A lazítások ellenére, aki nem tudatos, annak máshogy fog szorítani a cipő

Az ESG-szabályozás részletei között könnyű elveszni, ami értelemszerűen nehezíti a megfelelést, de a fenntarthatóság üzletmenetbe történő beépítését is. Emiatt is történt, hogy az idei évben jelentős könnyítéseket, esetenként lazításokat vezettek be. A beharangozott könnyítések nem jelentik azt, hogy hátradőlhetünk: az új szabályozások azt célozzák, hogy az ESG még inkább versenyelőny legyen a nemzetközi piacokon. 

Emlékeztetőként: milyen szabályozás alá tartozik az ESG?

• 2023. január 1-jén lépett hatályba a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), azaz a Vállalati Fenntarthatósági Beszámolási Irányelv. Bár a szabályozás kötelező érvényű keretrendszert teremtett az érintett vállalatok számára, a gyakorlati megvalósítás rendkívül jelentős adminisztratív terhet, valamint számottevő humánerőforrás-igényt rótt a szervezetekre.
• 2025. februárjában megjelent az ún. Omnibus csomag, amely fontos változásokat eredményezett az európai fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszerben.

A csomag több, egymással szorosan összefüggő szabályozási elemet érintett:

• a CSRD-t,
• a CSDDD-t (Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelv)
• az ESRS-eket, azaz az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat, és
• az uniós taxonómiát.

2025 decemberében az Európai Parlament és az Európai Tanács ideiglenes megállapodásra jutott az egyszerűsítésekről – ez a megállapodás tartalmazza a CSRD és a CSDDD változásait is.

A legfontosabb változások a CSRD-ben

• Új küszöbértéket határoztak meg (1000 fős alkalmazotti állomány, 450 millió eurós nettó árbevétel), ezáltal jelentősen csökkent a jelentéstételre kötelezett szervezetek száma.
• Nem EU-s vállalatokra vonatkozó új kritériumok: nettó árbevétel meghaladja a 450 millió eurót (alkalmazotti küszöb nincs).
• Az információkérés terjedelmének korlátozása: a nagyvállalatok saját értékláncukon belül az önkéntes szabványok szerint kérhetnek információt, nincs kötelező érvényű szabályozás ezen a területen.
• A pénzügyi holdingtársaságok mentességet élveznek.
• Felülvizsgálati záradék beépítése – ez lehetővé teszi a CSRD hatályának esetleges kiterjesztését a jövőben.

A legfontosabb változások a CSDDD-ben

• A szabályozás hatályának szűkítése: csökkent a CSDDD hatálya alá tartozó vállalatok száma (az 5000-nél több alkalmazottat foglalkoztató és 1,5 mrd EUR-t meghaladó bevételt elérő vállalatokat érinti).
• Kockázatalapú megközelítés bevezetése: csak akkor kell kérni a szükséges információt, ha ésszerűen feltételezhető a negatív üzleti hatás.
• Nincs egységes uniós felelősségi rendszer: tehát a tagállami jogszabályok szerint kezelik a büntetéseket.
• Halasztás: a CSDDD átültetésének határideje 2028. július 26-ig eltolódik, a megfelelést pedig 2029. júliusáig kell teljesíteni.

2025. decemberében megjelentek az ESRS, vagyis az Európai Unió kötelező fenntarthatósági jelentéstételi szabványrendszerének frissítései is.

A legfontosabb ESRS témák, amelyekre összpontosítottak

• A kettős lényegességi értékelés (DMA) egyszerűsítése.
• A fenntarthatósági nyilatkozatok olvashatóságának és tömörségének javítása, valamint integráció a vállalati jelentéstétel egészébe.
• A tematikus standardokban szereplő kötelező adatpontok és az ESRS 2 „Általános közzétételek” politikáira, intézkedéseire és céljaira vonatkozó minimális közzétételi követelmények átfedésének kezelése,
• A standardok érthetőségének és egyértelműségének javítása.
• A tehercsökkentési könnyítések bevezetése.
• Az interoperabilitás (együttműködőképesség) további fokozása.

Mikor mi fog történni?

A CSRD és a CSDDD esetében a végleges szöveg várhatóan 2026. március végén jelenik meg, ezt követi az uniós tagállamok saját nemzeti jogba történő átültetése.

Az ESRS esetében jelenleg nincs meghatározott ütemterv az új standardok véglegesítésére, de az Európai Bizottság várhatóan 2026 közepén közzé teszi a végleges változatokat.

Mi az, ami 2026. januárjától hatályos?

2026. január 8-án közzétették a felülvizsgált felhatalmazáson alapuló jogi aktust (DA), amelyet 2025 júliusában fogadtak el az uniós taxonómia követelményeinek módosítása céljából, és így hivatalosan hatályba lépett.

A legfontosabb változások a következők:

• Új lényegességi elv – azok a tevékenységek, amelyek összességében a forgalom, a tőkekiadások vagy az üzemeltetési költségek kevesebb mint 10%-át teszik ki, pénzügyileg nem lényegesként kizárhatók a KPI-számításokból. A teljes üzemeltetési költség KPI-t mostantól kizárhatóak a jelentésből, ha az üzemeltetési költség nem lényeges egy szervezet üzleti modellje szempontjából.
• Egyszerűsítések a pénzügyi vállalatok számára – A pénzügyi vállalatokk mostantól kizárhatják az olyan szervezetekkel szembeni kitettségeket, amelyek nem kötelesek jelentést tenni a taxonómia szerint, bizonyos KPI-k jelentése 2028-ig elhalasztható, a részletes sablonok jelentése pedig 2027 végéig elhalasztható, ha a szervezet nem állítja, hogy tevékenységei összhangban vannak a taxonómiával.
• Egyszerűsítés, egységesített sablonok és kevesebb adatpont – új összefoglaló sablon a nem pénzügyi szervezetek KPI-jaihoz, a nukleáris és gázipari tevékenységekre vonatkozó specifikus sablonok mellőzése, valamint az összes szervezet által jelentendő adatpontok számának általános csökkentése.
• A „Ne okozzon jelentős kárt” (DNSH – Do No Significant Harm) kritériumok egyszerűsítése –  az Európai Bizottság könnyebbé és átláthatóbbá teszi annak ellenőrzését, hogy egy uniós forrásból finanszírozott projekt vagy tevékenység okoz-e környezeti kárt.

A jövőbeli ütemterv

Az EU a fenntarthatósági jelentéstételi irányelvének fokozatos bevezetésének folyamatát 3 hullámra osztotta (az érintett vállalatok jelentősége és mérete alapján):

• 1. hullám: nagy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetek

Mely vállalatok? Azok a nagyvállalatok, bankok, biztosítók, amelyek már eddig is jelentettek nem-pénzügyi adatokat, és több mint 500 alkalmazottjuk van.

Mikor? 2025-ben kellett először jelenteniük a 2024-es pénzügyi évről.

• 2. hullám: nagy magánvállalatok

Mely vállalatok? Azok a nagyvállalatok, amelyek nem tartoznak az 1. hullámba. A következő feltételből legalább kettőnek megfelelnek: 250 főnél több alkalmazott van, 50 millió EUR felett van az árbevétel, 25 millió EUR felett van a mérlegfőösszeg.

Mikor? 2026-ra volt tervezve, de elhalasztották 2028-ra.

• 3. hullám: tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások (KKV-k)

Mely vállalatok? Azok a kisebb vállalatok, amelyek részvényeit tőzsdén jegyzik.

Mikor? 2027-re volt tervezve, de ez is tolódik, várhatóan 2029-től kell jelenteniük.

Mit kell jelenteni?

• Eredeti ESRS: amíg a felülvizsgált ESRS-eket hivatalosan el nem fogadják, a jelenlegi szövegű standardok továbbra is alkalmazandók.
• EU taxonómia: a jelentést tevő szervezetek mostantól használhatják az új sablonokat, és választhatják a lényegességi küszöböt. Ugyanakkor lehetőségük van az eredeti sablonok használatával is jelentést készíteni, hogy több idejük legyen felkészülni a 2026-ban véget érő pénzügyi évükre vonatkozó új követelmények szerinti jelentéstételre.

ESG-üzletágunk vezetője, dr. Balásfalvi-Kiss András szerint „kár lenne hátradőlni a lazítások kapcsán, ugyanis a nagy- és tőzsdei vállalatoknál az éves pénzügyi jelentést sem lehet közzétenni fenntarthatósági jelentés nélkül, mert a könyvvizsgáló nem fogja auditálni. Ezért érdemes nyomon követni a változásokat és aszerint adaptálni indenkinek”.

Szakértőink összességében az adatszolgáltatással kapcsolatos tartalmi változásokat és egyszerűsítéseket jónak tartják, mert nagyon nehéz nyelvezetű, indokolatlanul ismételgető és nehezen megválaszolható volt a korábbi szabvány – még a nagyvállalatok számára is. Ugyanakkor az ütemezés és halasztás ilyen mértékű változtatását már károsnak tartják, ami veszélyezteti a fenntarthatósági célokat is.