Global reach
Search
Articles by: Grant Thornton Hungary

INVALID LINE OPERATION – Hamarosan élesedik a korábban elhalasztott NAV Online Számla Rendszer frissítése

Az adóhivatal levelet küldött nyáron azon cégek ügyfélkapujára, amelyeket érintettnek gondol egy várható NAV Online Számla Rendszer frissítés kapcsán.

A tájékoztató levél az eredetileg május 15-ére időzített, de végül elmaradt frissítés új, szeptember 18-ai határidejének a közelségére hívja fel a figyelmet.

A frissítés középpontjában található INVALID_LINE_OPERATION nevű hibaüzenet jelentőségét növeli, hogy az ezzel megjelölt adatszolgáltatásokat szeptember 18-ától már automatikusan visszautasítja az adóhivatal rendszere. Ez azt jelenti, hogy az eddig csak figyelmeztető üzenet besorolású jelzés a jövőben blokkoló típusú hibaüzenetté válik.

Az adatszolgáltatás módja változik a módosító számlák esetén

A változások megértéséhez fontos tudni, hogy a legtöbb számlázóprogram a módosító számlák adatszolgáltatása során több információ tüntet fel, mint amennyit a számlára helyez. Az eredeti számlára való hivatkozáson túl, tétel szinten is jelezhetik a módosító számla által okozott változásokat. A jelenlegi specifikáció szerint erre még több technikai lehetőség is nyitva áll (CREATE és MODIFY módszerek).

Ennek szabályrendszere változik meg a jövőben oly módon, hogy a MODIFY lehetőséget kizárják, és visszautasításra kerülnek majd azok az adatszolgáltatási kísérletek, amelyek ennek alkalmazásával kerültek előállításra.

A várható változásokról részletesen beszámoltunk májusban, korábbi cikkünket az alábbi linken érheti el: https://grantthornton.hu/hirek/elmaradt-a-majus-15-re-idozitett-a-nav-online-szamla-rendszer-frissites

Érdemes figyelemmel kísérni a számla-adatszolgáltatások sikerességét

Ha az adóhivatal Önnek is küldött a fenti említett tájékoztató levélből, akkor mindenképpen javasoljuk, hogy a hátralevő időben még végeztesse el az online számlaadat-szolgáltató moduljának felülvizsgálatát. A határidőt (szeptember 18.) követően pedig kísérje fokozott figyelemmel a módosító számlák adatszolgáltatásának sikerességét.

Az elutasított adatszolgáltatásokat ugyanis a jogszabály szerint 24 órán belül kell javítani és pótolni. Erre kézenfekvő megoldás lehet a NAV Online Számla Portál, ahol a felmerülő sikertelen adatszolgáltatásokat kézzel is el lehet küldeni.

További kérdés esetén forduljon bizalommal adótechnológiai tanácsadóinkhoz.

Miért rótt ki a cégemre késedelmi pótlékot az adóhatóság?

Jogszabályi kötelezettségének eleget téve június közepe óta folyamatosan küldi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a magyar adószámmal rendelkező cégek részére az adószámla-egyenlegükről szóló elektronikus értesítését. A NAV által küldött levél alapján minden társaság megállapíthatja, hogy van-e adóhátraléka, esetleg több adót fizetett be a szükségesnél, valamint, hogy a 2022-es naptári évet tekintve keletkezett-e késedelmi pótlékja. De pontosan hogyan keletkezhet késedelmi pótlék? Meddig és hogyan lehet megfizetni?

A késedelmi pótlék összegéről is értesítést kapnak idén a cégek

Adószámla-értesítést csak az a társaság kap, akinek egy adónemen legalább 5 000 (ötezer) forint tartozása, vagy legalább 1 000 (egyezer) forint túlfizetése van. Az érintett társaságok többségének elektronikusan, a Cégkapura nem kötelezettnek (pl. a magyar adóregisztrációval rendelkező külföldi cégeknek) azonban postán érkezik az értesítés.

Fontos, hogy a NAV tájékoztatása egyúttal egyeztetési lehetőséget is biztosít: ha egy társaság eltérést tapasztal a saját és a NAV nyilvántartása között, és a saját nyilvántartását ítéli helyesnek, akkor intézkedhet a szükséges korrekcióról.

Amely cégeknek 2022-ben 5 000 (ötezer) forintot elérő késedelmi pótlékjuk is keletkezett, azok a befizetendő késedelmi pótlék konkrét összegéről is kapnak tájékoztatást. Ez alapján minden társaság nyomon követheti, hogy milyen adótartozásokra állapította meg a NAV a nettó késedelmi pótlékját, és tájékoztatást kapnak arról is, hogy azt mikor és milyen számlára kell megfizetni.

A NAV a kötelezettségek késedelmes megfizetését vagy a kötelezettség megfizetésének teljes elmaradását késedelmi pótlékkal szankcionálja. Hogy mit jelent egy adókötelezettség megfizetésének teljes elmaradása, az valószínűleg mindenki számára egyértelmű (itt jegyezzük meg, hogy sokszor ezek véletlenül előforduló esetek, vagy fizetési nehézségek állnak a háttérben).

Nettó megállapítással kerül kiszámításra a késedelmi pótlék

Tapasztalataink szerint a késedelmes megfizetés fogalma azonban már kevésbé világos: ezen fogalom alatt egy-egy adónem nem a törvény által előírt határidőre történő megfizetését kell érteni (pl. a havonta megfizetendő általános forgalmi adó esetén a következő hónap 20. napja után beérkezett adóösszeg már késedelmesnek számít, kivéve persze, ha 20-a munkaszüneti napra esett). A NAV által küldött tájékoztató a (jelen esetben) 2022-es naptári év késedelmei után, nettó módon felszámított pótlék részletes és tételes levezetése.

A késedelmes megfizetést ugyanis a NAV nem adónként vizsgálja, hanem valamennyi adónemet összesítve (kivéve természetesen azokat, amelyekre pótlék nem számítható fel, így például magát a késedelmi pótlékot). A pótlék alapját, vagyis az egyes adónemekben fennálló tartozások összegét, csökkenteni kell a más adónemben fennálló többlet összegével. Ez a számítási mód a nettó megállapítás, így pedig az esetlegesen fizetendő késedelmi pótlék nettó módon kerül kiszámításra.

A késedelmi pótlék mértéke

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap (tehát nem munkanap) után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 (öt) százalékponttal növelt mértékének 365-öd része. Ahogy említettük, a késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

Nem kell viszont késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre vonatkozóan az érintett társaság a késedelmét igazolta. Fontos azonban, hogy igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő (pl. a társaság egy banki karbantartás miatt nem érte el a bankszámláját).

A késedelmi pótlék megfizetése

A késedelmi pótlékot minden évben, így idén is, november 15-ig (ez 2023-ban egy szerdai nap) kell megfizetni a 10032000-01076985 számú költségvetési számlára. A pótlék teljes rendezéséhez az érintett társaság adószámláján látható, 138-as (vagyis késedelmi pótlék) adónemen (esetlegesen) korábbról származó hátralék összegét is meg kell fizetni.

Az esetleges adótartozást, vagy késedelmi pótlékot a társaságok tehát elsősorban átutalással rendezhetik, de (ha van ilyen) egy túlfizetésben lévő adónemről történő átvezetés is megoldás lehet, a tartozás továbbá (szűk körben) bankkártyával is megfizethető.

***

Amennyiben további kérdése lenne az adóhátralék, vagy a késedelmi pótlék témakörei kapcsán, esetleg nem ért egyet az Ön társasága részére a NAV által megküldött tájékoztatóban foglaltakkal és szeretné tapasztalat szakemberekre bízni az adóhatósággal lefolytatandó egyeztetést, adószakértőink készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére!

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.

Nem elegendő a cégcsoport egészére kiterjedő panaszbejelentő rendszer

Számos globális és nagy nemzeti vállalat már most is rendelkezik központosított csoportszintű Whistleblowing-rendszerrel, és abban bízik, hogy ez a globális megoldás az egyes országokban működő tagvállalatoknál is megfelelő lesz. Ugyanakkor az Európai Bizottság egyes tagállami munkaadói szervezetek, iparkamarák és mások ezügyben írt közös leveleire válaszként írt nyilatkozataiban már 2021-ben elutasította a központi jelentési rendszer ötletét.

Az irányelv szerint minden 50-nél több foglalkoztatottal rendelkező vállalatnak belső bejelentési rendszert kell bevezetnie, függetlenül attól, hogy a társaság egy nemzetközi cégcsoport része-e vagy sem. Az irányelv ugyan nem tiltja a csoportszintű központi bejelentőrendszereket, de ezek csak az egyes vállalatok szintjén működő bejelentőrendszerekkel párhuzamosan létezhetnek.

A Bizottság 2021-ben azzal indokolta véleményét, hogy a rendszer hatékonyabb, ha a problémát a bejelentő vállalat szintjén és a nemzeti szinten elfogadott különböző jogi szabályozásokkal kezelik. Ezért, ha több mint 50 alkalmazottja van, el kell kezdenie a felkészülést a saját bejelentőrendszerének bevezetésére, még akkor is, ha már van egy globális bejelentőrendszer a csoportján belül.

Az erőforrások csoporton belüli megosztása viszont korlátozott mértékben megengedett

Amennyiben egy leányvállalatnak legfeljebb 249 foglalkoztatottja van, egyesítheti a bejelentések fogadásához és kivizsgálásához szükséges erőforrásokat az anyavállalattal, de a Bizottság értelmezése szerint eközben a következő feltételeknek kell megfelelniük:

  • A bejelentőnek lehetővé kell tenni, hogy a leányvállalat szintjén tegyen bejelentést, ha akar, azaz a leányvállalat belső bejelentési csatornáit használhassa ehhez.
  • A bejelentőt tájékoztatni kell arról, hogy az anyavállalat szintjén ki férhet hozzá a bejelentéshez a vizsgálat lefolytatásához; a bejelentőnek mindig meg kell adni a lehetőséget, hogy visszautasítsa, hogy az anyavállalat vizsgálja ki a bejelentett visszaélést, és kérhesse a panasz kezelését a leányvállalaton belül.
  • A felelősség a bejelentés bizalmas kezeléséért, a bejelentő visszajelzéséért és a bejelentett visszaéléssel kapcsolatos korrekciós intézkedések megtételéért mindig a leányvállalatnál marad.

Az erőforrások összevonása nem lehetséges a nagyvállalatok esetében

Nagyvállalatok esetében, azaz ha a leányvállalatnak több mint 249 foglalkoztatja van, az erőforrás-összevonás egyáltalán nem megengedett. Minden ilyen vállalatnak ki kell alakítania saját belső bejelentési rendszerét, amely független a csoport központi bejelentési rendszerétől. Ezen kívül elegendő kapacitással kell rendelkeznie az ilyen bejelentések kezelésére.

Speciális eset: a csoport egészét érintő bejelentési ügyek

Még ha nincs is rendszeres vizsgálatmegosztás a csoporton belül, előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a bejelentett jogsértések anyavállalati szinten történő kezelése az egyetlen hatékony megoldás. Ezek olyan helyzetek, amikor a bejelentés a csoporton belüli strukturális problémára vagy a csoporton belül több vállalatra vonatkozik, és amikor a vállalat, amelynél a jogsértést jelentették, nem rendelkezik a probléma hatékony megoldásához szükséges hatáskörrel.

Az Európai Bizottság magyarázata szerint ilyen esetekben a bejelentőt tájékoztatni kell erről a tényről, és fel kell kérni, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy az ügyet a csoporton belül egy olyan szervezethez utalják, amely illetékes a probléma megoldásában. Ez azonban jelentős kockázatokkal jár. Ha a bejelentő nem járul hozzá a bejelentett ügy átadásához, lehetővé kell tenni számára, hogy visszavonja a bejelentést, és azt külső csatornákon keresztül nyújtsa be.

A csoport ekkor azt kockáztatja, hogy elveszíti az ellenőrzést a bejelentett ügy felett, és az ezzel járó esetleges hírnévkárosodást, anyagi és nem anyagi kárt, magas költségeket, elhúzódó pereskedést és egyéb hátrányos következményeket.

Óvatosan döntsön egy központi  bejelentési rendszer magyarországi felhasználása mellett

A bejelentési rendszerek központosítása lehetővé tenné a gyakorlatok és tapasztalatok koncentrálását, a bejelentések egységes kezelését, közös technológiai platform használatát a csoporton belül, ezáltal a bejelentések hatékonyabb és alacsonyabb költségek melletti kezelését.

Ez elméletben logikusnak tűnhet, de nem feltétlenül állja ki a gyakorlat próbáját. Nem csak a Whistleblowing irányelvek sérülhetnek egy központi bejelentési rendszer feltétel nélküli átvételével, de mivel az iránymutatást az egyes tagországok eltérő módon ültethették át saját jogrendjükbe, annak a kockázata is fennáll, hogy a bevezetett megoldás esetleg nem felel meg maradéktalanul a helyi jogszabályoknak.

Elég csak arra gondolni, hogy az uniós irányelvhez képest a Panasztörvény szélesebb kört jogosít fel bejelentéstételre. Például a jelenlegi, volt vagy felvenni tervezett munkavállalókon kívül

  • a jelenlegi és valamennyi volt szerződéses partner, tulajdonos, alvállalkozó, beszállító,
  • illetve az ügyvezetők és felügyelő bizottsági tagok is tehetnek bejelentést.

Ezért azt javasoljuk, hogy a cégcsoport központi bejelentési rendszerének átvételéről időben egyeztessen szakértőinkkel is.

Whistleblowing – 2. rész

Panaszbejelentő rendszer kezdőknek és haladóknak

Előző adásunkban szakértőink a Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelvének való megfelelés kérdéskörét járták körül, elsősorban gyakorlati szempontok alapján.

Második adásunkban még mindig a Whistleblowing témájánál maradva kicsit tágabb, elméletibb szempontokból ráközelitve foglalkozunk tovább a panasztörvény várható következményeivel.

Lehet-e az új kötelezettség valóban szemléletformáló hatással a vállalatokra? Fejlődhet-e általa a vállalati kultúra általánosságban Magyarországon? Mit tudunk a tapasztalatokból leszűrni, az anonimitás inkább hasznos, vagy inkább hátráltató tényező lehet a bejelentéseknél?

Miben különbözik a Whistleblowing az etikai forródrótoktól? Milyen esetekben lehet mellőzni a bejelentéseket, mit tehet a vállalat, hogy bizalmas üzleti titkok ne kerülhessenek napvilágra?

Beszélgetőpartnereink Vajna Zsófia a Grant Thornton Hungary HR-vezetője, Kóczé Péter, a Grant Thornton Digital Services vezetője és Helli Imre, bejelentővédelmi ügyvéd.

Whistleblowing – 1. rész

Panaszbejelentő rendszer kezdőknek és haladóknak

Első adásunk témája a Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelvének, más néven a panasztörvénynek való megfelelés.

Az érintett cégek kötelesek létrehozni és üzemeltetni egy belső visszaélés-bejelentési rendszert, amely etikai forródrótként lehetővé teszi a foglalkoztatottak számára, hogy jogsértéseket jelenthessenek, majd azok pártatlan kivizsgálását kezdeményezhessék.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Melyik cégek érintettek? Kik jogosultak élni ezzel a lehetőséggel? A szervezeten belül ki lehet a felelőse? Milyen esetekben lehet panaszt tenni? Hogyan álljunk neki egy ilyen rendszer kialakításának? Milyen panaszokat kötelező kivizsgálni, és mik azok, amiket figyelmen kívül hagyhatunk?

Szinte kifogyhatatlan a témák sora, amelyeket érinthet a Whistleblowing-szabályozás bevezetése, mi most megpróbáljuk három különböző oldalról is körüljárni, milyen változásokat hoz és milyeneket hozhat egy vállalat életében.

A mai beszélgetőpartnerek Vajna Zsófia, a Grant Thornton Hungary HR-vezetője, Kóczé Péter, a Grant Thornton Digital Services vezetője és Helli Imre, bejelentővédelmi ügyvéd.

A Whistleblowing-szabályozással foglalkozó műsorunk második részét itt hallgathatja meg.

9 érv a webalapú whistleblowing-rendszerek mellett

A digitális megoldások felhasználásával ma már keresve is nehéz olyan üzleti vagy szervezeti folyamatot találni, amit ne tehetnénk hatékonyabbá. Az idén nyáron előtérbe került új Panasztörvény cégek ezrei számára teszi kötelezővé itthon is a belső panaszkezelő-rendszerek felállítását, amelyhez bár a vállalatok választhatnak hagyományos kapcsolattartási csatornákat is, a feltételeket megvizsgálva azonban hamar belátható, hogy azok maradéktalan betartásához érdemes inkább korszerű technikai rendszerekre építeni.
A Panasztörvény az uniós gyakorlattal megegyezően megköveteli, hogy a legalább 50 főt foglalkoztató társaságok olyan visszaélés-bejelentő rendszert alakítsanak ki,

  • amely a jogszabályban előírt folyamatokkal és válaszidőkkel működik, és
  • amely elérhető többek között a cég jelenlegi, a volt és a leendő munkavállalói illetve alvállalkozói számára is.

A szervezetek telefonos elérésre, fizikai panaszládára vagy emailcímre épülő megoldást is alkalmazhatnak, de vizsgáljuk meg, milyen előnyökkel jár, ha a fenti eszközöket kiváltjuk egy kifejezetten a névtelen panaszbejelentések kezelésére fejlesztett, felhőalapú szoftverrel.

Szoftveres whistleblowing-rendszerek: a 9 legfontosabb előny

  1. Gyors és egyszerű bejelentések

    A szoftveres rendszerekben a panaszok bejelentése bárhonnan, könnyen és gyorsan megtehető. Az egyszerű, webalapú felhasználói felület lehetővé teszi, hogy egy link birtokában bárki könnyedén és kényelmesen bejelentést tegyen akár a munkaidőn túl és a munkahelyen kívülről is.

  2. Anonim bejelentések

    A névtelen (anonim) bejelentések kezelésére a szoftveralapú megoldások bizonyulnak a legalkalmasabbnak, hiszen a bejelentőnek semmilyen formában sem kell felfednie magát a bejelentés során.

  3. Adatok biztonsága

    A felhőalapú szervereken futó szoftverekkel könnyű megfelelni az adatbiztonsági követelményeknek. Ez biztosítja a visszaélésekkel kapcsolatos érzékeny információk hatékony védelmét.

  4. Automatizmusok

    Beállíthatjuk, hogy milyen esetekben küldjön a rendszer értesítést a felhasználóknak. A bejelentések előzetes feldolgozása és továbbítása is gyorsan és megbízhatóan történik meg az automatizmusok segítségével.

  5. Integrált megoldás

    A whistleblowing-platformok a különböző csatornákon, például szóban megtett bejelentések egységes fogadására és jogszabályban rögzített kezelésére is alkalmasak, így egy rendszerben kezelhető valamennyi visszaélés-bejelentés, ami tovább növeli a hatékonyságot.

  6. Több nyelv egyidejű támogatása

    Nemzetközi környezetben működő vállalat esetében kötelező lehet a bejelentéshez kapcsolódó felületek és üzenetek több különböző nyelven történő megjelenítése, kezelése. Egy webes szoftver esetében a többnyelvűség igénye egyszerűen és maradéktalanul kielégíthető.

  7. Alacsony adminisztrációs költségek

    A szoftveralapú megoldásokkal alacsonyan tarthatóak az adminisztrációs költségek, mivel csökkennek a papíralapú és hagyományos ügyintézési lépések.

  8. Statisztikák és értékelési lehetőségek

    A szoftveralapú panaszkezelő-rendszerekben könnyen elérhetőek olyan értékes kimutatások és statisztikák, amelyek pontos képet biztosítanak a menedzsment részére a vállalatot érintő bejelentésekről és azok feldolgozási folyamatairól.

  9. Könnyű kiszervezés

    A whistleblowing-platformok üzemeltetése könnyen kiszervezhető. Mindemellett lehetővé válik, hogy kontrollált távoli elérést adjunk például egy külső bejelentővédelmi ügyvéd számára, aki a bejelentések jogszerűségének vizsgálatához vagy a panaszok kivizsgálásához biztosíthat hatékony támogatást.

Egyre elterjedtebb a szoftveres visszaélés-bejelentő rendszerek használata

Az innovatív, webalapú szoftverek tehát

  • hozzájárulnak a szervezetek etikus működéséhez és a visszaélések megelőzéséhez,
  • lehetővé teszik a gyors és névtelen bejelentéseket,
  • biztosítják a magas szintű adatvédelmet és a
  • statisztikák alapján történő folyamatos értékelések lehetőségét.

A korszerű digitális felületek segítségével megvalósított whistleblowing-rendszerek gyorsan kiépíthetőek és használatuk számos előnnyel jár, amelyek egy hatékony, rugalmas és alacsonyabb adminisztrációs költséggel járó rendszert eredményeznek.

Szakértőink segítséget nyújtanak a megfelelő szoftverek kiválasztásában, vagy akár egy már meglévő, cégcsoportszinten használt whistleblowing-platform lokalizálásában annak érdekében, hogy az a helyi szabályozási sajátosságoknak is megfeleljen.

  • HU
  • EN
  • DE
    • Global reach