A mesterséges intelligencia (MI) egyre látványosabban alakítja át a vállalatok működését, a technológia üzleti célú alkalmazása egyre gyorsabb ütemben terjed és egyre komolyabb szerepet játszik a pénzügyi folyamatok optimalizálásában és hatékonyabbá tételében is.

Ugyanakkor nem pihennek a jogalkotók sem, így a szabályozási környezet jelentős fejlődésének is tanúi lehetünk. Az Európai Unió új szabályozása, az EU AI Act olyan alkalmazkodási kihívásokat jelenthet a hazai cégek számára, amely visszafoghatja ezt az innovációs kedvet.

A 2025 augusztusától hatályos rendelet célja, hogy a tiltott gyakorlatokat, a magas kockázatú rendszerek fejlesztését és használatát, azok megfelelősségét és alapjában véve a mesterséges intelligencia etikai korlátait szabályozza. Különböző kategóriákat állít fel ezekhez a rendszerekhez: a besorolás az alacsony kockázatú rendszerektől kezdve a magas, illetve az elfogadhatatlan kockázatú megoldásokig terjedhet. Emellett olyan tiltott gyakorlatokat is megfogalmaz, amelyek alkalmazása veszélyt jelenthet a magánélet védelmére, illetve korlátozza azoknak az MI-rendszereknek a használatát, amelyek jelentős mértékben veszélyeztethetik az egyének vagy szervezetek biztonságát és alapvető jogaikat.

Az EU AI Act rendelet átláthatósági követlelményeket is elvár mind az MI-rendszerek fejlesztőitől, mind azok felhasználóitól, ami további dokumentálási és tájékoztatási kötelezettségeket ró az érintettekre.

A közösségi szabályozás közben lassan, de biztosan folyik bele a hazai jogrendbe is, és már látótávolságba került hazai vállalatok számára is. A napokban megjelent  2025. évi LXXV. törvény az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló 2024/1689-es rendeletének magyarországi végrehajtását szabályozza, és egyben keretet biztosít két új hazai hatóság felállításhoz, amelyek a kihirdetést követő 31. napon (várhatóan 2025 decemberében) kezdik meg a működésüket.

Nemzeti Akkreditáló Hatóság

Az MI bejelentő hatóságaként  a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségi értékelését végző szervezetek kijelöléséért és felügyeletéért lesz felelős. A kijelölés csak akkreditált státusszal rendelkező szervezetekre vonatkozhat, és az engedély visszavonható, ha az akkreditáció megszűnik. A törvény hatálybalépését követően, azaz a kihirdetést követő 31. napon (várhatóan 2025 decemberében) kezdi meg a működését.

Az MI piacfelügyeleti hatóság feladatai

A feladatai közé tartozik többek között az MI-rendszerek jogszerű használatának utólagos ellenőrzése és piacfelügyeleti eljárások lefolytatása, de ez a hatóság fogja ellátni az kizárólagos kapcsolattartó pont szerepét is az EU felé.

Emellett közigazgatási bírságok kisszabására is felhatalmazták, a szabályszegés pedig sokba kerülhet a cégeknek. A legmagasabb bírságösszegek meghatározásához az EU 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletét kell majd figyelembe venni, ami egy rendkívül magas, 285 millió és 13,3 milliárd forint közötti sávot jelölt ki a nemzeti hatóságok számára.

Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács

A rendelet egy harmadik szereplőt is nevesít a két új hatóság mellett, amelynek stratégiai és koordinációs szerepet szán. Amíg a Nemzeti Akkreditáló Hatóság technikai megfelelőséget vizsgál, az MI Piacfelügyeleti Hatóság pedig jogszerűségi ellenőrzéseket végez, a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács nem hoz döntéseket, nem folytat eljárásokat, így közvetlenül nem lesz hatása a vállalatok működésére.

A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács célja az MI-stratégia és -politika támogatása, valamint az MI hazai alkalmazásának összehangolása. Tanácsadó szerepet tölt be a kormány mellett, javaslatokat tesz, véleményez és koordinálja az érintett szervezetek tevékenységét.

Tagjai állami intézmények, szakmai szervezetek, akadémiai és gazdasági szereplők képviselői, például a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A testület negyedévente ülésezik, elnökét a miniszterelnök nevezi ki.

Az MI nem csak technológiai döntés

A mesterséges intelligencia térnyerése nem csupán technológiai, hanem jogi alkalmazkodást is megkövetel a vállalatoktól, így a cégeknek nem elég lépést tartani az innovációval, elengedhetetlen, hogy időben felkészüljenek az MI-re vonatkozó új szabályozásokra, különösen az EU AI Act előírásaira. A biztonságos és jogszerű alkalmazás érdekében fontos, hogy a vállalatok tisztában legyenek az MI-rendszerek kockázati besorolásával, használatukból eredően hatósági elvárásokkal és a nem megfelelés várható kockázataival is.