Global reach
Search
Articles by: Grant Thornton Hungary

Adókötelezettségek március idusán

Közeledik a 2022-es év első négynapos munkaszünete, a március 15-ét is magába foglaló hosszú hétvége. A pihenés és a történelmi megemlékezés mellett idén is fontos adózási kötelezettségek kapcsolódnak ehhez a dátumhoz – pontosabban az azt követő első munkanaphoz, vagyis március 16-hoz –, melyeket jelen hírlevelünkben foglalunk össze.

Helyi iparűzési adó

A naptári éves adózóknak március 16-ig kell teljesíteniük a helyi iparűzési adónem tekintetében előlegfizetési kötelezettségüket.

Az előleg összegének főszabály szerinti megállapítására vonatkozó előírások nem változtak, a 2022. március 16-ig fizetendő előleg az utolsó ismert helyi iparűzési adófizetési kötelezettség (2020-as üzleti évre vonatkozó) alapján kerül kiszabásra: a 2020-as adóévre megfizetett helyi iparűzési adó összegének a fele.

Azonban ahogy korábbi hírlevelünkben írtuk, a KKV-k 2022. február 25-ig nyújthattak be kedvezményes, 50%-os adóelőleg fizetésre vonatkozó kérelmet. Ismételten utalnánk rá, hogy ez a határidő nem jogvesztő: esetleges elmulasztása esetén lehetséges igazolási kérelemmel élni, amennyiben viszont egy vállalkozásnak több településen is van helyi iparűzési adófizetési kötelezettsége, úgy a kérelmet önkormányzatonként külön-külön be kell nyújtania.

A beérkezett kérelmek alapján a fizetendő adóelőleg összegét hivatalból, határozathozatal nélkül felére mérséklik, érdemes tehát március 16-ig pótolniuk az érintett adózóknak a még be nem nyújtott kérelmeiket.

Adminisztrációs könnyebbséget jelent, hogy idén egy új nyomtatvány („22HIPAK”) bevezetésével az adózók minden, esetükben érintett önkormányzat vonatkozásában egy kötegelt nyomtatványon vallhatják majd be iparűzési adójukat (ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor településenként külön-külön kellett ezeket elkészíteniük).

Gépjárműadó

A köznyelvben ma is gyakran „súlyadóként” emlegetett gépjárműadó nem csak a cégeket, de a magánszemélyeket is terheli, a pontos mértékét (személyautók esetében) a gépjármű teljesítménye és életkora alapján lehet meghatározni.

2021-től kezdve gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság (NAV) látja el, felváltva az önkormányzati adóhatóságokat.

A 2021-es évben a NAV a gépjárműadóról határozatot küldött az abban érintett adózóknak (vagyis azoknak, akik január 1-jén a járműnyilvántartásban üzembentartóként, vagy tulajdonosként szerepeltek). Ezzel szemben 2022-ben (ha az előbb említett határozatban meghatározott gépjárműadó-kötelezettség nem változott), a NAV az éves gépjárműadóról csak értesítést küld majd az adózónak, új határozatot nem.

Az éves gépjárműadót főszabályként kettő egyenlő részletben kell megfizetni, az első részlet megfizetésének esedékessége március 16., míg a másodiké szeptember 15.

Változás a tavalyi évhez képest, hogy a gépjárműadó összegét idén már nem ezer forintra kerekítve, hanem forintra pontos összegben kell rendezni, így orvoslásra került a tavalyi évben sokak által kritizált szabályozás.

Építményadó és telekadó

Amennyiben az érintett önkormányzat bevezette ezeket az adónemeket, akkor a január 1-jén hatályos adatok szerinti a tulajdonosnak március 16-ig kell megfizetnie ezen adónemek kapcsán az első részletet (éves adókötelezettség felét).

Adókönnyítési és adómérséklési kérelmek

Az utóbbi időszak komoly kihívás elé állította a gazdaság valamennyi szereplőjét: éppen csak csendesülni látszik a koronavírus legutolsó hulláma, az orosz-ukrán konfliktus miatt viszont máris gazdasági nehézségek sorával szembesülünk, így számos, egyébként stabilan működő céget érinthet a rendkívüli adókönnyítés vagy az adómérséklés lehetősége.

Egy tavaly november 17-én megjelent jogszabály alapján az adózók 2022. június 30-ig vehetik igénybe a már tavaly is alkalmazható adókönnyítéseket. Vagyis, függetlenül attól, hogy 2021-ben éltek-e a könnyítésekkel, idén – egy alkalommal – újra lehetőségük nyílik rá.

Fontos megjegyezni, hogy bár a törvény kettő fajta lehetőséget ismertet, az adózó kizárólag az egyikkel élhet, egy alkalommal és akkor sem korlátlan mértékben:

  • legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztás vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetés kérelmezhető, mindkét esetben legfeljebb 5 millió Ft összegű adóra, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza; VAGY
  • az adózó kérelmére az adótartozás egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal, de 5 millió Ft-ot meg nem haladó összegben mérsékelhető, feltéve, hogy az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené (ez az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető).

Ahogy látható egyelőre kizárólag a koronavírusra, mint nehézségre lehet hivatkozni a kérelemben, kérdés, hogy ez a lehetőség a közeljövőben kiterjesztésre kerül-e – amennyiben igen, akkor arról természetesen tájékoztatjuk majd olvasóinkat.

A helyi iparűzési adóelőleg esedékességének napjáig (március 16) a vállalkozások adóelőleg mérséklési kérelmet nyújthatnak be az érintett önkormányzatokhoz arra való tekintettel, hogy az adóelőleget az előző időszak adatai alapján kötelesek megfizetni, azonban számításaik szerint várható adófizetési kötelezettségük nem fogja elérni az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőlegük összegét.

Fontos, hogy az adóelőleg mérséklési kérelemben be kell mutatni a helyi iparűzési adószámítás kapcsán releváns rendelkezésre álló információkat és üzleti terveket, majd azok alapján le kell vezetni a várható adókötelezettség összegét.

***

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, esetleg szeretné szakemberekre bízni a rendkívüli adókönnyítésre, vagy az adómérséklésre vonatkozó kérelem elkészítését, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.

Közeledik az Szja bevallási határidő – Nyereségfüggő jutalmak adózási buktatói

Az év vége nem csak az éves zárások időszaka, de általában ekkor születik döntés az éves bónuszok mértékéről is. Bár ezen juttatások elsőrendű ösztönzőként szolgálnak, nem szabad elfeledkezni ezek adózási vonatkozásairól sem így érdemes ezekről is szót ejteni, különös tekintettel a személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának közelgő határidejére.

A hagyományos, bérként kifizetett bónuszok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző, a munkáltató eredményességétől függő jutalmak is. Ezek megjelenési formája különböző lehet (például részvényopció, fantom részvény, részvény alapú kifizetés) és jellemzően valamilyen megszolgálási feltételt is előírnak a munkavállalók részére. Ha az ilyen típusú jövedelmet a magánszemély a belföldi munkáltatójától szerzi, akkor a kapcsolódó adó és járulékfizetési feladatok a magyarországi munkáltatót terhelik, a magánszemélynek a kifizetői igazolás alapján csak bevallási kötelezettsége van.

Ha viszont a juttatást nem közvetlenül a belföldi munkáltató biztosítja, esetleg a jogosultsági feltételek között előírt megszolgálási időszak során a munkavégzésre több országban is sor került, akkor a magánszemélynek több országban is adóbevallási és adófizetési kötelezettsége keletkezhet.

Fontos arra is figyelemmel lenni, hogy a részvényhez kapcsolódó juttatást a magánszemély milyen formában kapja. Érdemes ilyen szempontból kiemelt figyelmet fordítani a részvényopciókra. Itt általában az opció megszerzésekor a magánszemély még nem szerez adóköteles jövedelmet egészen addig, amíg nem él az opció lehívásának lehetőségével.

További körültekintést igényel az a részvényopció, melynek lehívásakor a munkavállaló részvényét a kibocsátó azonnal vissza is vásárolja. Itt az opció lehívásából és értékesítéséből származó adókötelezettség időben összecsúszik.

Elfordulhatnak olyan juttatások is, ahol a munkavállalók a hagyományos részvényesekhez hasonló juttatásokat kapnak, azonban jogi értelemben még sem minősülnek tulajdonosnak. Ebben az esetben fontos megvizsgálni, hogy a szerzett jövedelem megfelel-e az osztalékra vonatkozó előírásoknak.

Ha a premizálásra a vállalkozás részvényárfolyama alapján kerül sor, azt általában hagyományos munkabérként értelmezhetjük.

Az ilyen formában megszerzett jövedelem általában munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, így külföldi juttató esetén a magánszemélynél személyi jövedelemadó mellett szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is felmerülhet. Ez utóbbit a magyar munkáltató is átvállalhatja a vele munkaviszonyban lévő magánszemélytől. Ha erre nem kerül sor, illetve a szociális hozzájárulási adót a magánszemély részére nem térítik meg, akkor ezt az adókötelezettség megállapításánál figyelembe lehet venni. Amennyiben a jövedelem külföldről származik, úgy azt az adóhatóság által elkészített adóbevallás-tervezett nem tartalmazza, az erre vonatkozó kiegészítést a magánszemélynek kell megtennie.

Amennyiben a juttatás olyan időszakra vonatkozik melyben a magánszemély több országban is végzett munkát, vagy a jövedelem (például: osztalék) más országból származik, fontos azt is megvizsgálni, hogy szükség van-e a jövedelem megosztására az országok között, illetve hogyan lehet elkerülni a kettős adóztatást.

Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy mind a személyi jövedelemadó, mind a társadalombiztosítási jogszabályok ismerik a vonatkozási időszak fogalmát, így a magyar előírások akkor is alkalmazandók lehetnek, ha a magánszemély a juttatás időpontjában már nem állt Magyarországon munkaviszonyban, így ekkor is keletkezhet Magyarországon adófizetési kötelezettség.

Ez utóbbi két lépés nem csak a részvényekhez kapcsolódó juttatások esetén fontos, a bérként kifizetett juttatások esetén is figyelemmel kell lenni rájuk és szükség esetén azokat fel kell tüntetni a magyar Szja bevallásban, vagy azokkal ki kell egészíteni az adóbevallástervezetet is.

***

Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, vagy a bevallás elkészítésében segítségre van szüksége, szívesen állunk rendelkezésére.

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.

Mesterséges intelligencia munkacsoportot alapít a NAV

A Kormány NAV adatvagyonában meglévő értékek kiaknázására és a tudományos módszertanok és az adózási tapasztalatok szinergiájának növelése érdekében létrehozza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Mesterséges Intelligencia Munkacsoportot – áll a Magyar Közlöny egyik legutóbbi számában.

 

A NAV MI Munkacsoport javaslattevő, véleményező és tanácsadó tevékenységet végző testületként fog működni. A munkacsoport tagjai az adópolitikáért, informatikáért és e-közigazhatásért felelős miniszterekből, a NAV, a KSH, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont valamint a Digitális Jólét Program szakmai vezetőiből, mint állandó tagokból és külső szakértőkből fog állni, derül ki a közleményből.

Az új testületet illetően a megfogalmazott célok meglehetősen általánosak, de egyértelműen az elmúlt évek erős adóhatósági digitalizációja révén épített adatvagyon minél hatékonyabb hasznosítására irányulnak.

Ennek az adatvagyonnak az online pénztárgépek, a bevallások, a NAV saját működése mellett az Online Számla rendszer jelenti az egyik legjelentősebb forrását. Bár az Online Számla rendszerben már egy éve nem történt, az adózókat érintő jelentősebb változtatás, a NAV jelenlegi kommunikációja alapján a következő fél, egy évben sem várható ilyen, a háttérben zajló fejlesztések nem lassultak.

 

Csak a jogszabályt semmisítették meg nem az eÁFA rendszert

Az eÁFA rendszerrel Magyarország az Európai Unióban az elsők között nyújtott volna áfabevallás-kiajánlási szolgáltatást, de az ezt lehetővé tevő jogszabályt, több csúszást követően, tavaly év végén váratlanul visszavonták. Az addigra elkészült fejlesztések azonban nem végezték szükségképen a lomtárban, a megszülető eredmények jól illeszthetőek lehetnek azokhoz a döntéstámogató rendszerekhez, amelyeket immár mesterséges intelligenciával és gépi tanulással is bővítenek.

 

Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani

Az Online Számla rendszer idén lesz négy éves és egy éve már minden magyar adózóra kiterjesztésre került. A havonta beküldött több tíz millió számla egy elég átfogó képet tud festeni a gazdasági ügyletekről és szereplőkről. Minden egyes hiba, amit az Online Számla adatszolgáltatásban vétünk, a társaságunkról és a vevőinkről alkotott képet is torzíthatják az adóhatóságnál. A NAV fejlesztéseivel párhuzamosan folyamatosan nő annak a jelentősége, hogy pontos adatokat továbbítsunk társaságunkról az adóhivatal rendszereibe.

 

Adóinformatikai szolgáltatásaink keretében készséggel állunk rendelkezésre az online számla adatszolgáltatások ellenőrzésében, átvilágításában, elmaradt vagy hibás adatszolgáltatások pótlásában, javításában.

Éves zárás adózási szemszögből – utólag is érvényesíthető TAO kedvezmények

Folytatjuk az év végi zárások témakörében íródó, múlt héten megkezdett hírlevél-sorozatunkat. Ezúttal az utólag is érvényesíthető társasági adókedvezményeket járjuk körbe.

Számos adókedvezmény és adóalap csökkentési lehetőség előzetes bejelentéshez, engedélyhez, vagy az adóév során tett intézkedéshez kötődik, ugyanakkor az talán kevésbé köztudott, hogy az adóévet követően, az éves zárás során is van lehetőség társasági adóalap csökkentő tételek érvényesítésére, vagy társasági adókedvezmény igénybevételére.

Ezek közvetlen hatásaként lecsökkenthető az eredetileg számított TAO összege, amely nem csak kevesebb adófizetési kötelezettséget, de a 2021 során már megfizetett adóelőlegek egy részének, vagy egészének visszaigénylését, sőt, a későbbiekre nézve alacsonyabb társasági adóelőleg fizetési kötelezettséget is eredményezhet.

Fejlesztési tartalék

Amennyiben a társaság az adózás előtti eredménye alapján nyereséget ért el a vizsgált üzleti éve során és a tulajdonosok már ekkor tudják, hogy a következő négy üzleti év során valamilyen beruházást kívánnak megvalósítani, akkor a társaságnak mindenképpen érdemes fejlesztési tartalékot képeznie, amely adóalap csökkentő tételként érvényesíthető.

A most hatályos szabályok már nem tartalmazzák a korábbi korlátokat, így jelenleg a fejlesztési tartalék az adózás előtti nyereség összegéig (de addig korlátlanul, összeghatár nélkül) képezhető az adóévben eredménytartalékból lekötött tartalékba való átvezetés formájában.

Fontos szabály, hogy a lekötött tartaléknak az adóév utolsó napján is fenn kell állnia és csak meghatározott beruházások megvalósítása során oldható fel, ellenkező esetben a fejlesztési tartalék révén realizált adócsökkenést késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.

Emellett azt is hangsúlyoznánk, hogy a fejlesztési tartalék halasztott adófizetési kötelezettséget von maga után, hiszen az abból megvalósított eszközök után társasági adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető.

Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap kedvezménye

Ez az adókedvezmény a kizárólag magánszemély taggal rendelkező és az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak („KKV”) minősülő adózókra vonatkozik.

Az érintett társaságok adózás előtti eredményük összegéig csökkenthetik adóalapjukat

  • a korábban még használatba nem vett ingatlan értékével;
  • a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével;
  • az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével; valamint
  • az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékével.

Tekintettel arra, hogy ezen adóalap kedvezmény – mezőgazdasági, KKV, vagy csekély összegű (de minimis) – támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően érvényesítése során további összeghatárokat is szükséges figyelembe venni.

Értékcsökkenési leírás tervezése a társasági adótörvény szerint

A számviteli törvény előírásai szerint a tárgyi eszközök hasznos élettartama és várható maradványértékük alapján kell meghatározni egy-egy eszköz értékcsökkenési leírását. Ezzel szemben a társasági adótörvény számos eszköz kapcsán egy előre rögzített, lineáris értékcsökkenési leírást ír elő, valamint számos esetben választási lehetőséget is biztosít a főszabály szerinti leírási kulcstól magasabb mértékű értékcsökkenés érvényesítésére.

Tehát amennyiben egy vállalat a számviteli elszámoláshoz választott értékcsökkenési leírási kulcsnál magasabb társasági adótörvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsot választ egy nagyobb értékű eszközére, akkor az eszköz hasznos élettartamának kezdeti éveiben csökkentheti társasági adóját, hiszen míg a számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírás társasági adóalap növelő tétel, addig a társasági adótörvény szerint megállapított értékcsökkenési leírás adóalap csökkentő tételnek minősül.

Fontos azonban, hogy ez a módszer is halasztott adófizetési kötelezettséget von maga után, hiszen az eszköz hasznos élettartamának későbbi szakaszában, ill. az eszköz könyvekből való kivezetésekor magasabb lesz az eszközzel kapcsolatos adóalap növelő tétel az adóalap csökkentő tételnél.

Megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása után jár adókedvezmény

Amennyiben a társaság átlagos állományi létszáma nem haladja meg a 20 főt és megváltozott munkaképességű személyt is foglalkoztat, akkor az ilyen munkavállalónak havonta fizetett munkabér, de legfeljebb a minimálbér összegével (vagyis 2021. januárjában 161.000 Ft-tal, 2021. további hónapjaiban 167.400 Ft-tal) csökkenthető a TAO alapja.

Jogdíjból származó nyereség

A társaság csökkentheti adóalapját a jogdíjból származó nyereség 50%-ával, de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-ig. Fontos tehát, hogy a csökkentő tétel alapját nem az elszámolt bevétel, hanem az adott ügyletből származó nettó nyereség képezi.

Amennyiben azonban a jogdíj jogcímén történő társaságiadóalap-csökkentés érvényesítését követő üzleti évben (vagy üzleti években) ugyanazon immateriális jószágra tekintettel veszteség keletkezik, akkor annak 50%-a nem elismert társasági adó szempontból.

Kapcsolt cég által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység utáni adóalap kedvezmény

Amennyiben az eddig felvázolt adóalap csökkentő lehetőségek a társaságnál nem jöhetnek számításba, de rendelkezik belföldön kutatás-fejlesztési tevékenységet végző kapcsolt vállalkozással, érdemes felvenni vele a kapcsolatot, hogy átengedi-e a társaság számára saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel a társasági adótörvény szerint megállapított összeg egy részét vagy egészét.

Hangsúlyozandó, hogy a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatás-fejlesztési tevékenységnek a társaság bevételszerző tevékenységéhez is kapcsolódnia kell, továbbá az adóbevallás benyújtásáig rendelkeznie kell a kapcsolt vállalkozás által kiállított, megfelelő adattartalmú írásos nyilatkozattal is.

Kis- és középvállalkozások adókedvezménye

Nem összekeverendő a korábban már tárgyalt adóalap kedvezménnyel: ez a lehetőség nem a társasági adóalapot, hanem magát a fizetendő társasági adót csökkenti.

Amennyiben egy társaság rendelkezik olyan folyamatban lévő („élő”), tárgyi eszköz beszerzésére, vagy előállítására vonatkozó, pénzügyi intézménytől igénybe vett hitelszerződéssel, amely szerződés megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősült, akkor a hitel visszafizetésére előírt szerződéses határidő évéig, de legfeljebb addig, amíg a tárgyi eszköz az adózó nyilvántartásában szerepel, az elszámolt kamatok összege adókedvezményként érvényesíthető a társaságnál.

Ezen adókedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett társasági adó 70%-ig érvényesíthető, továbbá mivel – mezőgazdasági, KKV, vagy csekély összegű (de minimis) – támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően érvényesítése során további összeghatárokat is figyelembe kell venni.

Mindezeken túl mérlegelni szükséges azt is, hogy az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni, amennyiben a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházás nem kerül üzembe helyezésre (ide nem értve azt az esetet, amikor az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el), vagy a tárgyi eszköz üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő 3 évben elidegenítésre kerül.

Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye

Egy társaság az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel a társaság által költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után adókedvezményt vehet igénybe.

Ezen adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel a társaság által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50%-a.

Fontos azonban, hogy az élőzenei szolgáltatás ellenértékére (díjára) tekintettel elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel a társaság csökkenti a fizetendő társasági adóját, az adóalapnál nem minősül elismert költségnek (vagyis azzal növelni kell).

Az adókedvezmény érvényesítésénél további korlátot jelenthet, hogy az az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Amennyiben a fentiek felkeltették érdeklődését, kíváncsi arra, hogy milyen (további) társasági adó csökkentő lehetőségek érhetőek el az Ön vállalkozása esetében, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!

***

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.

2022-re meghosszabbított HIPA kedvezmények – közeledik a február 25-ei határidő!

A Karácsony előtti adótörvény módosító csomag nagyrészt változatlan tartalommal 2022-re meghosszabbította a KKV-k számára 2021-re biztosított 1%-ban maximalizált HIPA mérték alkalmazását, másrészt az 50%-os HIPA előlegmérséklés lehetőségét.

Feltételek

Az 1%-ban maximalizált Helyi iparűzési adó („HIPA”) mérték alkalmazásának előfeltétele, hogy a vállalkozó az adóév első napján a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti KKV-nak minősüljön azzal az eltéréssel, hogy

  • összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, ÉS
  • éves nettó árbevétele legfeljebb 4 milliárd forint VAGY
  • mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint.

A fentiek szerint a mikro- és kisvállalkozások teljesítik a feltételeket, azonban a középvállalkozásoknak új minősítést kell végezniük. Fontos, hogy a 2022. évi 50%-os HIPA előlegmérséklés azon vállalkozásokra is vonatkozik, amelyek a 2021. évben végződő adóévben megfeleltek ezen KKV minősítési feltételeknek, de esetlegesen 2022-ben már nem!

A Kormányrendelet csak a nettó érbevétel és mérlegfőösszeg kapcsán tér el a Kis- és középvállalkozások törvény szabályaitól, így a minősítés szempontjából a KKV törvény valamennyi egyéb előírását alkalmazni kell, kivéve a „Kétéves szabály”-t! („Kétéves szabály”: Amennyiben a Kis- és középvállalkozások besorolásnál a számított értékek éves szinten túllépik a foglalkoztatotti létszám és pénzügyi határértékeket, vagy elmaradnak azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszítik el, illetve nyerik el a KKV minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépik az adott határértékeket vagy elmaradnak azoktól.)

  • be kell azonosítani a vállalkozás partner- és kapcsolódó vállalkozásait,
  • az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámoló, vagy egyszerűsített éves beszámoló adatai az irányadóak,
  • beszámolóval nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni,
  • a konszolidált beszámolóban nem szereplő kapcsolódó vállalkozások adatait 100%-ban, míg a partnervállalkozások adatait a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell összesíteni,
  • főszabály szerint nem minősülhet KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat tulajdoni részesedése eléri vagy meghaladja a 25%-ot.

Kedvezmények igénybevétele

Az adóalanyoknak nem szükséges nyilatkozatot tenniük az 1%-ban maximalizált HIPA mérték alkalmazásához. Csupán a 2021. évről szóló HIPA bevallásában kell jelölniük a főlapon a bevallás jellegénél, hogy mikro-, kis és középvállalkozásnak minősülnek, ezzel eleget téve a feltételeknek.

Azonban az 50%-os mérséklésre már más szabályok vonatkoznak, ezen kedvezmény 2022. évben való igénybevételéhez nyilatkozat lehet szükséges az alábbiak szerint.

A 2022. évi HIPA előleg 50%-os csökkentéséhez nem kell nyilatkozatot tennie azon vállalkozásnak, amelyik 2021-ben a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (4)-(6) bekezdése szerint már nyilatkozatot tett, feltéve, hogy nincs olyan székhelye, telephelye, amelyet e nyilatkozattételt követően hozott létre.

A fenti feltételnek meg nem felelő vállalkozónak a 2022. évi HIPA előleg 50%-os csökkentéséhez 2022. február 25-ig be kell nyújtania a Nemzeti Adó- és Vámhivatal („NAV”) által rendszeresített nyilatkozatot.

A HIPA előleg 50%-os csökkentéséhez benyújtandó, a NAV által rendszeresített nyilatkozat arra irányul, hogy az adózó:

  • A 2021. évben végződő adóévben mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősült, vagy a 2022. évben várhatóan annak minősül és
  • nincs olyan Htv. szerinti telephelye, melyet nem jelentett be az állami adó- és vámhatósághoz
  • A csökkentett iparűzési adómérték miatti adóelőny támogatástartalmának megfelelő összeget:

– csekély összegű (de minimis) támogatásnak kívánja tekinteni a rá vonatkozó értékhatárok figyelembe vételével, vagy

– átmeneti támogatásnak tekinti.

Az 50%-os mérséklés igénybevételéhez kétféle nyilatkozat adható be:

  • 22NYHIPA és
  • „Adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata a hipaelőleg-kedvezmény érvényesítéséről”

Továbbá fontos kiemelnünk, hogy nem kell nyilatkozatot benyújtania a tételes iparűzési adóalap megállapítást választó KATA alanyoknak.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy bár a 2022. február 25-i határidő nem jogvesztő – Igazolási kérelemmel élni lehet, de önkormányzatonként külön-külön be kell nyújtani – de a határidő betartásával és az egyszeri nyilatkozattal kevesebb adminisztrációs teher mellett lehet a vállalkozásoknak érvényesíteni az adóelőleg mérséklést, hiszen összesen egy nyilatkozatot kell benyújtani, amit a NAV továbbít valamennyi már bejelentett, illetve év közben létesítésre és bejelentésre kerülő telephellyel érintett önkormányzat felé.

***

Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van, vagy segítségre lenne szüksége a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.

A Grant Thornton új területtel bővítette magyarországi szakértői szolgáltatásait

A jogszabályi változásoknak való megfelelés kényszere ritkán teszi lehetővé, hogy az új technológiák kötelező bevezetése mellett a szervezetek a saját javukra is tudják fordítani az azokban rejlő potenciális lehetőségeket. A Grant Thornton Digital a racionális és fenntartható automatizáció igéretével szeretné valódi adminisztráció csökkentéshez segíteni ügyfeleit.

A Grant Thornton a meglévő és erős regionális pozíciókkal rendelkező adó- és számvitel üzletágainak vezetőire valamint egy frissen igazolt technológiai tanácsadóra építi fel azt az új digitális üzletágát. Vizer József  adó- , Szentirmai Balázs számviteli- és Kóczé Péter technológia szakértőket találjuk az új Grant Thornton Digital csapat alapítói között.

 

Balázs: “Azt látjuk, hogy  miközben ma a számvitel és az adózás jelenti az egyik legerősebb terepét a digitális átalakulásnak, addig kevés az a szakember ezeken a területeken, aki átfogó tudással és tapasztalattal tudná segíteni a társaságokat a nem csak elvárásokat, hanem lehetőségeket is rejlő automatizációban.”

József:  “Az adó-, a számvitel- és a technológia szoros együttműködésére van szükség ahhoz, hogy az egyre bővülő technológiai lehetőségek révén a sokszor egyre bonyolultabbá is alakuló munkafolyamatokat újragondolhassuk és leegyszerűsíthessük a valódi adminisztráció csökkentés érdekében.”

Péter: “Világszerte folyamatosan növekszik az elektronikus számlázást és más elektronikus adatszolgáltatási megoldásokat bevezető adóhatóságok köre, ami nem csak az adóval, hanem a technológiával foglalkozó csapatokat is jelentős kihívás elé állítja.”

 

Mindhárman egyet értenek abban, hogy jelentős feladat és felelősség hárul ma azokra a szakértőkre és szoftverfejlesztő műhelyekre, amelyek elő tudják segíteni mind az informatikai rendszerek, mind azokkal kapcsolatban álló szakértők professzionális felkészítését az új kihívásokra. A csapat célja, hogy új szereplőként tovább erősítse a komplex adótechnológiai kompetenciával is rendelkező tanácsadói közösséget.

 

További információk: https://grantthornton.hu/szolgaltatasok/digital-services

  • HU
  • EN
  • DE
    • Global reach