- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
2023. június 19-én jelent meg az Energiaügyi Minisztérium honlapján a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) szabályozását módosító javaslat, amely 2023. július 1-jei hatállyal alapvetően változtatná meg EPR-re vonatkozó, egyébként szintén július 1-jétől hatályos szabályozást. Az alábbiakban az EPR-javaslat lényegesebb pontjait járjuk körül.
EPR tárgyi hatálya
Nem mindennapi jogalkotási helyzet állt elő az EPR kapcsán.
Magát a jogintézményt a magyar jogrendszerbe bevezető, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023 Kormányrendelet (a továbbiakban: „EPR-rendelet”) március 14-én jelent meg, számos rendelkezése azonban csak július 1-jétől lépne hatályba. Az EPR-rendelet szabályain módosító javaslat (a továbbiakban: „Javaslat”) június 19-én jelent meg az Energiaügyi Minisztérium honlapján, és részben szintén július 1-jétől tartalmazna az EPR-rendeletre vonatkozó módosításokat.
A Javaslat pontosítja a körforgásos termékek definícióját. Ez alapján nem terjedne ki az EPR- fizetési kötelezettség a gyógyszerhulladéknak minősülő, a gyógyszerrel közvetlenül érintkező fogyasztói csomagolásra.
Eladótéri megtöltést szolgáló csomagolószerre vonatkozó EPR-kötelezettség
A jelenleg ismert EPR-rendelet szövegének értelmében 2023. július 1-jét követően – főszabály szerint – a csomagolás első belföldi forgalomba hozatala keletkeztet majd EPR- kötelezettséget, önmagában a csomagolószer első belföldi forgalomba hozatala azonban nem EPR-köteles.
Az EPR-rendelet fogalmi rendszerében az a csomagolás, amikor a csomagolószert felhasználják egy termék tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására stb. Vagyis, a csomagolószer (pl.: fólia, doboz, karton) főszabály szerint nem EPR-köteles mindaddig, amíg azt fel nem használják egy termékhez, és az csomagolássá nem válik.
A jelenleg hatályos EPR-rendelet tartalmaz azonban egy kivételszabályt a fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerek kapcsán. Eszerint annak keletkezik EPR-kötelezettsége, aki az eladótéri megtöltést szolgáló csomagolószert eladja a fogyasztói csomagolást készítőnek.
A Javaslat a fenti kivételszabály kapcsán is lényeges változást tartalmazna: az lenne ugyanis az EPR-kötelezett, aki az eladótéri megtöltést szolgáló csomagolószert belföldön elsőként forgalomba hozza.
A módosítás eredményeképpen a csomagolószerek első belföldi forgalomba hozójának tudomással kellene bírnia arról, hogy az általa forgalmazott egyes csomagolószer eladótéri megtöltést szolgál-e majd vagy sem. Ez már csak azért is nehézségeket okozhat a csomagolószerek gyártóinak, ill. forgalmazóinak, mert az EPR-rendelet egyébként nem definiálja a fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószereket.
Tekintettel arra, hogy az eladótéri megtöltést szolgáló csomagolószer kapcsán változna az EPR-fizetésére kötelezett személye, a Javaslat az új adóalanyoknak lehetőséget biztosítana arra, hogy 2023. július 31-ig jogszerűen teljesítsék EPR-regisztrációs kötelezettségüket.
EPR-kötelezettség átvállalása
Mint azt korábbi hírlevelünkben említettük, az EPR-kötelezettség átvállalására csak bizonyos gépjárműalkatrészek esetén van lehetősége a gyártónak. Ennek vonatkozásában a Javaslat rögzíti, hogy az alkatrészek EPR-kötelezettségének átvállalása esetén a gyártó EPR-díjátalány fizetésre lenne jogosult, valamint, hogy az erre irányuló választását a gépjármű gyártója a tárgyéven belül nem változtathatná meg.
A Javaslat értelmében azonban a meghatározott mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott körforgásos termék esetén a mezőgazdasági termelői szerveződés is átvállalhatná a körforgásos termékek EPR-díját.
Mivel az EPR-kötelezettség átvállalásának jogcíme a fentiek szerint kibővülne, a Javaslat értelmében az átvállalási szerződésben (a szerződő felek neve, címe, adószáma, a körforgásos termék megnevezése és KFT kódja mellett) fel kellene majd tüntetni az átvállalás jogcímének jogszabályi helyét is.
Az átvállalási szerződésben a Javaslat szerint már nem lenne elég az átvállalás időszakának a kezdetét rögzíteni, hanem abban az átvállalás időszakát kellene majd szerepeltetni.
EPR-nyilatkozat
Az EPR-rendelet jelenleg kihirdetett szövege szerint nem kell EPR-díjat fizetni, ha a fizetésre kötelezett vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább 60%-át önállóan vagy más termék alkotórészeként igazoltan külföldre szállítja ki.
A Javaslat szerint a tárgynegyedévben beszerzett körforgásos termék mennyiségének 60%-át a beszerzés tárgynegyedévének utolsó napjától legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani. Ellenkező esetben a 366. napon EPR-díjfizetési kötelezettsége keletkezne a nyilatkozónak, a kötelezettség keletkezésének napján hatályos szabályok szerint.
A Javaslat értelmében bővülne a fentiekhez hasonló nyilatkozat alapján mentesülők köre: az a kötelezett is mentesülne az EPR megfizetése alól, akinek a vevője arról nyilatkozik, hogy a megvásárolt sütőolajat más termék előállításához közvetlen alapanyagként használja fel, amelynek során a sütőolaj a technológiai eljárás szerint beépül az előállított termékbe.
Újrahasználható csomagolószerekre vonatkozó különös szabályok
Az EPR-rendeletben eredetileg nem szerepelt különös rendelkezés az újrahasználható csomagolószerekből létrehozott csomagolás kapcsán.
A Javaslat alapján azonban egyértelművé válna, hogy az ilyen csomagolószerekből létrehozott csomagolások után csak egyszer kellene megfizetni az EPR-t, mégpedig az első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala során. Az ilyen csomagolás minden további eladása, felhasználása mentes lenne az EPR alól.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Javaslat szövege szerint az előbbi különös szabály csak akkor lenne alkalmazható, ha a csomagolás létrehozására felhasznált újrahasználható csomagolószer az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvételre került.
A Javaslat pontosítaná azt is, hogy a körforgásos termék saját célú felhasználás esetében, ha sem a költségként való elszámolás napja, sem az ügylet teljesítésének napja nem állapítható meg, akkor az EPR-kötelezettség a körforgásos termék hulladékká válásának napján keletkezne. Külföldről behozott csomagolásnál ide értendő lenne – azaz hulladékká válás napjának lenne tekintendő – az a nap is, amikor a külföldi csomagolás véglegesen lebontásra kerülne.
Készletre vétel utáni EPR-kötelezettség
A termékdíj-szabályozás eddig is lehetőséget biztosított arra, hogy a termékdíj alanyának választása alapján a kötelezettség a díjköteles termék készletre vételének időpontjában keletkezzen, ne pedig az első belföldi forgalomba hozatal vagy saját célú felhasználás időpontjában.
Az EPR-ben azonban ilyen választásra a jogszabály eddig nem adott lehetőséget: az EPR-kötelezettség mindenképp a körforgásos termék első belföldi forgalomba hozatalakor, illetve saját célú felhasználáskor keletkezik.
A Javaslat szerint azonban az EPR esetében is választható lenne a készletre vétel utáni EPR-fizetés. A készletre vétel napja termékbeszerzés esetén főszabály szerint a termékbeszerzéséről kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja lenne, illetve az a nap, amikor a terméket a számviteli nyilvántartásba eszközként fel kell venni.
Készletre vétel választása esetén az EPR-kötelezettség minden esetben az említett időpontban keletkezne. A tervezett változás eredményeképpen összhangba kerülhetne a termékdíj és az EPR-kötelezettség keletkezésnek időpontja sok olyan adózó esetében, akik a termékdíj tekintetében korábban éltek ezzel a lehetőséggel.
A Javaslat szerint a készletre vételt választók az erre irányuló döntésüktől a tárgynegyedéven belül nem térhetnének el.
Az EPR-rendelet számos előírása 2023. július 1-jével lépne hatályba, de ahogy a fentiekből is látható, néhány szabályozási pontot máris újra kell gondolniuk az érintett cégeknek.
Amennyiben az EPR-rendelet vagy az azt módosító javaslat előírásaival kapcsolatban további kérdése lenne, esetleg bizonytalan abban, hogy az Ön cégét miképpen érintenék a tervezett változások, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
A hétfőn (június 19-én) megjelent Magyar Közlönyben kihirdették az aznap megtartott Kormányinfón elhangzott adóváltozások egy részét. Jelen hírlevelünkben a Széchenyi Pihenő (SZÉP) Kártyát érintő változásokat járjuk körül.
A szóban forgó, 237/2023. (VI. 19.) Kormányrendelet (a továbbiakban: „Kormányrendelet”) alapvetően kettő esetkörben módosítja a SZÉP-kártya szabályait.
Egyfelől idén augusztus 1-jétől egészen 2023. december 31-ig – vagyis 5 teljes hónapon keresztül – kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz a SZÉP-kártya.
Mit is jelent ez pontosan?
Az élelmiszer alatt a Kormányrendelet alapján egy EU végrehajtási rendelet első 5 fejezetében felsorolt termékeket kell érteni,így pl. élőállatok és állati termékek, növényi termékek, étkezési zsír, italok, cukor, kakaó és a só, kifejezetten nevesített kivétel azonban az alkoholtartalmú folyadék, a dohánytermék és a dohánypótló termék. Utóbbiak vásárlására a SZÉP-kártya nem lesz alkalmas.
A kereskedő – ugyancsak a Kormányrendelet definíciója szerint – az a gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, őstermelő vagy családi gazdaság, aki (amely) a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: „SZÉP-kártya Kormányrendelet”) alkalmazásában szolgáltatónak minősül, továbbá akinek (amelynek) gazdasági tevékenysége tételesen fel van sorolva a Kormányrendelet mellékletében (pl. zöldség, gyümölcs kiskereskedelme, hal kiskereskedelme, vagy kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem).
A szolgáltató alatt az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb gazdálkodó szervezet értendő, aki (amely) a SZÉP-kártya Kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokat ténylegesen nyújtja, ide nem értve a szolgáltatás közvetítőjét.
Idén augusztus 1-jétől tehát SZÉP-kártyával fizethetünk – többek között – a paprikáért a zöldségesnél, egy vekni kenyérért a pékségekben, vagy akár egy csésze kávéért a kávézókban is. Érdekes lehet majd azonban, ha olyan helyen vásárolunk, ahol nem csak a Kormányrendelet szerinti élelmiszert árusítanak, hiszen a nem élelmiszernek minősülő termékek értékesítésekor az eladó nem fogadhatja el a SZÉP-kártyát, így előfordulhat, hogy kosarunkat kétfajta módon kell majd kifizetnünk: az élelmiszereket SZÉP-kártyával, a többit bankkártyával vagy készpénzzel.
Béren kívüli juttatás – Jelentős egyszeri összeg adható
Másfelől ugyancsak idén augusztus 1-jétől 2023. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által egyszeri alkalommal juttatott, legfeljebb 200 ezer Ft összegű SZÉP-kártya juttatás.
Ez az egyszeri juttatás nem számít bele az ún. éves rekreációs keretösszegbe (ez 450 ezer Ft azon munkavállalók kapcsán, akiknek munkaviszonya egész évben fennáll, függetlenül a munkahelyük szektorától, már nincs különbség az állami és nem állami cégnél dolgozók tekintetében).
A munkáltató döntése alapján minden egyes munkavállaló jogosult lehet idén egy egyszeri, legfeljebb 200 ezer Ft-os „extra” SZÉP-kártya juttatásra augusztustól, melynek közterhe összesen 28% (15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó) – akkor is, ha egyébként már teljesen felhasználta az éves rekreációs keretösszegét.
Ez az extrajuttatás ugyancsak felhasználható – a jelen cikk első felében leírtak szerint – élelmiszer-vásárlásra, továbbá a SZÉP-kártya zsebek tavalyi megszűnésével szálláshely-, vendéglátás-, vagy szabadidő-szolgáltatásokra egyaránt.
Amennyiben a SZÉP-kártyát érintő szabályokkal, vagy a mostani változásokkal kapcsolatban kérdése lenne, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
***
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Nagy lépést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adatalapú elektronikus számlázás elterjedésének támogatásához. Elkészült ugyanis a régen várt számlavizualizációs eszköze, amellyel az XML formátumban elérhető online számlaadat-szolgáltatásokból lehet számlaképet készíteni. Ez fontos lépés az EU által tervezett elektronikus számlázásra való átállás felé vezető úton.
Egységes adatvizualizáció a hatékonyság támogatására
A NAV XML mára egy olyan nemzeti sztenderd lett a számlaadatok leírásában, amit a belföldön használt számlázó és könyvelő programok többsége már megért vagy könnyen alkalmassá tehető arra, hogy megértsen.
A NAV XSLT-vel egy olyan vizualizációs megoldást adott ki az adóhivatal ehhez az adatstruktúrához, amellyel immár a számlaképek egységesítésre is lehetőség nyílik. A kötelező online számla-adatszolgáltatás révén ma már minden belföldön kiállított számlához automatikusan létrejön az azon szereplő adatokat tartalmazó NAV XML állomány, amely nagyon egyszerűen, az adóhivatal rendszerén keresztül a vevőhöz is eljuttatható. A hagyományos számlázási folyamatban, a vevő a kép formátumban érkezett számláról nézi le és rögzíti be a számlaadatokat, azaz a képből készít adatot.
Joggal merül fel a kérdés, hogy miért ne lehetne ez fordítva?
Az új megközelítés lényege, hogy mivel az adatok kézi közreműködés nélkül, gyorsan és hatékonyan áramolnak a különböző rendszerek között (eladó, vevő, adóhivatal), ezért alapvetően meghagyjuk azokat adatként a digitális térben, és csak néhány, zömében jóváhagyási lépésnél vesszük ki onnan, azért, hogy hagyományos képi elrendezést (vizualizációt) készítsünk hozzájuk.
Az elektronikus számlakép megkönnyíti az adatok ellenőrzését
A vevő oldalán a számlafogadó rendszerek már évek óta automatikusan letölthetik a NAV Online Számla rendszerből a jelentésre került bejövő számláik adatait. Sok esetben ez csak XML-formátumban érhető el a programjaikban, mivel ott nem készült hozzá szemmel is könnyen értelmezhető számlakép. Ez pedig nem csak a számlaadatok összevetését nehezíti annak papír vagy PDF-alapú megjelenésével, de magának a számlának a befogadását és jóváhagyását is lassítja (ez utóbbi várhatóan még jó ideig csak emberi közreműködéssel tud megtörténni).
Az új fejlesztés legnagyobb hozzáadott értékét kétségtelenül azt adatalapú elektronikus számlázás támogatásában látjuk. Az adatalapú elektronikus számla megjelenését (számlaképét) nem az eladó, hanem a vevő programja határozza meg. Ez lehet egy iktatórendszer, de lehet akár már maga a könyvelő program is, ahová automatikusan, kézi közreműködés nélkül érkeznek meg az adatok. A megoldás előnye, hogy így minden beszállító esetében, aki adatalapú elektronikus számlát küldött, ugyanazzal az elrendezéssel lehet a számlázási adatokat megjeleníteni. Nincsen szükség az eredetileg kép vagy PDF-formában érkezett számlák adattá alakítására a további feldolgozáshoz, ugyanakkor, ha képként is szeretnénk megjeleníteni az adatokat, akkor azt egy minden beszállítóra egységes elrendezésben tehetjük meg.
Ingyenes NAV-eszköz segíti a számlakép előállítását
A NAV által kiadott, díjmentesen letölthető és felhasználható számlavizualizációs eszköz képes bármely belföldi adózó által kiállított számla adatszolgáltatásából történő egységes elrendezésű számlaképének előállítására, ugyanakkor ezek a vizualizációk csak abban az esetben használhatóak fel számlaként, ha azok NAV e-számlához kapcsolódnak, azaz a NAV XML adatszolgáltatás maga a számla is. Az adatalapú NAV e-számlák megfelelnek ennek a követelménynek is.
A NAV széles körű megoldásokat biztosít a cégeknek, viszont az adóhatósági szolgáltatások használata és a meglévő üzleti folyamatokba történő beágyazásuk szakértői támogatást igényel. Célunk, hogy folyamatos tudástranszferrel, a legmagasabb szintű hazai és nemzetközi ismeretekkel támogassuk az átállás zökkenőmentességét hazánkban is.
Mit tud az új adóhatósági funkció?
-
Támogatja a PDF és HTML formátumú számlaképek előállítását.
-
Többnyelvű (magyar, angol és német) számlaképek létrehozását is segíti.
-
Tartalmaz egy általános, XSLT nyelven is elkészített adatvizualizációt, amely a integrálhatóvá teszi a megoldást a meglévő könyvelő programokba vagy vállalatirányítási rendszerekbe is.
-
Tartalmaz egy asztali alkalmazást is azok kedvéért, akik a vállalatirányítási rendszerük vagy a könyvelő programjuk mellett is szeretnének számlaképeket konvertálni.
További szakmai tartalmainkért kérjük kövesse Grant Thornton Magyarország LinkedIn csatornáját.
Kétrészes hírlevelünk 2. részében a T/4243. számú törvényjavaslat további várható adóváltozásait részletezzük. Ezúttal a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a helyi iparűzési adót, az innovációs járulékot, a kisadózók tételes adóját, az energiaellátók adóját és a légitársaságokat érintő változásokat, illetve a Számviteli törvényben várható módosításokat mutatjuk be. A módosításokról szóló összefoglalónk előző része itt elolvasható.
Társasági adó (TAO)
A társasági adózást érintő területek kapcsán a Javaslat jellemzően pontosításokat tartalmaz, valamint törvényi szintre emelné a már jelenleg is alkalmazandó, rendeletben szabályozott csődeljárás, vagy felszámolási eljárási egyezségben elengedett kötelezettséggel összefüggő veszteségelhatárolási szabályt.
A társasági adózás kapcsán az alábbi területeken fogalmaz meg változásokat a Javaslat.
Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalma
A Javaslat kibővíti a fogalmat azzal az esettel, amikor a termőföldből átminősített ingatlant a társaság a mérlegfordulónapot követően szerezné meg, majd a társaság tagja a részesedést is ebben az évben értékesítené, vezetné ki. A 75%-os határ elérésének vizsgálatához szükséges arányszámot ekkor az értékesítést, kivezetést megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartásból kellene kiszámítani.
A fenti szabályt a törvény hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kellene majd alkalmazni a normál és az eltérő üzleti éves adózóknál is.
Veszteségelhatárolás
Pozitív változás, hogy a Javaslat a 2014-es adóév végéig keletkezett veszteségek felhasználására vonatkozó időbeli korlátot (2030. december 31.) eltörölné. Így az ez előtt keletkezett elhatárolt veszteségek bármeddig felhasználhatóak lennének.
Egyéb változások
A Nemzeti Összefogás számlaszámra adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összege a társasági adó alapjában külön igazolás nélkül elismert ráfordításnak minősülne.
A reklámköltségekre vonatkozó társasági adóalap növelő tétel eltörlésre kerülne (jelenleg egy átmeneti rendelkezés miatt ez csupán felfüggesztésre került 2019. július 1. és 2022. december 31-e között).
Személyi jövedelemadó (SZJA)
Egyes, veszélyhelyzet alatt kihirdetett kormányrendeletekben foglaltak törvényi szintre emelése
A Javaslat 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emelné a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedések közül
- a tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezményét;
- a 30 év alatti anyák kedvezményét;
- a munkába járás munkáltatói költségtérítését; és
- a Széchenyi Pihenő Kártya (Szép-kártya) adózására vonatkozó szabályokat.
Bizalmi vagyonkezelés (BVK)
A Javaslat jelentősen módosítaná a jelenleg igen kedvező adózási környezetet a törvény kihirdetését követő 30. napon, vagy azt követően létrejött bizalmi vagyonkezelés jogviszonyok és az akkor már meglévő bizalmi vagyonkezelésbe további vagyonelem átadása esetén.
A Javaslat szerint ugyanis értékesítésnek kellene tekinteni, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő egy vagy több, a tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad (magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély egy vagy több, a tulajdonában álló értéket tulajdonba ad).
Az értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kellene tekinteni, melyen azt az átvevő (kezelt vagyon, alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette (ennek hiányában a szokásos piaci érték lenne irányadó). Az értékesítésből származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kellene megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kellene megfizetnie.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem
A Javaslat szerint 2024. január 1-jei hatállyal az SZJA-törvény vonatkozó definícója úgy módosulna, hogy kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmek kapcsán ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét abban az esetben is, ha a tárgyévben ügyleti bevétel szerzése nem történt.
Ezen túlmenően kiadásnak minősülne a jövedelem azon összege, amelyet a magánszemély olyan kriptoeszközként szerzett, amely a kriptoeszköz megszerzésekor az SZJA-törvény szerint egyébként jövedelemnek minősül (pl. osztalék).
80%-os költséghányad alkalmazása a személygépjármű-vezetés oktatóknak
A Javaslat alapján – 2023. augusztus 1-jei hatállyal – a személygépjármű-vezető képzés tevékenységet (TESZOR’08 85.53.11) végző átalányadózó egyéni vállalkozók is alkalmazhatnák a 80%-os költséghányadot.
Helyi iparűzési adó (HIPA)
A Javaslat alapján 2024-től már csak akkor szűnne meg az egyéni vállalkozók HIPA-alanyisága, ha a tevékenységüket legalább 181 napig szüneteltetik, így a rövidebb megszakítások esetén nem lenne szükséges záróbevallást benyújtani.
Az új telephely szabályai a munkaerő-kölcsönzőt is érintik, esetükben is bekerülne a Javaslat alapján a helyi adótörvénybe egy új telephely fogalom. Azon településeken is telephellyel rendelkezőnek és így adóalanynak minősülnének, ahol a kölcsönbe adott munkavállalók éves szinten több mint 1 440 óra munkát végeztek (1 kölcsönbeadott munkavállaló esetén napi 8 órával számolva ez 180 napot jelent, vagyis jelentősebb létszám kölcsönzése esetén igen rövid időn belül telephelye és így helyi iparűzési adó kötelezettsége keletkezik egy munkaerő kölcsönző cégnek).
Ezek a szabályok szintén 2024. január 1-jétől lennének alkalmazandók.
A légi személyszállítást végző vállalkozók új HIPA-szabályait a légitársaságokat érintő változások fejezetben mutatjuk be.
Innovációs járulék
A járulékalap meghatározása
A Javaslat révén az innovációs járulékalap meghatározása transzferárszempontból összhangba kerülne a HIPA adóalappal: a járulékalap szempontjából figyelembe veendő szokásos piaci árat a jövőben a társasági adózásban előírt transzferár-módszertan szerint kellene meghatározni, amely többek között a mediánra történő kiigazítási kötelezettséget is magában foglalja.
A kisvállalati adó (KIVA) alanyának választása
A Javaslat alapján a KIVA alanya, amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezett, egyszerűsített módon meghatározott HIPA adóalapja alapján is meghatározhatná az innovációs járulékalapját. A választás adóévre szólna és bejelentést kellene tenni róla az adóhatóságnak.
Kisadózók tételes adója
A Javaslat szerint annak a hónapnak az utolsó napjával szűnne meg az adóalanyiság, amelyben a kisadózó bármely okból már nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.
Energiaellátók jövedelemadója („Robin Hood-adó”)
A Javaslat a jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések átvételét és pontosítását írná elő: 2023. augusztus 1-jével hatályát vesztené a veszélyhelyzeti kormányrendelet, a rendelkezések azonban beépülnének a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvénybe.
Emellett a Javaslat alapján a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék magyarországi értékesítéséből származó bevételi arányszámról külön nyilvántartást kellene vezetni, amelyre az adóalap megállapításához van szükség.
Légitársaságokat érintő változások
2022. július 1-jén lépett hatályba a légitársaságokat terhelő extraprofitadó, amelyet a Javaslat tovább módosítana, méghozzá úgy, hogy az extraprofit adó jelleg helyett a „zöld adó” dominálna. A Javaslat tehát törvényi szintre emelné a korábbi kormányrendeleti szabályozást.
A légitársaságok kapcsán a HIPA szabályai is módosulnának, melyek kiterjednek mind a hazai, mind a külföldi légitársaságokra. Az általános szabályoktól eltérően 2024-től a légitársaságok esetén telephelynek minősülne a légi járataik indításának helyszíne, a repülőtér is.
A légi személyszállítást végző vállalkozókra (vagyis azokra, akik nettó árbevételének legalább 75%-a az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik) az új telephely szabályhoz kapcsolódóan új adóalapmegosztási módszer is vonatkozna.
A korábbi, „hagyományos” telephelyek között a HIPA adóalap 20%-át kellene a korábban is alkalmazott szabályok szerint megosztaniuk, míg a fennmaradó 80%-ot a székhely és az „új” telephelyek között lenne szükséges megosztani, az érintett településről induló utasok arányában. Amennyiben a repülőtér több önkormányzat területén fekszik, úgy az egyes települések között a repülőtérben lévő területi részesedésük alapján lenne szükséges a tovább osztás.
A külföldi légitársaságok esetén nettó árbevételnek a Magyarországról induló repülőjárataikon nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértéke minősülne.
Számvitel
Átalakulási szabályok kiegészítése
A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló törvény tartalmaz több olyan speciális – a kizárólag belföldi átalakulásoktól, egyesülésektől, szétválásoktól eltérő – előírást, amelyekre a határokon átnyúló átalakulások, egyesülésék, szétválások számviteli feladatainak végrehajtásakor is figyelemmel kell lenni.
A Javaslat az erre való kifejezett utalást tartalmazza, ez a 2023-ban induló üzleti év esetében még csak lehetőség lenne, a 2024-ben induló üzleti év során viszont már kötelezően kellene alkalmazni.
Társaságiadó (TAO) információkat tartalmazó jelentés és nyilatkozat honlapon tartása
A számviteli törvény előírásai szerint a TAO-információkat tartalmazó jelentést és adott esetben a jelentés teljeskörűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatot a vállalkozó internetes honlapján is közzé kell tenni.
A Javaslat ezen előírást egy EU irányelv alapján azzal egészítené ki, hogy a jelentésnek, illetve a nyilatkozatnak legalább 5 egymást követő évig hozzáférhetőnek kellene maradnia a releváns honlapon.
***
Amennyiben az tervezett adóváltozásokkal kapcsolatban kérdése merülne fel, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Az idei „nyári adócsomag” benyújtásra került június 6-án. A javaslatokról az Országgyűlés egyelőre nem határozott, tehát a csomagban foglalt változások még nem léptek hatályba. Kétrészes hírlevelünkben bemutatjuk a tervezett változások közül a legfontosabbakat!
A szóban forgó, T/4243. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: „Javaslat”), zömében a 2024-es naptári évre várható adóváltozásokat tartalmazza, egyes rendelkezései azonban már idén augusztustól hatályba lépnének.
A következőkben adónemekre bontva mutatjuk be a legfontosabbnak ítélt módosítási terveket az általános forgalmi adót, a gépjárműadót, a szociális hozzájárulási adót, az adóigazgatás rendjét, az illetékeket, a pénzügyi tranzakciós illetéket, a népegészségügyi termékadót, az egyszerűsített foglalkoztatást és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást illetően.
Általános forgalmi adó (ÁFA)
Kötelező visszaváltási díjas rendszer (Deposit Return Systems; DRS)
A tervek szerint bevezetésre kerülne a belföldön forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere (Deposit Return Systems – DRS). Ennek eredményeképpen az ÁFA-törvény 2024-től az alábbiak szerint módosulna.
-
Termékértékesítéskor a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja tekintetében ÁFA-fizetési kötelezettség nem keletkezne. Ebből következően, ha a kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltásakor a visszaváltási díjat visszatérítik, az adóalap utólag nem lenne csökkenthető.
-
Ugyanakkor a változások értelmében adóztatandó tényállásnak minősülne majd, így pedig adófizetési kötelezettséget keletkeztetne, ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket nem váltják vissza.
-
Az ÁFÁ-t ilyenkor a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalanynak kellene megfizetnie, a naptári év utolsó napján. Az ÁFA alapja a vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díj A vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díjat úgy kellene majd tekinteni, mint amely az ÁFA arányos összegét is tartalmazza.
Nem változna azonban, hogy a betétdíjas (a fenti kategóriába nem tartozó) termék betétdíja továbbra is részét képezné az értékesítés adóalapjának, és amikor a betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, az adó alapja is csökkenne utólag.
Más tagállamban letelepedett adóalanyok ÁFA-visszatérítése belföldi ingatlan vásárlás esetén
A Javaslat értelmében az Európai Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyok a belföldi ingatlan szerzése után az előzetesen felszámított áfát a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó ÁFA-visszatéríttetési eljárás (ELEKÁFA) keretében is visszaigényelhetnék majd, melyre korábban nem volt lehetőségük.
Egyablakos rendszer (One Stop Shop; OSS)
A jelenlegi szabályok értelmében azok a bizonyos feltételeket teljesítő adóalanyok, akik a Közösség más tagállambeli nem adóalany vevők részére teljesítenek ügyleteket, meghatározott esetekben választhatnak, hogy
-
a főszabály szerinti, a Közösség más tagállambeli nem adóalany vevő országában,
-
vagy a különös szabályra tekintettel a letelepedési helyük szerinti tagállamban teljesítik ezen ügyletek után az áfa fizetési kötelezettségüket.
A főszabály szerinti adózás választásának tekinthető az is, ha az adóalany regisztrál az OSS rendszerbe. Ezen választásuktól azonban az adóalanyok 2 évig nem térhetnek el.
A Javaslat szerint, ha az OSS rendszerben korábban regisztrált adóalany bármilyen okból kifolyólag nem kívánná tovább alkalmazni az OSS rendszert és az OSS regisztrációt követő évtől kezdve még nem telt el 2 év, úgy nyilatkoznia kellene arról, hogy olyan adóalany-e, aki az OSS rendszerbe történő regisztrációkor egyébként jogosult volt a különös szabályok alkalmazására, tehát a letelepedettség helye szerinti adózás feltételei fennálltak. Ezzel elősegítve annak nyomon követhetőségét, hogy a 2 éves választáshoz kötöttség fennáll-e az OSS rendszerbe regisztrált adóalany esetében.
E-nyugta fogalomrendszere
A Javaslat tartalmazza az e-nyugta szabályozásához szükséges alapfogalmakat, illetve a felhatalmazó rendelkezést az adópolitikáért felelős miniszter számára az e-nyugta szabályozására vonatkozó rendelet megalkotására.
Jogutódlás esetkörei
A Javaslat egyértelműsíti, hogy abban az esetben, ha az ÁFA-csoportból kiválna egy, vagy több csoporttag, és az ÁFA-csoport fennmarad, melyik ÁFA-alany lenne kötelezett, illetve jogosult eljárni az ÁFA vonatkozásában. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a csoportos adóalanyiságból történő kiválást az ÁFÁ-t érintő jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell kezelni, mintha jogutódlással történő megszűnés történt volna.
A Javaslat alapján a jogszabályban meghatározott feladatátszervezések során, ha a jogszabály alapján feladatot ellátó egyik adóalanytól a feladat ellátása más adóalanyhoz kerül, és jogszabály kimondja, hogy a feladatot átvevő adóalany jogutód, akkor az átadást ÁFA-szempontból is jogutódlásnak kell tekinteni. Ebből következően, ha a szerző megfelel az ÁFA tv. 18. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, akkor az átadás kapcsán nem keletkezik ÁFA-fizetési kötelezettség.
Gépjárműadó
A Javaslat alapján 2024-től kezdődően a gépjárműadót már nem 2, hanem csupán egyetlen részletben, április 15-ig kellene megfizetni. Az egyéni vállalkozók és magánszemélyek június 30-ig benyújtott kérelmük alapján 5 havi részletfizetést igényelhetnének.
A Javaslat bővítené az adómentességek körét, mivel az egyesület és az alapítvány mellett a köztestület is adómentessé válna a tulajdonában lévő gépjárművek utáni adó fizetése alól. Továbbá üzembentartóként is mentesülnének ezek a szervezetek az adófizetés alól, ha a jármű tulajdonosa egy másik egyesület, alapítvány, köztestület vagy költségvetési szerv, feltéve, hogy sem az üzembentartónak, sem a tulajdonosnak nem keletkezett a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége.
Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)
A Javaslat szerint 2023. november 1-jétől a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás nem lenne munkaerőpiacra lépőnek tekinthető, ebből következően az ilyen vendégmunkás után adókedvezmény nem lenne érvényesíthető.
A Javaslat bővítené a megváltozott munkaképességű személy SZOCHO-törvény szerinti definícióját: 2023. augusztus 1-jétől ilyen személynek minősülne az a személy is, aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.
Továbbá a Javaslat szerint az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adóalap számítása megváltozna az érintett személyek vállalkozói tevekénységének szünetelése kapcsán: a tervezett módosítás következtében a szüneteltetés csak teljes naptári hónapra lenne alkalmazható.
Adóigazgatás rendje
Bevallásokat érintő változások
A Javaslat törvényi szintre emelné azt a jelenleg csak a veszélyhelyzet során alkalmazható szabályt, mely szerint a társasági adó és a helyi iparűzési adó USA dollárban és euróban is megfizethető.
A jogi személyek legfeljebb 1 millió forint összegű adótartozására évente 1 alkalommal legfeljebb 6 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezne az adóhatóság (automatikusan).
A Javaslat alapján – ellentétben a jelenlegi 365 napos szabállyal – az adószámot már a bevallás benyújtásának elmulasztására történő felszólítást követő 180 nap eltelte után törölné az adóhatóság.
A Javaslat egy új, soron kívüli bevallási kötelezettséget vezetne be az általános forgalmi adó kapcsán. A most hatályos szabályozás szerint amennyiben egy havi gyakorisággal bíró adózó más bevallási gyakoriságra tér át, akkor az új negyedéves / éves bevallása adott esetben olyan időszakot is lefedhet, amelyre vonatkozóan korábban már (egy vagy több) havi bevallást benyújtott. A soron kívüli bevallás ezt a „kettős lefedettséget” szüntetné meg.
Megbízható adózói minősítés és köztartozásmentesség
A Javaslat szerint a megbízható adózó meghatározására vonatkozó feltételrendszer pontosításra kerülne: a NAV a minősítés során nem venné figyelembe azokat a végrehajtásra irányuló megkereséseket, amelyek a 100 ezer forintot nem haladják meg.
A Javaslat továbbá rendezné azt az esetet is, amikor az ÁFA-, illetve TAO-csoport egyes tagjai, illetve maga a csoport nem kaphat megbízható adózói minősítést, pedig erre csoportalakítás nélkül valamennyi tag jogosult lehetett volna.
Elsősorban a családtámogatásokhoz kötődő igazolásoknál, a különböző támogatások igénybevétele esetén jelentene könnyebbséget az adózók számára, hogy a köztartozásmentesség helyett már elegendő, ha az adózónak nincs 30 ezer Ft-ot meghaladó köztartozása, valamint nettó 5 ezer Ft-ot meghaladó adótartozása, így ezen értékek alatt nem kerülne majd ki a köztartozásmentes adózói adatbázisból (KOMA).
Változnának a Javaslat szerint az új eljárásra vonatkozó szabályok is: ilyen csak a felülvizsgálati (perújítási) kérelem alapján született bírósági ítélet eredményének ismeretében indulhatna meg.
Feltételes adómegállapítás
A Javaslat alapján típusszerződésekre is lehetne kérni feltételes adómegállapítást. Típusszerződésnek az a megállapodás minősülne, amelyet az adózók előre meg nem határozható számú, vagy meghatározható számú, de nem azonosítható személy vagy személyek közötti ügyletre kívánnak megkötni.
Változna továbbá a Javaslat szerint a feltételes adómegállapítási kérelem díja is, amely a fent említett típusszerződés esetén 10 millió Ft, egyéb esetekben 8 millió Ft, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén pedig 12 millió Ft lenne (jelenleg 5 millió Ft alapesetben, sürgősségi eljárás során pedig 8 millió Ft).
Illetékek
A Javaslat – változatlan tartalommal – törvényi szintre emelné az illetékekre vonatkozó hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szintű szabályozást.
Pénzügyi tranzakciós illeték
A Javaslat a jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések átvételét és pontosítását írná elő.
A pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési, befektetési szolgáltatási tevékenységeket végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre abban az esetben vonatkozna illetékkötelezettség, ha a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van.
Népegészségügyi termékadó (NETA)
A Javaslat – változatlan tartalommal – törvényi szintre emelné a NETÁ-ra vonatkozó hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szintű szabályozást.
Egyszerűsített foglalkoztatás
A Javaslat változatlan tartalommal, 2023. augusztus 1-jei hatállyal, törvényi szintre emelné a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedéseket, amelyek alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapja a minimálbérhez igazodva kerül megállapításra.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
A Javaslat törvényi szintre emelné azt a 2022. szeptember 1-je óta hatályos veszélyhelyzeti intézkedést, amelynek értelmében a kifizetőt nem terheli egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség.
A társasági adót, a személyi jövedelemadót, a helyi iparűzési adót, az innovációs járulékot, a kisadózók tételes adóját, az energiaellátók adóját és a légitársaságokat érintő változásokat, illetve a Számviteli törvényben várható módosításokat bemutató 2. rész itt olvasható.
***
Amennyiben az tervezett adóváltozásokkal kapcsolatban kérdése merülne fel, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Mint azt korábbi hírlevelünkben ismertettük, Magyarországon 2023. július 1-től bevezetésre kerül a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR), amely mellett a környezetvédelmi termékdíj (KTD) továbbra is megmarad, annak ellenére, hogy az érintett termékek köre nagy átfedést mutat. A kettős adóztatás elkerülendő, azonban a KTD összegéből az EPR-díj összege levonhatóvá válik majd. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy milyen KTD- és/vagy EPR-díj terhel egy-egy terméket.
Az EPR-díj mértéke 2023-ra érvényes
Az egyes termékekre vonatkozó EPR-díj mértékeket a 2023. június 2-án kihirdetett 8/2023-as energiaügyi miniszteri rendelet (a továbbiakban EM rendelet) tartalmazza a kollektív teljesítés tekintetében. Fontos hangsúlyozni, hogy az EM-rendeletben szereplő EPR-mértékek csupán 2023-ra érvényesek.
Az EPR-szabályok szerint ugyanis az EPR-díj mértéke minden évre vonatkozóan külön rendeletben kerülhet meghatározásra, ennek hiányában pedig a tárgyévet megelőző évi EPR-mértékek indexálásra kerülnek az EPR-jogszabályban meghatározott módon.
Az EPR-díjak jelentősen magasabbak a KTD-mértékeknél
Ahogyan arra számítani lehetett, az EPR-köteles körforgásos termékek kapcsán fizetendő EPR-díj mértéke 2023-ban a legtöbb termék esetében lényegesen magasabb lesz, mint az azonos, ill. hasonló termék- vagy anyagáramra vonatkozó KTD-mértékek.
Az alábbi táblázatban – a teljesség igénye nélkül – néhány példával szemléltetjük az egyes termékek EPR- és KTD-mértékének egymáshoz viszonyított arányát:
| EPR-díj mértéke | KTD mértéke | ||
| Körforgásos termék | Ft/Kg | Ft/Kg | Termék- anyagáram |
| Műanyag csomagolás | 219 | 57 | Műanyag csomagolószer (a műanyag hordtasak kivételével) |
| Papír és karton csomagolás | 173 | 19 | Papír csomagolószer |
| Fém csomagolás | 186 | 19 | Fém csomagolószer |
| Fa csomagolás | 19 | 19 | Fa, természetes alapú anyagú csomagolószer |
| Egyéb csomagolás | 129 | 57 | Egyéb csomagolószer |
| Társított (kompozit) csomagolás | 168 | 57 | Társított csomagolószer (kivéve társított rétegzett italkarton) |
| 19 | Társított rétegzett italkarton csomagolószer | ||
| Hőcserélő berendezések | 116 | 57 | Hőcserélő berendezések |
| Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2 -nél nagyobb felszínű képernyőt tartalmaznak | 362 | 57 | Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2-nél nagyobb felszíni képernyőt tartalmaznak |
| Nagygépek (amelyeknek bármely külső mérete meghaladja az 50 cm-t) | 124 | 57 | Nagygépek (bármely külső méret meghaladja az 50 cm-t) a fotovoltaikus panel (fényelem, amely modullá vagy panellé van összeállítva) kivételével |
| Fotovoltaikus panel (amelynek bármely külső mérete meghaladja az 50 cm-t) | 63 | 57 | Fotovoltaikus panel (fényelem, amely modullá vagy panellé van összeállítva, bármely külső méret meghaladja az 50 cm-t) |
| Kisméretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések (amelyeknek egyik külső mérete sem haladja meg az 50 cm-t) | 261 | 57 | Kisgépek (egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t) |
| Hordozható elem, akkumulátor | 160 | 57 | Akkumulátor (elektrolittal feltöltött vagy fel nem töltött) |
| Gumiabroncs | 137 | 57 | Gumiabroncs |
| Irodai papír | 128 | 19 | Irodai papír |
| Reklámhordozó papír | 94 | 85 | Reklámhordozó papír |
Mint a fentiekből is látható, bizonyos termékek esetében az EPR mértéke 2023-ban majdnem tízszerese lesz a KTD-nak. Például: míg a fém, papír, illetve karton csomagolószerek KTD mértéke csupán 19 Ft/Kg, addig a papírcsomagolást terhelő EPR-díj mértéke 173 Ft/Kg lesz, a fém csomagolásé pedig 186 Ft/Kg.
A KTD-mérték talán csak az egyszer használatos, biológiailag le nem bomló hordtassak (1900 Ft/Kg) és a biológiailag lebomló műanyag hordtasak (500 Ft/Kg) vonatkozásában lesz magasabb az azonos, ill. hasonló körforgásos termék EPR-mértéknél. Azonban ahogyan a fenti táblázat is mutatja, főszabály szerint a műanyag csomagolás után az EPR-díj mértéke 219 Ft/Kg lesz, míg a műanyag hordtasak kivételével a műanyag csomagolószerek kapcsán a termékdíj általános mértéke csak 57 Ft/Kg.
Adminisztrációs kötelezettséggé válhat a KTD-bevallás
Tekintettel arra, hogy 2023-ban az EPR mértéke a legtöbb körforgásos termék esetében magasabbnak tűnik, mint az azonos, illetve hasonló termék-, illetve anyagáramok KTD-mértéke, a KTD-kötelezettség idén sok vállalkozás számára akár ki is üresedhet, csupán egy adminisztrációs kötelezettséggé válhat, amennyiben nem érintettek azon kevés termékek valamelyikével, amely esetében az EPR mértéke nem haladja meg a KTD-t.
A magasabb EPR-díj mérték azonban bizonyos termékek fogyasztói árának növekedését is eredményezheti, ha a vállalkozások beépítik az árba az új típusú közteherből eredő többletköltséget.
Lényeges azonban, hogy az egyes termékek kapcsán mind az EPR-, mind a KTD-kötelezettség keletkezése, illetve annak mértéke helyesen kerüljön meghatározásra, és az érintettek regisztráljanak a MOHU által működtetett elektronikus felületen, majd jelentkezzenek be a hulladékgazdálkodási hatósághoz.
***
Amennyiben segítségre lenne szüksége az EPR- vagy a KDT-kötelezettségek teljesítése kapcsán, forduljon szakértőinkhez bizalommal.
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.