéklánc különböző szakaszaihoz.
Mit jelent ez? Egyre kevésbé elegendő a célok meghatározása – azt is be kell mutatni, hogyan kívánja a vállalat azokat megvalósítani.
3. Az átláthatóság ugyanolyan fontos, mint az eredmény
Az SBTi megtartja a „best effort” megközelítést, vagyis elvárja, hogy a vállalatok minden ésszerű lépést megtegyenek céljaik elérése érdekében. Emellett átláthatóan ismertetniük kell a megvalósítást befolyásoló feltételezéseket, függőségeket és kockázatokat.
Mit jelent ez? A hitelességet egyre inkább nemcsak az elért eredmények, hanem a transzparens működés is meghatározza.
4. A tényleges kibocsátáscsökkentés az elsődleges
Az új szabvány egyértelmű megvalósítási hierarchiát vezet be. Elsőként a vállalat saját működéséből származó kibocsátásokat kell csökkenteni, ezt követik az értékláncban megvalósítható intézkedések, majd az ágazati együttműködések.
Mit jelent ez? A hangsúly továbbra is a tényleges kibocsátáscsökkentésen van, nem a kompenzációs megoldásokon.
5. A folyamatos nyomon követés alapelvárássá válik
A szabvány éves értékelési és jelentéstételi folyamatot vezet be. A vállalatoknak rendszeresen be kell mutatniuk előrehaladásukat, az esetleges akadályokat és az ezek kezelésére tett intézkedéseket.
Mit jelent ez? A nettó zéró célok megvalósítása folyamatos nyomon követést és rendszeres felülvizsgálatot igényel.
6. A karbonkreditek továbbra is csak kiegészítő szerepet tölthetnek be
Az SBTi továbbra is lehetővé teszi magas integritású karbonkreditek alkalmazását, ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy ezek nem helyettesíthetik a saját kibocsátások csökkentését.
Mit jelent ez? A karbonkompenzáció továbbra is csak kiegészítő eszköz lehet a nettó zéró célok elérésében.
Mikortól alkalmazandó az új szabvány?
Az SBTi 2028. január 31-ig átmeneti időszakot biztosít. Eddig a vállalatok még a korábbi 1.3.1-es vagy az új 2.0-s szabvány szerint is benyújthatják célkitűzéseiket. Ezt követően már kizárólag a 2.0-s verzió alkalmazható.
Mire érdemes felkészülni?
Az új szabvány megjelenése jó alkalmat kínál arra, hogy a vállalatok felülvizsgálják klímastratégiájukat és kibocsátáscsökkentési céljaikat.
Érdemes különösen az alábbi területeket áttekinteni:
- a kibocsátáscsökkentési célok továbbra is megfelelnek-e a vállalat működésének és a fejlődő elvárásoknak;
- az átállási terv megfelelően alátámasztja-e a célok megvalósítását;
- az adatgyűjtési és jelentéstételi folyamatok alkalmasak-e az éves nyomon követésre;
- a karbonkompenzáció valóban kiegészítő szerepet tölt-e be a klímastratégiában.
Bár az SBTi vállalati nettó zéró szabványa önkéntes keretrendszer, jól mutatja, hogy a nemzetközi elvárások egyre inkább a megvalósítható átállási tervek, a mérhető eredmények és a hiteles jelentéstétel irányába mozdulnak el.
Kapcsolódó szolgáltatásaink
Fenntarthatóság, ESG-tanácsadás
ESG-tanácsadás vállalatoknak: stratégia, jelentéstétel, beszállítói átvilágítás, ESG-megfelelés és tanúsítás szakértői támogatással.
Szervezetfejlesztés ESG-szempontok szerint
ESG mentorálás, vezetői workshopok és munkavállalói képzések.
ESG-megfelelés és szabályozói felkészítés
CSRD, EU Taxonómia és ESG-követelmények, GAP-analízis, kettős lényegességi vizsgálat, ESG-rating, beszállítói átvilágítás.
ESG-stratégia és transzformáció
ESG-stratégia kidolgozása, ESG-roadmap kialakítása, ESG-érettségi felmérés, KPI-ok meghatározása, ESG-integráció.




