Szja-, TB- és Szocho-változások

20203. november 30-án kihirdetésre került az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban e kettő jogszabály együtt: „Őszi adócsomag”).

Az Őszi adócsomag átfogóan módosítja a magyar adózási rendszert és számos új jogintézményt is bevezet. Hogy részletesebb és átfogóbb képet tudjunk Önöknek adni a változásokról, az Őszi adócsomagot szakmai publikációsorozat formájában dolgozzuk fel, melynek jelenlegi, negyedik része az Szja-, Tb- és Szocho-változásokról szól (a társasági adóról szóló első rész itt, az adóigazgatásról szóló második rész itt, az Áfáról szóló harmadik rész pedig itt olvasható). 

Személyi jövedelemadó (Szja)

USA-magyar egyezmény megszűnése

Az USA-magyar egyezmény 2024. január 1-jei megszűnésének következményeiről korábbi hírlevelünkben már részletesen beszámoltunk. Tekintettel arra, hogy ez a magyar költségvetés számára bevételkiesést eredményezne, így az Őszi adócsomag több ehhez kapcsolódó előírást is tartamaz.

Módosul a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabály. A módosítás értelmében a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. tőkejövedelem, így különösen osztalék) kapcsán beszámítható a külföldön megfizetett adó. Azonban a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem esetében erre nem lesz mód. Továbbá nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg sem, amelynek kivetése és megfizetése olyan jövedelemre tekintettel történt, mely jövedelem esetében a jövedelemszerzés helye belföld.

Az USA-magyar egyezmény megszűnésével összefüggésben szükséges további módosítás még:

• Az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, illetve az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra sem.
• Az egyezmény megszűnését követően az előadóművészek jövedelemadó-fizetési kötelezettségét az Szja-törvény rendelkezései alapján kell meghatározni. A módosítás a jövedelemszerzés helyének fogalmát érinti, amely következtében azok az előadóművészek is Magyarországon teljesítenék adófizetési kötelezettségüket, akik az itt végzendő tevékenységükre egyszemélyes cégükön keresztül szerződnek.

Összevont adóalapból érvényesíthető kedvezmények

Az Őszi adócsomag több, az összevont adóalapból érvényesíthető kedvezményre vonatkozó módosítást tartalmaz:

• A törvény a 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítését a tárgyévet megelőző év július hónapjára a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset (a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset) mértékéig teszi lehetővé.
• A 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítéséhez is szükséges, hogy a jogosult adóbevalláshoz megtegye a megfelelő adattartalmú nyilatkozatot (a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kedvezményre való jogosultság jogcímét, a gyermek(ek) nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandósság időszakát, illetve a jogosultság megnyíltának vagy megszűnésének napját, ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében.)
• Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül, így utána emelt összegű családi kedvezmény vehető igénybe.

Bizalmi vagyonkezelés

A bizalmi vagyonkezelés esetén eddig alkalmazott bemeneti adóztatás helyett már a törvény kihirdetését követő naptól bevezetésre kerül a kimeneti adóztatás azokban az esetekben, amikor a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére történik bevétel juttatása a kedvezményezett részére, és a bevétel juttatását megelőző öt éven belüli – a kezelt vagyon, alapítványi vagyon juttatása érdekében – vagyonátadás történt és e vagyonjuttatáskor a juttatott vagyonelemeket felértékelték (ún. eszközérték növekmény keletkezett). A 2023. szeptember 11-ét követően megvalósuló vagyonátadás tekintetében átmeneti szabályként lehetőség van az új előírások alkalmazására is.

Induló vállalkozások

Új fogalomként kerül meghatározásra az induló vállalkozás. A fogalom megegyezik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 9/A. § (6) bekezdésében foglalt meghatározással. 2024. január 1-jétől nem minősül bevételnek az induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett tagsági jogot megtestesítő részesedés (üzletrész, részvény), vagy annak megszerzésére vonatkozó jog, ha juttatása megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, illetve a megszerzett részesedés a szerzést, jogszerzés esetén a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább három évig nem kerül értékesítésre.

Negyedéves adóbevallás béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokról

A kifizetőknek az eddigi havi gyakoriság helyett a jövőben a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások közterheit negyedévente kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük.

Csekély értékű ajándék évi három alkalommal

Jelenleg csekély értékű ajándékot évente egy alkalommal lehet adni egyes meghatározott juttatásként, amelynek összege nem haladhatja meg a minimálbér 10 százalékát. Új előírásként 2024. január 1-jétől a kedvezményesen adózó csekély értékű ajándék juttatás gyakoriságának számát egyről három alkalomra növekszik.

Borászati termék adómentes juttatása

A kihirdetést követő naptól – a korábbi hírlevelünkben bemutatott kormányrendelethez hasonló szabályozás mellett – törvényi szinten adómentessé válik a bor és borászati termék juttatás.

A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék.

Fontos, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.

Bevétel megszerzésének időpontja

A hatályos szabályok szerint nehézséget okoz a különböző szolgáltatások esetében az adókötelezettség meghatározása a bevétel megszerzésének időpontjában (pl.: a szolgáltatásról kiállított bizonylat még nem áll rendelkezésre). A módosítás szerint a bevétel megszerzésének időpontjának az igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap minősül, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.

Adómentes nyeremény

A tradicionális számsorsjátékokon (lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében az Őszi adócsomag mentesíti az Szja alól az ilyen játékokon elért nyereményeket.

Társadalombiztosítás (TB) 

Harmadik állam állampolgárának járulékalapja 

Az Őszi adócsomag értelmében a harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem minősül járulékalapnak, és így a Szocho alapjának is. Tehát ezen személyi kör kapcsán megszűnik a kiküldetés esetében alkalmazható kedvezményes járulékalap szabály, amely szerint a járulékalap az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset.

Átalányadózók járulékkedvezménye

A korábbi szabályozás alapján, ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó jövedelme már adóköteles volt, akkor a minimálbérre tekintettel fizetendő járulék tekintetében nem érvényesíthetett járulékkedvezményt. A göngyölítéses járulékalap-megállapítási módszer miatt viszont gyakran előfordult, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme már adóköteles volt, és mégis a minimálbér után kellett megfizetnie a járulékot, így kiegészül a szabályozás azzal, hogy ez esetben az átalányban megállapított jövedelemnek az adóköteles része tekintetében is érvényesíthető a járulékkedvezmény. Átmeneti szabályként ezt a kedvező szabályt visszamenőlegesen, a 2023. január havi és az azt követő hónapok jövedelmei tekintetében is alkalmazni lehet.

Szociális hozzájárulási adó (Szocho)

Munkaerőpiacra lépők utáni adókedvezmény

Új előírásként a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezményt nemcsak a magyar állampolgárságú munkavállalók után, hanem a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén is érvényesíteni lehet.

Tbj. szerint külföldinek minősülő személyek

A magyarországi munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek (pl.: bónusz, jutalom) TB-járulék és Szocho-kötelesekké válnak, ezek tekintetében nem alkalmazhatóak az általános mentességi szabályok.

A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye

 Az Őszi adócsomag alapján a megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének érvényesítésénél az arányosítás megszűnik, és valamennyi képzésben töltött nap figyelembe vehető.

K+F tevékenység kedvezménye

Nem vehető igénybe a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető Szocho adókedvezmény, ha a kifizető az adóévre a kutatás-fejlesztési tevékenység társasági adókedvezményének alkalmazását választotta.

Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.