Ekkora gazdasági veszteséget okoztak 1980 és 2024 között az időjárási és éghajlati szélsőségek az Európai Unióban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint*. A hőkupolákkal, vízhiánnyal és aszállyal terhelt idei nyár után különösen mellbevágó adat önmagában is jelentős, az azonban még beszédesebb, hogy a veszteség negyede, 208 milliárd euró az utolsó négy évben keletkezett. A számok azt mutatják, hogy a klímaváltozás gazdasági következményei már ma is jól mérhetők.

A klímakockázat üzleti kockázat

A nyári hőhullámok, aszályok, árvizek, viharok vagy erdőtüzek hatása messze túlmutathat az érintett területeken. Egy szélsőséges időjárási esemény termeléskiesést okozhat, veszélyeztetheti egy telephely működését, megszakíthat egy logisztikai útvonalat, növelheti az energia- és biztosítási költségeket, vagy problémát okozhat a beszállítói láncban.

Ezért egy vállalat számára a klímaváltozás egyre kevésbé elvont fenntarthatósági kérdés: pénzügyi, működési és stratégiai kockázatként is számolni kell vele.

A fókuszterületek vállalatonként eltérőek lehetnek. Egy gyártócégnél a vízellátás vagy az energiaigény jelentheti a legnagyobb kitettséget, egy logisztikai vállalatnál az útvonalak és infrastruktúrák sérülékenysége kerülhet előtérbe, míg az ingatlanpiacon a hőterhelés, az árvízkockázat vagy az épületek alkalmazkodóképessége válhat egyre fontosabbá.

Az alkalmazkodás sokba kerül, a tétlenség azonban még többe

A klímaadaptáció természetesen beruházást igényel. Az EEA ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy bizonyos alkalmazkodási beruházások gazdaságilag is jól megtérülhetnek, ami

alapvetően más megvilágításba helyezi a klímaadaptációt, mert nem csak a veszteségek előzhetők meg a szakszerű és átgondolt felkészüléssel, hanem akár konkrét nyereség is realizálható.

Mit érdemes egy vállalatnak megnéznie?

Érdemes feltérképezni, hogy a vállalat működésének mely pontjai érzékenyek leginkább az éghajlati változásokra. Ilyenek lehetnek:

• a telephelyek és termelőeszközök fizikai kitettsége,
• a kritikus beszállítók elhelyezkedése,
• a logisztikai útvonalak sérülékenysége,
• a víz- és energiaellátás biztonsága,
• az időjárási eseményekből fakadó üzletmenet-kiesés,
• a biztosítási és finanszírozási költségek várható változása.

A következő lépés a kockázatok számszerűsítése és annak vizsgálata, mely intézkedésekkel csökkenthető érdemben a vállalat kitettsége. Ehhez klímakockázat-felmérésre, megfelelő ESG-adatokra, jól meghatározott mutatókra és a vállalati stratégiához illeszkedő alkalmazkodási tervre van szükség.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a 822 milliárd euró már nem előrejelzés, hanem a már elkönyvelt veszteség, amely évről évre gyorsabban növekszik. A vállalatok számára ezért egyre fontosabb kérdés, hogy ismerik-e saját klímakitettségüket, és tudják-e számszerűsíteni annak üzleti következményeit.

Ebben segíthet a klímakockázatok felmérése, az ESG-érettség vizsgálata, a kockázatok pénzügyi és működési hatásának értékelése, valamint az ezekre épülő ESG-stratégia és alkalmazkodási intézkedések kialakítása.

Forrás: https://www.eea.europa.eu/en/analysis/indicators/economic-losses-from-climate-related