A Kormány 2026. évi őszi törvényalkotási programja alapján több olyan javaslat is várható, amely közvetlenül vagy közvetve érintheti a munkáltatókat, a HR-folyamatokat és a vállalati megfelelést. A részletszabályok a benyújtott törvényjavaslatokból lesznek megismerhetők, az irányok azonban már most kirajzolódnak.

A következő hónapokban különösen érdemes figyelni

• a bértranszparenciával,
• a platformalapú munkavégzéssel,
• a vállalati adatszolgáltatással és
• a vezetői testületek összetételével kapcsolatos szabályozási fejleményeket.

Bértranszparencia: a felkészülés már most üzleti kérdés

Az őszi programban szerepel a férfiak és nők közötti díjazás átláthatóságáról és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Ez a téma az elmúlt időszakban már sok vállalatnál megjelent a HR- és kompenzációs tervezésben, most azonban a hazai jogalkotás szintjén is új szakaszba léphet.

A munkáltatóknak várhatóan át kell tekinteniük, mennyire következetesek a munkaköri besorolások, milyen adatok állnak rendelkezésre a bérezési gyakorlatról, és hogyan magyarázhatók objektív szempontokkal az esetleges eltérések.

Platformmunka: rugalmas működés, erősödő szabályozói figyelem

A program külön pontban foglalkozik a platformalapú foglalkoztatás szabályozásával is. Ez a terület az elmúlt években a munkajog egyik legérzékenyebb kérdésévé vált, hiszen a klasszikus munkaviszony és az önálló vállalkozói működés határai sok esetben nehezen húzhatók meg.

A várható szabályozás nem minden munkáltatót érint majd azonos mértékben, mégis fontos jelzés: a rugalmas, digitális vagy közvetített munkavégzési formák egyre inkább szabályozói figyelmet kapnak. Azoknál a vállalatoknál, ahol atipikus foglalkoztatási modellek, külső erőforrások vagy platformjellegű működések jelennek meg, érdemes előre felmérni a kockázatokat.

Cégadatok, HR-információk, vezetői összetétel: szélesebb megfelelési tér

A cégnyilvánosságot és cégeljárást érintő tervezett módosítások között olyan elemek is megjelennek, amelyek a vállalati adatok pontosságát és elérhetőségét érinthetik, ideértve egyes céginformációs előírásokat is. Ez a HR és a vállalati adminisztráció oldaláról azért lehet lényeges, mert a foglalkoztatási adatok, szervezeti struktúrák és vállalatcsoporton belüli információk kezelése egyre nagyobb figyelmet kap.

Szintén szerepel az őszi programban a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról szóló javaslat. Ez elsősorban a tőzsdei társaságokat érintheti, de a téma túlmutat ezen a körön: a vezetői kiválasztás, az utánpótlás-tervezés és a sokszínűségi szempontok egyre inkább a vállalatirányítás részévé válnak.

Mit érdemes már most áttekinteni?

A törvényjavaslatok pontos tartalma még nem ismert, ezért korai lenne végleges kötelezettségekről beszélni. A felkészülést azonban nem érdemes a részletszabályok megjelenéséig halogatni.

A következő időszak jó alkalom lehet arra, hogy a vállalatok felkészülési szempontból áttekintsék a bér- és munkaköri struktúráikat, a foglalkoztatási modelljeiket, a HR-adatok minőségét, valamint a vezetői és vállalatirányítási folyamataikat. A részletszabályok megjelenése után ezek a területek adhatják majd a gyakorlati megfelelés kiindulópontját.

Human Capital szakértőink folyamatosan figyelemmel kísérik a jogalkotási folyamatot. A benyújtott törvényjavaslatok megjelenését követően részletesebben is bemutatjuk majd, hogy a változások milyen gyakorlati feladatokat jelenthetnek a munkáltatók számára.