December 17-én a Panasztörvény hatályba lépett. Minden olyan vállalatnak, amely 50-nél több foglalkoztatottal rendelkezik, elengedhetetlenül szükséges bevezetnie egy panaszbejelentő rendszert.
Az Európai Unió új jogszabályi követelményei a visszaélések bejelentőinek védelmére irányulnak, és számos magánszektorban működő vállalatot, valamint közigazgatási szervet érintenek. A cél, hogy a szervezetek hatékony és biztonságos bejelentési csatornát hozzanak létre a visszaéléseket bejelentők számára.
Az Ön vállalata is érintett, amennyiben több mint 50 főt foglalkoztat.
Az érintett cégek kötelesek létrehozni és üzemeltetni egy belső visszaélés-bejelentési rendszert (whistleblowing), amely etikai forródrótként teszi lehetővé a foglalkoztatottak, alvállalkozók, vezetők és gyakornokok stb. számára, hogy jogsértéseket jelenthessenek, majd azok pártatlan kivizsgálását kezdeményezhessék. Az új jogszabály jelentős fejlesztési és adminisztrációs többletterhet is jelenthet azok számára, ahol ennek kialakítása még nem történt meg.
Segítünk a hatékony visszaélés-bejelentési rendszer kialakításában és működtetésében
- Feltérképezzük, hogy az új jogszabály vonatkozik-e az Ön vállalkozására
- Meglévő etikai forródrótmegoldások vizsgálata, hogy az megfelel-e az új jogszabályi elvárásoknak
- Segítünk a Whistleblowing-szabályzatok kialakításában
- Jogszabálynak megfelelő visszaélés-bejelentő rendszer kialakítása, bevezetése és fenntartása
- Biztosítjuk bejelentővédelmi ügyvéd támogatását a rendszer kialakítása és működtetése során, mely biztosítja a teljes anonimitást és egyéb szolgáltatásainktól való függetlenséget
- Szakértői közreműködést nyújtunk a bejelentések kivizsgálásában, a tényállás feltárásában és orvoslásában (forensic-szolgáltatások)
Hallgassa meg szakértőink beszélgetését kétrészes podcastünkben, melyben a lehető legtöbb oldalról körüljárjuk a Whistleblowing témáját!
Hallgassa meg a podcast első részét! Hallgassa meg a podcast második részét!Szja-, TB- és Szocho-változások
20203. november 30-án kihirdetésre került az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban e kettő jogszabály együtt: „Őszi adócsomag”).
Az Őszi adócsomag átfogóan módosítja a magyar adózási rendszert és számos új jogintézményt is bevezet. Hogy részletesebb és átfogóbb képet tudjunk Önöknek adni a változásokról, az Őszi adócsomagot szakmai publikációsorozat formájában dolgozzuk fel, melynek jelenlegi, negyedik része az Szja-, Tb- és Szocho-változásokról szól (a társasági adóról szóló első rész itt, az adóigazgatásról szóló második rész itt, az Áfáról szóló harmadik rész pedig itt olvasható).
Személyi jövedelemadó (Szja)
USA-magyar egyezmény megszűnése
Az USA-magyar egyezmény 2024. január 1-jei megszűnésének következményeiről korábbi hírlevelünkben már részletesen beszámoltunk. Tekintettel arra, hogy ez a magyar költségvetés számára bevételkiesést eredményezne, így az Őszi adócsomag több ehhez kapcsolódó előírást is tartamaz.
Módosul a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabály. A módosítás értelmében a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. tőkejövedelem, így különösen osztalék) kapcsán beszámítható a külföldön megfizetett adó. Azonban a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem esetében erre nem lesz mód. Továbbá nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg sem, amelynek kivetése és megfizetése olyan jövedelemre tekintettel történt, mely jövedelem esetében a jövedelemszerzés helye belföld.
Az USA-magyar egyezmény megszűnésével összefüggésben szükséges további módosítás még:
- Az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, illetve az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra sem.
- Az egyezmény megszűnését követően az előadóművészek jövedelemadó-fizetési kötelezettségét az Szja-törvény rendelkezései alapján kell meghatározni. A módosítás a jövedelemszerzés helyének fogalmát érinti, amely következtében azok az előadóművészek is Magyarországon teljesítenék adófizetési kötelezettségüket, akik az itt végzendő tevékenységükre egyszemélyes cégükön keresztül szerződnek.
Összevont adóalapból érvényesíthető kedvezmények
Az Őszi adócsomag több, az összevont adóalapból érvényesíthető kedvezményre vonatkozó módosítást tartalmaz:
- A törvény a 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítését a tárgyévet megelőző év július hónapjára a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset (a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset) mértékéig teszi lehetővé.
- A 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítéséhez is szükséges, hogy a jogosult adóbevalláshoz megtegye a megfelelő adattartalmú nyilatkozatot (a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kedvezményre való jogosultság jogcímét, a gyermek(ek) nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandósság időszakát, illetve a jogosultság megnyíltának vagy megszűnésének napját, ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében.)
- Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül, így utána emelt összegű családi kedvezmény vehető igénybe.
Bizalmi vagyonkezelés
A bizalmi vagyonkezelés esetén eddig alkalmazott bemeneti adóztatás helyett már a törvény kihirdetését követő naptól bevezetésre kerül a kimeneti adóztatás azokban az esetekben, amikor a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére történik bevétel juttatása a kedvezményezett részére, és a bevétel juttatását megelőző öt éven belüli – a kezelt vagyon, alapítványi vagyon juttatása érdekében – vagyonátadás történt és e vagyonjuttatáskor a juttatott vagyonelemeket felértékelték (ún. eszközérték növekmény keletkezett). A 2023. szeptember 11-ét követően megvalósuló vagyonátadás tekintetében átmeneti szabályként lehetőség van az új előírások alkalmazására is.
Induló vállalkozások
Új fogalomként kerül meghatározásra az induló vállalkozás. A fogalom megegyezik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 9/A. § (6) bekezdésében foglalt meghatározással. 2024. január 1-jétől nem minősül bevételnek az induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett tagsági jogot megtestesítő részesedés (üzletrész, részvény), vagy annak megszerzésére vonatkozó jog, ha juttatása megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, illetve a megszerzett részesedés a szerzést, jogszerzés esetén a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább három évig nem kerül értékesítésre.
Negyedéves adóbevallás béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokról
A kifizetőknek az eddigi havi gyakoriság helyett a jövőben a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások közterheit negyedévente kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük.
Csekély értékű ajándék évi három alkalommal
Jelenleg csekély értékű ajándékot évente egy alkalommal lehet adni egyes meghatározott juttatásként, amelynek összege nem haladhatja meg a minimálbér 10 százalékát. Új előírásként 2024. január 1-jétől a kedvezményesen adózó csekély értékű ajándék juttatás gyakoriságának számát egyről három alkalomra növekszik.
Borászati termék adómentes juttatása
A kihirdetést követő naptól – a korábbi hírlevelünkben bemutatott kormányrendelethez hasonló szabályozás mellett – törvényi szinten adómentessé válik a bor és borászati termék juttatás.
A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék.
Fontos, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.
Bevétel megszerzésének időpontja
A hatályos szabályok szerint nehézséget okoz a különböző szolgáltatások esetében az adókötelezettség meghatározása a bevétel megszerzésének időpontjában (pl.: a szolgáltatásról kiállított bizonylat még nem áll rendelkezésre). A módosítás szerint a bevétel megszerzésének időpontjának az igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap minősül, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.
Adómentes nyeremény
A tradicionális számsorsjátékokon (lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében az Őszi adócsomag mentesíti az Szja alól az ilyen játékokon elért nyereményeket.
Társadalombiztosítás (TB)
Harmadik állam állampolgárának járulékalapja
Az Őszi adócsomag értelmében a harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem minősül járulékalapnak, és így a Szocho alapjának is. Tehát ezen személyi kör kapcsán megszűnik a kiküldetés esetében alkalmazható kedvezményes járulékalap szabály, amely szerint a járulékalap az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset.
Átalányadózók járulékkedvezménye
A korábbi szabályozás alapján, ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó jövedelme már adóköteles volt, akkor a minimálbérre tekintettel fizetendő járulék tekintetében nem érvényesíthetett járulékkedvezményt. A göngyölítéses járulékalap-megállapítási módszer miatt viszont gyakran előfordult, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme már adóköteles volt, és mégis a minimálbér után kellett megfizetnie a járulékot, így kiegészül a szabályozás azzal, hogy ez esetben az átalányban megállapított jövedelemnek az adóköteles része tekintetében is érvényesíthető a járulékkedvezmény. Átmeneti szabályként ezt a kedvező szabályt visszamenőlegesen, a 2023. január havi és az azt követő hónapok jövedelmei tekintetében is alkalmazni lehet.
Szociális hozzájárulási adó (Szocho)
Munkaerőpiacra lépők utáni adókedvezmény
Új előírásként a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezményt nemcsak a magyar állampolgárságú munkavállalók után, hanem a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén is érvényesíteni lehet.
Tbj. szerint külföldinek minősülő személyek
A magyarországi munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek (pl.: bónusz, jutalom) TB-járulék és Szocho-kötelesekké válnak, ezek tekintetében nem alkalmazhatóak az általános mentességi szabályok.
A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye
Az Őszi adócsomag alapján a megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének érvényesítésénél az arányosítás megszűnik, és valamennyi képzésben töltött nap figyelembe vehető.
K+F tevékenység kedvezménye
Nem vehető igénybe a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető Szocho adókedvezmény, ha a kifizető az adóévre a kutatás-fejlesztési tevékenység társasági adókedvezményének alkalmazását választotta.
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Áfaváltozások
2023. november 21-én az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893., valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877. sz. törvényt (a továbbiakban e kettő jogszabály együtt: „Őszi adócsomag”).
Az Őszi adócsomag átfogóan módosítja a magyar adózási rendszert és számos új jogintézményt is bevezet. Hogy részletesebb és átfogóbb képet tudjunk Önöknek adni a változásokról, az Őszi adócsomagot szakmai publikációsorozat formájában dolgozzuk fel, melynek jelenlegi, harmadik része az Áfát érintő változásokról szól (a társasági adóról szóló első rész itt, az adóigazgatásról szóló második rész pedig itt olvasható).
Az Áfa tervezett változásai
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: „Áfa tv.”) jövő évi módosítások egyrészt jogharmonizációs célúak, másrészt a gyakorlatban felmerült kérdéseket pontosítják. Az Őszi adócsomag újdonságokat is hoz: bevezeti az adómegfelelés digitalizálásához fűződő e-nyugta és e-Áfa rendszer bevezetéséhez szükséges törvényi szabályozást. További fontos változások közé tartoznak a kedvezményes áfakulcsra vonatkozó módosítások, pontosítások, valamint az adó alóli mentesség (a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel) egyes meghatározott körének pontosítása és kiegészítése.
Virtuális rendezvények teljesítési helyére vonatkozó szabályok
A személyesen meglátogatott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakozási, sport- és egyéb hasonló rendezvények teljesítési helye az esemény megrendezésének tényleges helyszíne. Az Őszi adócsomag rögzíti a virtuálisan megrendezésre kerülő események teljesítési helyét aszerint, hogy a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő fél letelepedett. Letelepedés hiányában a lakóhely vagy a szokásos tartózkodási hely tekintendő teljesítési helynek.
Alanyi adómentességre vonatkozó szabályok módosításai
Jogharmonizációs célból jelentősen átalakításra kerül az alanyi adómentesség rendszere 2025. január 1-jétől. Az új előírások alapján lehetőség nyílik az adóalanyok számára a letelepedési tagállamtól különböző tagállamban is alanyi adómentességet választani azon tranzakciók esetében, melyek ott teljesültek. Azonban a törvény azt is rögzíti, hogy nem gyakorolható adólevonási jog akkor, ha az adóalany az ügylethez kapcsolódó beszerzéseket olyan tagállamban teljesíti, melyben alanyi adómentesként jár el.
Nyilatkozattétel ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, és egyéb szerelési munkák fordított adózására vonatkozóan
2023. január 1-jével módosult ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységekre irányuló, fordított adózás alá eső építési-szerelési, egyéb szerelési munkák szabályozása. A szabályozás alapján fordított adózás abban az esetben alkalmazható, ha hatósági engedélyhez, vagy hatósághoz történő bejelentéshez (az engedélyről/bejelentésről a szolgáltatás igénybe vevője a teljesítés előtt nyilatkozik a szolgáltatás nyújtójának) kötött az ingatlan létrehozatala, átalakítása, bővítése, bontással történő megszüntetése vagy rendeltetésének megváltoztatása. Új szabályként 2024. január 1-jétől a nyilatkozattétel a szolgáltatás nyújtóját terheli (tehát „fordított irányú”) a szolgáltatás igénybe vevője felé abban az esetben, ha a hatósági engedély, vagy hatósághoz történő bejelentés szükségességéről elsődlegesen szolgáltatás nyújtója rendelkezik információval.
Az eÁfa-rendszer bevezetése
Az Őszi adócsomag alapján 2024. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszaktól bevezetésre kerül az eÁfa-rendszer. Így az adóalanyoknak 3 féle lehetőségük lenne a bevallási kötelezettség teljesítésére, melyek a következők:
- Hagyományos, ÁNYK-n keresztül elérhető nyomtatvány kitöltése és benyújtása (fontos megjegyezni, hogy amennyiben az adóalany ezt a megoldást választja, úgy önellenőrzésre is csak ÁNYK-n keresztül van lehetősége);
- Az eÁfa-rendszer keretein belül az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban: „NAV”) által létesített elektronikus felületen a rendelkezésre álló adatokból a NAV által elkészített bevallástervezet kiegészítésével, módosításával és jóváhagyásával.
- Az eÁfa-rendszer keretein belül gépi interfész igénybevételével a NAV által elvárt sztenderdek szerint rendelkezésre bocsátott bizonylat szintű adatokból szintén a NAV által összeállított bevallástervezet jóváhagyása.
Fontos kiemelni, hogy abban az esetben, ha az adózó Áfa bevallási kötelezettségét az eÁfa-rendszer keretein belül, tehát a 2. és 3. módszer alkalmazásával kívánja teljesíteni, úgy a NAV által összeállított eÁfa-bevallás tervezetet az adózónak – a 2. módszer esetén az erre biztosított elektronikus felületen keresztül, a 3. módszer esetén gépi úton – jóvá kell hagynia. Amennyiben az adózó az összeállított bevallástervezet jóváhagyást elmulasztja, úgy a bevallási határidőt követő hónap utolsó napján a NAV törli az adónyilvántartást és az összeállított eÁfa-bevallás tervezetet.
Az eÁfa másik nagy előnye a korábbi hírlevelünkben említett 15 napon belüli önellenőrzési pótlék mentesség és a megbízható adózóknak járó 15 nap adóellenőrzési moratóriumon felül, hogy akik ezt az áfabevallási módszert választják, azok mentesülnek a belföldi összesítő nyilatkozat készítési és benyújtási kötelezettség alól.
2024. július 1-jéig az eÁfa-rendszer keretein belül benyújtott áfabevallások (2. és 3. módszer) önellenőrzésére nem lesz lehetőség a rendszer keretein belül. Így a szükséges önellenőrzések elvégzésére kizárólag az erre rendszeresített önellenőrzési nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával lesz lehetőség. Az eÁfa-rendszer keretein belül 2024 második felétől lesz végezhető az e módszerek szerint benyújtott bevallások önellenőrzése.
Az eÁfa-rendszer elektronikus felületét (a 2. módszerhez kapcsolódóan) az adózó, valamint az adózó meghatalmazottja éri el elektronikus azonosítási szolgáltatás útján. A felület elérésre más természetes személy, azaz másodlagos felhasználó is megjelölhető, korlátozott jogosultsággal. A másodlagos felhasználónak mindössze az elektronikus felületek szereplő adatok módosítására és kiegészítésére lesz lehetősége, az áfabevallás tervezet jóváhagyására nem. A másodlagos felhasználó jogosultsága az elektronikus felületen történő visszavonásig áll fenn.
A gépi interfész igénybevételéhez (3. módszer) az adózónak bejelentést kell tennie a NAV-hoz, miszerint ezt a módszert kívánja alkalmazni az Áfa bevallási kötelezettség teljesítésére. A bejelentés és az adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettség teljesítését követően a NAV nyilvántartásba veszi az adózót.
Amennyiben az adózó az áfabevallási kötelezettséget többféleképpen is teljesíti, úgy az elsőként benyújtott bevallást szükséges az adózó érvényes áfabevallásnak tekinteni, az ezt követően benyújtott áfabevallások érvénytelenek lesznek.
Jogutódlás esetén a jogutód először a 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakra vonatkozóan fér hozzá a jogelőd elektronikus felületen keresztül teljesített áfabevallási adataihoz. Jogutód a 2025. január 1-jét megelőző nappal végződő adómegállapítási időszakra vonatkozóan jogelőd által az elektronikus felületen benyújtott áfabevallásra vonatkozóan 2025. január 1-je után végezhet önellenőrzést az elektronikus felületen.
Először a 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakra vonatkozóan teljesíthető az eÁfa-rendszer keretein belül soron kívüli áfabevallás, továbbá felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt álló adózó esetén tevékenységet lezáró áfabevallás.
A nyugta és e-nyugta szabályozása
A 2025. január 1-jétől az alábbi kiegészítések és módosítások kerülnek megállapításra a nyugta, e-nyugta és a nyugtával egy tekintet alá eső okirat kapcsán:
Bevezetésre kerül az e-nyugta lehetősége. E-nyugta kiállítása, kibocsátása csakis elektronikus úton történhet. Az e-nyugta a nyugtatárban érhető el vevői alkalmazás útján a vevők számára. E-nyugtáról papír alapú másolat kizárólag a vevő kérésére kerül kiállításra (kivételt képeznek ez alól a jogszabályban meghatározott esetek).
- Az új rendelkezések szerint az e-nyugta kibocsátásának időpontjának a nyugtatárba való beérkezés pillanata számít.
- Az új törvényi rendelkezés rögzíti a nyugta, e-nyugta és a nyugtával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát az alábbiak szerint:
Nyugta adattartalma 2024. december 31-ig | E-nyugtának nem minősülő nyugta adattartalma 2025. január 1-jétől | E-nyugta adattartalma 2025. január 1-jétől | Nyugtával egy tekintet alá eső okirat adattartalma 2025. január 1-jétől | |
Kibocsátás kelte | x | x | x | x |
Azonosításra szolgáló sorszám | x | x | x | x |
Kibocsátó adószáma, neve és címe | x | x | x | x |
Termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértéke (adótartalommal) | x | x | x | – |
Hivatkozás arra a nyugtára, melynek adattartalmát az okirat módosítja, módosítás természete, és ha van, számszerű hatása | – | – | – | x |
Értékesített termék/szolgáltatás megnevezése és mennyisége | – | – | x | – |
Alkalmazott adómérték (%) | – | – | x | – |
Adómentesség tényét | – | – | x | – |
Különös szabályok szerinti értékesítés esetében a megfelelő kifejezés | – | – | x | – |
2028. július 1-jétől a globális kereskedelmi áruazonosító szám feltüntetése | – | – | x | – |
Adó alóli mentesség (a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel) körének pontosítása és kiegészítése
Az Őszi adócsomag tisztázza, hogy a fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által értékesített termékek közül a fogászati protézisek mentesülnek az adó alól.
Kiegészítésre kerül a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységek köre a sérült- vagy betegszállítási tevékenység végzésével, amennyiben azt a speciálisan erre a célra felszerelt közlekedési eszközzel végzi a hatósági engedéllyel rendelkező szolgáltató.
Kedvezményes áfakulcsra vonatkozó módosítások, pontosítások
Az Áfa tv. szerinti műalkotások 24. § szerinti importja esetén az adó mértéke 27%-ról 5%-ra csökken.
Az Őszi adócsomag kiegészítést tartalmaz a vámtarifaszám (a továbbiakban: „vtsz.”) tekintetében az 5%-os Áfa kulcs alá tartozó speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (élelmiszerek), valamint anyatej-helyettesítő és anyatejkiegészítő tápszerek (élelmiszerek) tekintetében.
2024. január 1-jétől 27%-ról 18%-ra csökken a 2106 és 1806 vtsz. alá tartozó termékek (pl.: túró rudi) áfamértéke.
Jelen összefoglalónk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Az adóigazgatást érintő változások
2023. november 21-én az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893., valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877. sz. törvényt (a továbbiakban e kettő jogszabály együtt: „Őszi adócsomag”). Az Őszi adócsomag átfogóan módosítja a magyar adózási rendszert és számos új jogintézményt is bevezet. Hogy részletesebb és átfogóbb képet tudjunk Önöknek adni a változásokról, az Őszi adócsomagot szakmai publikációsorozat formájában dolgozzuk fel, melynek jelenlegi, második része az adóigazgatást érintő változásokat taglalja (a társasági adóról szóló első rész itt olvasható).
Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén is elmondható, hogy az adóeljárási és adóigazgatási szabályokat érintő változások célja az adminisztráció további csökkentése és a gazdaság fehérítése.
E-pénztárgép
2024. július 1-jei hatállyal bekerülnek az adóigazgatási szabályok közé az e-pénztárgépekre vonatkozó előírások.
Az e-pénztárgép papír alapú nyugta helyett elektronikus nyugtát készít, amely a vásárlókhoz egy digitális alkalmazás használatával jut el. Az e-nyugtákat a kereskedőnek 10 évig lenne kötelező megőriznie.
Az e-pénztárgépekkel kapcsolatos mulasztások estén alapvetően a pénztárgépekkel kapcsolatos eddigi szankciókkal kell számolniuk a forgalmazóknak (10 millió forintig terjedő mulasztási bírság) és a felhasználóknak (természetes személy esetén 500 ezer forintig, nem természetes szermély esetén 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság), azonban
- már a felhasználó első mulasztása esetén is elrendelhető az üzlethelyiség 12 napra történő lezárása,
- a forgalmazó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a hardveralapú e-pénztárgép javítását az üzemeltető jelzésének a forgalmazóhoz történő beérkezésétől számított öt napon belül nem kísérelte meg, vagy egyébként a hardveralapú e-pénztárgép szervizelésére vonatkozó kötelezettségét megsértette.
eÁfa
Az Állami adó- és vámhatóság annak esedékességétől számított 15. napjáig nem ellenőrizheti a megbízható adózó által az eÁfa rendszer gépi interfész alkalmazásával benyújtott áfabevallását. Ez alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan feltételezhető, hogy az adózó a bevételét eltitkolja, vagy adóelszámolásához hamis bizonylatokat használ fel.
Az eÁfa rendszer további előnyeként bevezetésre kerül, hogy nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha az adózó áfabevallását az eÁfa rendszer gépi interfész alkalmazásával nyújtotta be és a bevallás benyújtásától, vagy amennyiben az korábbi, akkor a bevallás esedékességétől még nem telt el 15 nap.
A nagy összegű adóhiánnyal / adótartozással rendelkező adózók listája
Szigorodnak a nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozással rendelkező adózók nyilvános közzétételére vonatkozó szabályok: az Őszi adócsomag alapján a jövőben kizárólag a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, a csőd- vagy felszámolási eljárás, ill. kényszertörlés alatt nem álló jogi személyek és egyéb szervezetek adatait tehetné csak közzé az adóhatóság.
Ezen túlmenően a jövőben csak azok kerülhetnének fel az említett listára, akik esetében az adóhiány / adótartozás összege meghaladja a 100 millió Ft-ot, amely jelentősen szűkítené az érintettek körét (jelenleg ez a küszöbérték jogi személyek esetében 100 millió, természetes személyek esetében pedig 10 millió Ft). Újdonság, hogy az állami adó- és vámhatóság 8 napon belül kérelemre törli az adózót a nyilvános listáról, amennyiben a fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.
Az állami adó- és vámhatóság honlapján a fenti listák kapcsán elérhető lekérdezési lehetőség már csak a 2014. december 31-ét követően, de a 2021. június 10-ét megelőzően keletkezett adatokra szűkül.
Az önkormányzati adóhatóság kapcsán (helyi adó esetén) 100 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra nőtt a nyilvánosságra hozatal határa, továbbá – ebben az esetben is – kizárólag vállalkozási tevékenységet végző természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet esetében alkalmazható.
Csoportos társasági adóalanyiság
A jelenlegi szabályozás szerint a tevékenységét év közben kezdő társaság a csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelmét a NAV-hoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg nyújthatja be.
Az Őszi adócsomag ezen enyhít: a NAV-hoz történő bejelentkezéstől számított 30 nap áll majd ezen társaságok rendelkezésére.
Adóellenőrzési szabályok
Egy jogutód cég esetében a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjedő adóellenőrzés határideje 120 napra növekszik abban az esetben, ha a vizsgált időszakban, illetve annak egy részében valamelyik jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozott. Ugyan jelenleg is 120 nap a vonatkozó határidő legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében, de egyéb cégek esetében – főszabály szerint – csak 90 nap (és előfordulhat, hogy a jogutód már nem tartozik a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók közé).
A jelenlegi szabályok szerint a végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás ellenőrzésének megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben észrevételnek nincs helye. Az Őszi adócsomag ezt enyhíti, mégpedig úgy, hogy a jegyzőkönyvvel szemben, annak átadását, kézbesítését követő 8 napon belül lehet észrevételt tenni.
Adóvégrehajtási szabályok
Kimondásra kerül, hogy amennyiben az adóhatóság a jövedelemletiltást jogosulatlanul nyújtotta be, akkor a jövedelemletiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, illetve költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal (jegybanki alapkamat kétszerese) azonos mértékű kamatot köteles fizetni.
2024. július 1-jétől az adóhatósági végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyakat (ingóságok és ingatlanok egyaránt) egy új módon, bizományi szerződés keretében is értékesítheti az állami adó- és vámhatóság, amennyiben feltételezhető, hogy az így elérhető vételár magasabb, mint amit árverésen, vagy elektronikus árverésen várhatóan el lehet érni.
A NAV 2024-ben indítja el az eÁFA-rendszert, ami hosszabb távon jelentősen átalakítja az áfa-bevallás ma ismert folyamatát. Ennek áttekintését és megértését szeretnénk segíteni a cikkünkkel.
A NAV eÁFA nem egy új projekt
2021-ben már megkísérelte az adóhivatal egy kiajánlott áfa-bevallást biztosító szolgáltatás kialakítását, de ez akkor végül meghiúsult. Az újraindított fejlesztés legfontosabb céljai továbbra is, hogy:
- segítse az automatizált megoldások elterjedését az áfa-bevallások előkészítéséhez és beküldéséhez kapcsolódó folyamatokban,
- kevesebb hibás bevallás kerüljön benyújtásra, ezáltal egyszerűsödjön az ellenőrzés és csökkenjen az ellenőrzések száma
- tovább csökkenjen Magyarországon az áfa-rés.
2024 elején élesedik az új rendszer
Hónapok óta zajlanak a belső tesztelések, amit a következő hetekben várhatóan folyamatosan megnyitnak majd az adózók szélesebb köre előtt is, így egyre többen tudják majd maguk is kipróbálni ezt az új adóhatósági szolgáltatást.
2024-től pedig mindenki számára elérhető lesz az új elektronikus áfa-rendszer, akik Magyarországon adóköteles tevékenységet végeznek. Az adóhivatal tájékoztatása alapján a 2024. év első áfa-bevallásai már az új rendszerben is benyújthatóak lesznek, ami a gyakorlatban egy február eleji használatot vetít előre.
Tovább növekedik a NAV „adattó”
Az adóhivatal a kötelező online számla-adatszolgáltatáson, az online pénztárgépek adatszolgáltatásán és a vámhatározatok nyilvántartásán keresztül már jelenleg is az üzleti tranzakciók áfa releváns adatainak széles körével rendelkezik, szinte valós idejű rálátással. A NAV eÁFA rendszer ezeket a meglévő adatokat egészíti ki a hozzájuk kapcsolódó könyvelési információk bekérésével, amelyek szintén a NAV adattót gazdagítják.
Két új út is nyílik az áfa-bevallás teljesítéséhez
Az új rendszer egyelőre opcionálisan lesz használható az ÁNYK alkalmazás mellett, de nem titkolt célja az adóhivatalnak, hogy néhány éves távlatban ez utóbbit teljesen kivezesse és már csak az eÁFA rendszeren keresztül érkező adatokra támaszkodjon.
A jelenleg használt ÁNYK mellett a NAV két új utat is kínál az eÁFA rendszerrel, figyelembe véve a kisebb és nagyobb adózók eltérő igényeit és lehetőségeit.
- A kisebb adózók egy online hozzáférésen keresztül, egy webes portálra bejelentkezve férhetnek hozzá az aktuális időszakra vonatkozó áfa adataikhoz, és itt módosíthatják és egészíthetik ki az esetleg hiányzó tranzakciós adatokat. Az áfa-bevallástervezet megtekintése és elfogadása is ugyanitt történik meg. Ezen túlmenően a cégek számára egy valós időben frissülő, tájékoztató jellegű áfa-pozíció is elérhető lesz ezen a felületen.
- A nagyobb adózók egy gép-gép kapcsolaton (M2M) keresztül férhetnek hozzá az adóhatóság által biztosított technológiai szolgáltatásokhoz. Az ő esetükben az áfa-bevallás előkészítése és tervezetének áttekintése, elfogadása várhatóan a meglévő könyvelő vagy vállalatirányítási rendszereikbe integrálva fog megvalósulni, ezért ezen a felületen a könyvelő program és az elektronikus áfa-rendszer közötti egyszerű adatcserére is lehetőség nyílik.
Mindkét esetben a felhasználók ugyanazokat a főbb funkciókat érhetik el:
- dinamikusan futtathatnak számlaszintű áfa-analitika vizsgálatokat az esetleges hibák kiszűrése és megoldása érdekében;
- letölthetővé válik számukra az adóhivatal által kiajánlott bevallástervezet, amit vagy elfogadhatnak, vagy egy újabb analitika feltöltésével újraszámoltathatnak az adóhivatallal.
Sztenderd adókódok és előzetes validáció
Az új eÁFA rendszer egyik legfontosabb újítása, hogy egy sztenderd adó-kódkatalógust is kialakított az adóhivatal annak érdekében, hogy a cégek ezek alkalmazásával is elvégezzék az analitika sorok besorolását.
A másik pedig az áfaanalitikák előzetes validációja. Ennek során nemcsak azok formátuma és struktúrája kerül vizsgálatra, de az abban szereplő adatok és a közöttük fennálló összefüggések is. Nagyon hasznos funkciónak ígérkezik az adózók számára, hogy az analitikában szereplő adatok még azok forrásával, a NAV adattóban szereplő bizonylatokon szereplő adatokkal is összevetésre kerülnek majd.
Az eÁFA rendszer részeként kínált analitikai eszközök célja, hogy automatizálható eszközöket biztosítson arra, hogy az áfa-bevallásokban felmerülő esetleges hibákat és eltéréseket a cégek kiszűrhessék, okaikat megértését és javíthassák azokat, még az arra épülő adóbevallás benyújtása előtt
Az M-lapok halála?
Az eÁFA rendszer jogszabályi hátterét az őszi adócsomag teremti meg, amely elfogadása még folyamatban van. A legutolsó adóhivatali kommunikáció alapján azok a cégek, akik a jövőben az eÁFA rendszerben kezelik bevallásaikat, mentesülnek a belföldi összesítő jelentések (M-lapok) rendszeres elkészítésének kötelezettsége alól.
Az ismerkedés mehet, az átállás még korai
Az új technológiára való átállást egyelőre még hátráltatja, hogy induláskor nem fogja támogatni az önellenőrzéseket. Az eÁFA rendszerben várhatóan csak 2024 második felétől lehet önellenőrzéseket beküldeni és előszőr csak 2025 elejétől biztosít majd teljes körű funkcionalitást, onnantól teremtik meg benne a soron kívüli bevallások támogatását is.
Érdemes lesz ugyanakkor időben elindulni az eÁFA rendszer megismerésével és várható hatásainak és a benne lévő lehetőségek felmérésével, mert az új NAV eÁFA rendszer több ponton is felülírja azt, ahogyan jelenleg az áfa-bevallásról gondolkodunk.
Aki pedig jövőre tervezi a vállalatirányítási rendszerének felülvizsgálatát, esetleg cseréjét, annak mindenképpen érdemes már a NAV eÁFA követelményeit is számításba vennie.
Felértékelődnek a pontos adatszolgáltatások
Várhatóan annyira lesz majd eredményes a NAV eÁFA az adminisztráció elleni küzdelemben, amennyire pontosak lesznek a forrásként felhasznált adatok. Az adatszolgáltatások tisztításra irányuló adóhivatali törekvések több éves múltra nyúlnak vissza, az új elektronikus áfarendszer megnyitásával ezek jövőre újabb lendületet vehetnek.
Paradigmaváltás előtt állunk
Az új NAV eÁFA-rendszer több ponton is felülírja azt, ahogyan jelenleg az áfabevallásokról gondolkodunk. Mivel még több nyitott kérdés is övezi ezt az adóhatósági innovációt, ezért arra számítunk, hogy a következő év a könyvelők, a tanácsadók és a szoftverfejlesztők számára elsősorban még az ismerkedésről fog szólni.
A beszerzési területre, a beszerzőkre egyre nagyobb nyomás nehezedik annak érdekében, hogy integrálják a fenntarthatóság kritériumait a beszerzésekbe, támogassák a körkörös gazdaságra történő átállást, a vállalat karbonsemlegességi céljait.
Miként lehetséges ez, miközben a fenntarthatósági/ESG-szakértők is folyamatosan változó szabályozásról, kialakulóban lévő gyakorlatokról beszélnek? Az üzleti elvárások gyakran ellentétben állnak a fenntarthatósági szempontokkal, vagy legalábbis jelentős extra ráfordítás szükséges a két követelmény összehangolására.
Kiemelt kérdés lett a beszállítói lánc újraértékelése
Az elmúlt évek váratlan eseményeinek hatására a beszállítói lánc értékelése, újragondolt menedzsmentje a legtöbb cégvezetés számára a kiemelt kérdések közé került. A szervezetek még nem is tértek magukhoz a pandémia által kiváltott, az ellátási láncokat sokkoló eseményektől, de máris sorra következett az ukrán konfliktus, az energiaválság, majd a Szuezi-csatorna elzáródása. Az üzleti döntéshozóknak, a beszerzőknek, kategóriamenedzsereknek korábban nem ismert szempontokat kellett figyelembe venniük, hogy a beszerzés folyamata üzleti szempontból fenntartható legyen.
Felerősíti a problémákat, hogy az elmúlt időszakban az üzleti partnerek sok esetben eltávolodtak egymástól, a beszállítók bevonása helyszíni bejárások, auditok nélkül történik meg, a megrendelők és beszállítók között gyakoriak a virtuális kapcsolatok. Ellenben, ha kiderül, hogy egy beszállító megsérti az emberi jogokat, nem tartja be a munka-, vagy IT biztonsági előírásokat, a vállalat egyre jelentősebb reputációs, stratégiai és pénzügyi kockázatnak van kitéve.
Az uniós piacokon növekednek a fenntarthatósági elvárások
Eközben az uniós piacra, vagy az EU piacain jelen lévő vállalatok számára dolgozó társaságok oldalán megjelentek megrendelői elvárásként a különböző compliance (megfelelési), majd fenntarthatósági felmérések, elvárások (pl. karbonlábnyom csökkentésre tett vállalás előírása). Végül pedig egységes uniós elvárásként a CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv) és a CSDDD (Vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv) rendeleteknek történő megfelelés nem lehetséges a beszállítói lánc tagjaitól történő adatgyűjtés és a beszállítói fenntarthatósági kockázataik értékelése nélkül.
Elengedhetetlen a beszerzési terület továbbfejlesztése
Fentiek következtében a versenyképességüket megőrizni akaró szervezetek beszerzési területük továbbfejlesztésére kényszerülnek, amelynek során a következő részegységeket mindenképpen érdemes felülvizsgálni:
1) Stratégia és célok: a megfelelést frissített beszerzési stratégia/policy kiadásával érdemes kezdeni, melyre már építhető egy a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő éves beszerzési terv. A fenntarthatósági célok nagyon sokszor (pl. energia, vízhasználat, csomagolóanyag stb.) szorosan összefüggenek a költséghatékonysággal, erre érdemes hangsúlyt helyezni a szervezeti elköteleződés erősítése érdekében.
2) Menedzsment-elköteleződés: a vezérigazgatónak/ügyvezetésnek személyesen kell megerősítenie a szabályozási megfelelés, az ESG és az etikus magatartás fontosságát a beszállítók, alkalmazottak, ügyfelek és a nagyvilág felé.
3) Szabályozási háttér megteremtése: világos és egyértelmű beszerzési politika és eljárások bevezetése a szabályozási megfelelés és kockázatkezelés érdekében. A szabályozás egyértelműen kezelje az emberi jogokkal és a tisztességes üzleti magatartással kapcsolatos elvárt magatartást.
4) Képzés: mindenkinek, aki harmadik felekkel foglalkozik, képzésben kell részesülnie, hogy megismerje a vonatkozó irányelveket, az ellátási lánc kockázatkezelését, a legjobb gyakorlatokat és világos felhatalmazással kell rendelkezniük, hogy kommunikálják a vállalat elvárásait a beszállítók felé. A kulcsmunkavállalók részére fenntarthatósági mentoring javasolt.
5) Beszállítói átvilágítás: hatékony átvilágítási rendszerrel rendelkező cégek egyszerre felelnek meg a szabályozási elvárásoknak, és tesznek szert előnyre a versenytársaikkal szemben. A jogszabályok által előírt adatszolgáltatási és kockázatelemzési kötelezettség, beszállító átvilágítási rendszer nélkül nem lehetséges. A beszállítók kockázatainak felmérése a jogszabályi megfelelésen túlmenően is fontos egy kellően rugalmas és a válsághelyzetekre jobban reagáló beszállítói lánc kiépítése érdekében.
6) Együttműködés: együttműködés az üzleti területekkel és beszállítókkal annak érdekében, hogy felülvizsgálatra kerüljenek a folyamatok, technológiák, bevált gyakorlatok, és ezáltal a szervezet működése fenntarthatóbbá váljon. A társaság által tett vállalások tovább hárítása a beszállítók felé akkor lehet igazán hatékony, ha a szervezet rendszeres, bizalmon alapuló kapcsolatot tart fenn a fejlesztés érdekében partnereivel.
7) Egyértelmű kommunikáció: a szervezet megfelelőségi politikáját és az etikus magatartással kapcsolatos elvárásait szükséges egyértelműen kommunikálni az üzleti partnerek felé, illetve fontos azokat a szerződések részévé tenni és érvényesíteni.
Látható, hogy a beszerzés területe és általában a vállalatok működése jelentős változás előtt áll. Az is látható azonban, hogy azok a vállalatok, akik időben elkezdik a felkészülést, ezeknek a versenyképességet alapjaiban meghatározó kihívásoknak nemcsak meg fognak tudni felelni, hanem az értéklánc rugalmasságának növelésével, a beszállítói kapcsolatok mélyítésével jelentős versenyelőnyre tudnak szert tenni.