- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
A globálisminimumadó-törvény a bejelentett részesedés témakörében olyan változást hozott, amely számos adózó számára kedvező lehet. Jelen hírlevelünkben ennek részleteit járjuk körbe!
A bejelentett részesedés fogalma
Az üzleti életben – főleg a COVID-járvány óta – gyakran előfordul, hogy egy (belföldi vagy külföldi) vállalkozás valamilyen mértékű részesedést szerez egy másik vállalkozásban. Az így szerzett részesedés állami adóhatósághoz (azaz a NAV-hoz) történő bejelentéséhez, vagyis a bejelentett részesedéshez társaságiadóalap-kedvezmény kapcsolódik. A legalább egy évig megtartott részesedés értékesítésekor (vagy apportálásakor) a társasági adóalap csökkenthető a részesedés értékesítése során elért árfolyamnyereséggel. Igaz, az értékesítéskori, esetleges árfolyamveszteség összege növeli a társasági adóalapot.
A fent részletezett (kedvező) szabályok azonban nem alkalmazhatóak az ún. ellenőrzött külföldi társaságban szerzett részesedésekre.
A vonatkozó szabályozás 2018. január 1-je előtt még tartalmazott egy minimum szerzési mértéket is (10%), a társaságiadóalap-kedvezmény igénybevételéhez legalább ekkora mértékű részesedést kellett szerezni. Ez a szabály azonban már eltörlésre került: jelenleg akármilyen kicsi részesedés-szerzés is bejelenthető a NAV-hoz.
A bejelentés határideje ugyanakkor jogvesztő: a szerzést követően 75 nap áll az adózó rendelkezésére a NAV felé történő bejelentéshez.
Kedvező változás 2023. december 31-től
Az év végén kihirdetett globálisminimumadó-törvénybe foglalt átmeneti szabály éppen ehhez a bejelentési határidőhöz kapcsolódik: az említett 75 napos határidőtől eltérően az érintett adózó a 2023. december 31. napját megelőzően szerzett részesedését a 2023-as adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásának határidejéig is bejelentheti a NAV részére. A bejelentés megtételének feltétele, hogy a részesedés a bejelentés (vagyis nem az eredeti szerzés) időpontjában megfeleljen a társaságiadó-törvénybe foglalt bejelentett részesedés definíciójának.
A naptári üzleti éves adózók számára tehát 2024. május 31-e (péntek) a (szintén jogvesztő) határidő azon részesedéseik bejelentésére, amelyeket ugyan már korábban megszereztek, de elmulasztottak 75 napon belül bejelenteni a NAV felé.
Ennek a kitolt határidőnek azonban további feltételei vannak:
- Egyfelől az újonnan bejelenteni kívánt részedés piaci értéke és könyv szerinti értéke 2023. december 31-én fennálló nyereségjellegű különbözetének 20%-a (egyötöde) társaságiadó-alapot képez, amely után a 9%-os társasági adót a 2023-as adóévre vonatkozó társaságiadó-bevallás benyújtási határidejéig be is kell fizetni.
- Az adózónak emellett a részesedés piaci értékét független könyvvizsgálói vagy szakértői jelentéssel kell alátámasztania.
- Külön nyilvántartást kell vezetnie a bejelentéshez kapcsolódóan.
A bejelentett részesedéssel kapcsolatos átmeneti szabályt leginkább azoknak a társaságiadó-alanyoknak érdemes kihasználniuk, amelyek azt tervezik, hogy a korábban megszerzett részesedésüket egy éven túl részben vagy egészben el kívánják adni, és azon várhatóan nyereséget tudnak realizálni.
* * *
Amennyiben az Ön cége rendelkezik olyan, 2023. december 31-e előtt szerzett részesedéssel más vállalkozásban, amelyet a jogvesztő 75 napos határidőn belül nem jelentettek be a NAV-hoz, esetleg további kérdései lennének a bejelentett részesedés fogalmával kapcsolatban, illetve a részesedés piaci értékéről szakértői véleményre van szüksége, a Grant Thornton adószakértői és vagyonértékelői készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére.
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
2024. január 1-én lépett hatályba a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény”. Ez az új 2023. évi XXIII.-as jogszabály a NIS2, az EU új kiberbiztonsági irányelveinek átültetését célozza meg és több ezer hazai vállalat információbiztonsági felkészültségét hivatott hatósági eszközökkel vizsgálni.
Cikkünkben összefoglaljuk az új jogszabállyal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és támpontot szeretnénk adni ahhoz, hogy minél előbb feltárhassa vállalatának érintettségét és szükség esetén megkezdhesse a megfelelésre való felkészülést.
Fontosabb mérföldkövek és határidők
- 2024. január 1-től június 30-ig az érintett szervezeteknek önazonosítást és biztonsági osztályba sorolást kell végezniük, biztonságáért felelős személyt kell kijelölniük. Ezen kívül eleget kell tegyenek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek az Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) részére.
- 2024. október 18-tól az érintett szervezetek befizetik a NIS2 által meghatározott felügyeleti díjat, továbbá alkalmazzák a kötelezően előírt védelmi intézkedéseket.
- 2024. október 18. és december 31. között szerződni kell egy akkreditált auditorral.
- 2025. december 31-ig el kell végezni az első kiberbiztonsági auditálást.
Bár a fenti határidőkkel kijelölt célok még távolinak tűnhetnek, és még hiányzik pár részletszabályozás is, de maga a felkészülés jelentős erőforrásokat igényelhet házon belül, így érdemes azt minél előbb elkezdeni.
A kockázatos ágazatban működő cégek a pályán
A NIS2 hatálya alá tartozik minden olyan szervezet, amely több mint 50 főt foglalkoztat vagy több mint 10 millió euró éves árbevétellel rendelkezik, és a stratégiai szempontból kiemelt, kockázatos ágazatok valamelyikében működik. Ilyenek többek között az energetika, közlekedés, egészségügy, víz, gyógyszeripar, digitális infrastruktúrák, kihelyezett szolgáltatók, világűr, posta, futárszolgálatok, logisztika, hulladékgazdálkodás, elektronikai gyártás, járműgyártás, élelmiszer előállítás és forgalmazás, digitális szolgáltatások, vegyipar és a kutatóhelyek.
Kiberbiztonsági elvárások a jogszabályban
A NIS2 jogszabályi szinten és meglehetősen pontosan határozza azokat a területeket, ahol a kockázatokkal arányos mértékben kell gondoskodni a kiberbiztonságról, ezáltal minimális rugalmasságot biztosítanak a társaságoknak a követelmények teljesítéséhez. Az SZTFH általi nyilvántartásba vétel és az azzal járó éves felügyeleti díj megfizetése mellett az érintett szervezeteknek 2 évente kötelező IT-auditáláson is át kell esniük, az SZTFH által nyilvántartott valamely auditor által.
Komoly szankciók a láthatáron
A rendelet be nem tartása súlyos közigazgatási bírságot (akár 10 millió Euró) vonhat maga után, ezen túlmenően a társaság a tevékenységtől eltiltható lehet, és a felügyeleti hatóság a vezető tisztségviselőt is tiltás alá helyezheti.
Egy sprint nem lesz elég
Várhatóan majd csak azok a cégek fognak megfelelni a NIS2-auditokon, akik megfelelő információbiztonsági irányítási rendszert üzemeltetnek, beszállítói auditokat, adathalász-, illetve kibertámadás-szimulációkat is végeznek, rendelkeznek a kapcsolódó adminisztratív, logikai és fizikai védelmi intézkedésekkel, valamint egyértelműen meghatározták a biztonsági vezetők és a felhasználóik felelősségét, rendszeresen fejlesztik azok információbiztonsági tudatosságát.
A fenti követelmények teljesítése jelentős kihívás elé állíthatja az érintett szervezeteket, akiknek a megfelelés megteremtésére erőforrásokat és elegendő időt is kell biztosítaniuk. Első lépésben nagy segítséget jelenhet egy GAP-analízis, mert ez alapján pontosan és felelősen kerülhetnek kijelölésre a célok eléréséhez szükséges rövid-, közép és hosszútávú intézkedések. Ez az elemzés emellett jelentős mértékű segítséget nyújthat az érintettek elkötelezettségének megszerzéséhez is.
2024. január 1-jén életbe lépett Magyarországon is az italcsomagolások új visszaváltási rendszere, az ún. kötelező visszaváltási díjas rendszer (Deposit and Return System; DRS), mellyel összefüggésben 2024. január 1-jével egyúttal az általános forgalmi adó (áfa) szabályozása is módosult. Jelen hírlevelünkben röviden bemutatjuk a DRS-rendszer legfontosabb jellemzőit, valamint a kapcsolódó áfaváltozásokat.
A DRS szabályai dióhéjban
A DRS magyar háttérszabályozását egyrészt a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, míg a részletszabályokat a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Kormányrendelet (a továbbiakban: „Kormányrendelet”) tartalmazza.
A szabályozás ugyan már november 15. napjával kötelező regisztrációt írt elő, de csak január 1-jével élesedett. Ahogy az említett törvényi háttérből látható, az általunk is több hírlevélben (itt, itt és itt) feldolgozott kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszerhez hasonlóan a DRS is hulladékgazdálkodási tárgyú szabályozás. Abban is hasonlítanak, hogy mindkettő egy-egy Európai Uniós előírás hazai jogba történő átültetése, ezen túlmenően pedig mindkettő rendszer működtetéséért a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) a felelős.
A Kormányrendelet a DRS kapcsán megkülönbözteti a gyártókat, a koncessziós társaságot (ez a MOHU), a forgalmazókat (üzletek), valamint a végfelhasználókat (fogyasztókat).
Mi számít kötelezően visszaváltási díjas terméknek?
A Kormányrendelet alapján kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősül a legalább 1 deciliteres (0,1 literes), legfeljebb 3 literes űrtartalmú kiszerelésben, közvetlenül a fogyasztóknak forgalmazott (fogyasztásra kész vagy koncentrátum) italtermék műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú csomagolása (újrahasználhatóságtól függetlenül – bár ahogy látni fogjuk, az újrahasználhatóságnak is van relevanciája). Az italtermék definícióját a Kormányrendelet nem tartalmazza, így – a kategória köznapi értelemben használt „értelmezése” szerint – ilyennek tekintendő a folyékony formában értékesített és jellemzően ivás útján fogyasztott termék.
Mint általában, ezúttal is vannak kivételek, amelyekre a DRS-rendszer nem vonatkozik: ilyen kivétel a tej és tejalapú italtermékek csoportja. Ezen túlmenően a Kormányrendelet megfogalmaz egy alsó mennyiségi korlátot is: ha egy gyártónál a szóban forgó, kötelezően visszaváltási díjas termékek forgalomba hozatala egy tárgyéven belüli nem éri el az 5 ezer darabot (csekély mennyiség), akkor az érintett gazdálkodónál nem merül fel DRS-kötelezettség. A szabályozás továbbá nem vonatkozik a speciális formájú és méretű, ezért automatával vissza nem váltható üvegekre.
A DRS-rendszer esetenként rugalmasan alkalmazható
A DRS-rendszer azonban annyiban mindenképpen rugalmas, hogy ismeri az önkéntesen visszaváltási díjas termék fogalmát, mely szerint egy termék gyártója saját döntése alapján egy egyébként nem kötelezően visszaváltási díjas termékre (akár nem italtermék csomagolására!) is kérheti a rendszer alkalmazását.
Az újrahasznosíthatóság ott kap szerepet, hogy a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék (pl. fémdoboz) darabonkénti visszaváltási díja (DRS-díj) egységesen (űrtartalomtól és anyagtól függetlenül) 50 Ft, ezzel szemben a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termék (pl. üveg) darabonkénti visszaváltási díját, ahogyan az önkéntesen visszaváltási díjas termék visszaváltási díját is, a gyártó határozza meg.
A DRS-díját a fogyasztó által megvásárolt – DRS-rendszerben részt vevő, kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősülő – italtermék már tartalmazza. Az, hogy a fogyasztó egy DRS-rendszerben érintett terméket vásárol, már az italtermék csomagolásának külső jegyeiből észrevehető, a Kormányrendelet ugyanis kifejezetten nevesíti, milyen jelöléssel kell ellátni az italtermékeket (azok csomagolását). Amennyiben az italtermék DRS-rendszer kapcsán érintett csomagolását a fogyasztó visszaviszi a forgalmazónak, akkor a felszámított DRS-díjat visszakapja.
A forgalmazó kötelezettségei a DRS kapcsán
A forgalmazó számára ugyanis előírás, hogy nyitvatartási idejében köteles visszavenni a visszavitt csomagolásokat. A 400 m2-nél nagyobb eladótérrel rendelkező, élelmiszert forgalmazó üzleteknek kötelező a visszaváltó automata üzemeltetése. Ha egy településen egyetlen ilyen attribútumokkal rendelkező üzlet sincs, de a település lakossága meghaladja az 1 ezer főt, akkor ott mindenképpen szükséges egy visszaváltási hely kialakítása, de a 400 m2-nél kisebb eladótérrel rendelkező üzletek önkéntesen is csatlakozhatnak a DRS-rendszerhez.
A gyártók havi rendszerességgel fizetik meg a MOHU részére a visszaváltási díjakat: minden gyártó az általa az adott hónapban forgalomba hozott, kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek után fizet. Mivel a MOHU a visszaváltási díjat azzal a céllal veszi át a gyártótól, hogy azt az érintett termék visszaváltásakor a fogyasztó részére visszafizesse, a visszaváltási díj összege (mint elszámolási kötelezettséggel nyilvántartott pénzeszköz) nem tartozik bele az egyébként a MOHU által a gyártók részére nyújtott szolgáltatások adóalapjába.
DRS és EPR
A Kormányrendelet annyiban érinti az EPR-szabályokat, hogy nem kell EPR-díjat fizetnie a gyártónak azon kötelezően visszaváltási díjas termékek után, amelyekre nézve visszaváltási díjfizetési kötelezettség áll fenn. Vagyis már 2024 legelső negyedévében (de legkésőbb az erre az időszakra vonatkozó adatszolgáltatás elkészítésekor, azaz április hónapban) jelentős kérdés, hogy kire vonatkozik mind a DRS, mind pedig az EPR is. Általánosságban annyi elmondható, hogy noha a DRS az EPR-nél lényegesen kevesebb gazdálkodót érint, ugyanakkor számottevően nagyobb adminisztrációval és előzetes felkészüléssel jár.
A DRS hatása az általános forgalmi adóra
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) alkalmazásában kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméknek az a Kormányrendelet szerinti kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék minősül, amit így is hoztak forgalomba. Ez amiatt fontos, mert a Kormányrendelet hatálybalépése előtt forgalomba hozott termékekre vonatkozóan az áfatörvény nem fogalmaz meg különös szabályokat.
Az áfatörvény 2024. január 1-je óta hatályos módosítása értelmében ugyanis az 50 Ft-os visszaváltási díj nem része az értékesítés áfa alapjának, vagyis az után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. A Kormányrendelet kimondja, hogy a visszaváltási díjat a termékértékesítésről kibocsátott számlán, vagy nyugtán az italtermék ellenértékétől elkülönítve kell feltüntetni (áfa hatályán kívüli tételként).
A fentiekkel összhangban az ilyen italtermék csomagolásának visszaváltásakor és a visszaváltási díj visszafizetésekor nem csökkenthető az adóalap a visszaváltási díjjal. Ha viszont egy termék csomagolása mégsem kerül visszaváltásra, akkor az ilyen esetet az áfatörvény termékértékesítésnek minősíti: a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek adott naptári évben forgalomba hozott összmennyiségének és az adott naptári évben visszaváltott összmennyiségének különbözete után adófizetési kötelezettség keletkezik, az adót ugyanakkor a MOHU fizeti meg.
* * *
Noha a DRS-rendszer bevezetésének célja alapvetően a környezet tisztábbá tétele, de a szabályozás mégis egy újabb igen komoly adminisztrációs teher számos vállalkozásnak. Amennyiben bizonytalan abban, hogy Önt vagy cégét hogyan érinti a DRS-rendszer, kérdései merültek fel a részletszabályokkal kapcsolatban, adószakértőink készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére.
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
2023. november 30-án kihirdetésre került az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban e kettő jogszabály együtt: „Őszi adócsomag”).
Az Őszi adócsomag átfogóan módosítja a magyar adózási rendszert és számos új jogintézményt is bevezet. Hogy részletesebb és átfogóbb képet tudjunk Önöknek adni a változásokról, az Őszi adócsomagot szakmai publikációsorozat formájában dolgozzuk fel, melynek jelenlegi, hatodik része a globális minimumadó szabályokról szól (a társasági adóról szóló első rész itt, az adóigazgatásról szóló második rész itt, az Áfáról szóló harmadik rész itt, az Szja-, Tb- és Szocho-változásokról szóló rész itt, az egyéb adókról szóló rész pedig itt olvasható)
Az Európai Unió vonatkozó (2022/2523. sz.) irányelvével összhangban immár a magyar jogrendbe is bekerült az utóbbi évek egyik legnagyobb horderejű nemzetközi adóváltozása, a globális minimumadó.
A legnagyobb cégeket érinti a globális minimumadó
A korábbi évtizedek gyakorlata szerint számos cég használta ki a lehetőséget, hogy az egyes szabályozások kiskapuit megtalálva olyan országokban fizesse meg adóterheit, ahol ez számára anyagilag a legkedvezőbb.
A globális minimumadót mint koncepciót azon akarat hozta létre, hogy az egyes államok megakadályozzák, hogy a nagy nemzetközi vállalatok (jellemzően, de nem kizárólagosan a digitális tevékenységet folytató, technológiai mamutcégek, mint pl. az Apple, a Facebook, vagy a Google) úgy alakítsák adóilletőségüket, hogy olyan országokban adózzanak nyereségük után, ahol a legkevesebb adót kell megfizetniük.
Ez visszaköszön a globális minimumadó „személyi hatályában” is: a szabályozás ugyanis kizárólag a 750 millió euró (kb. 285 milliárd Ft) éves bevétel feletti vállalatcsoportokat érinti (ezt a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolója szerint kell megállapítani), és a 2024-es, illetve 2025-ös adóévektől lesz majd alkalmazandó.
A 750 millió eurós határt az adóévet megelőző 4 évre vonatkozóan kell vizsgálni: ha ezt az értékhatárt legalább 2 évben átlépi egy vállalatcsoport, akkor köteles lesz az adókötelezettsége megállapításánál a minimumadószabályokat is figyelembe venni.
Mentesség a globális minimumadó alól
A törvény meghatároz számos olyan entitást, amelyek kizárt szervezetnek minősülnek, és így mentességet élveznek a globális minimumadó alól.
A vállalatcsoportnak a minimumadót csak azon országokban kell megfizetnie, amely – a koncepció szóhasználatában – alacsony adóterhelésű államnak minősül, de csak abban az esetben, ha a csoport valamelyik tagjának (nem feltétlenül az anyavállalatnak) az adóilletősége itt található. Ha egy vállalatcsoportnak nincs olyan csoporttagja, amelyik ilyen államban bír adóilletőséggel, akkor ez a vállalatcsoport teljes egészében mentesül a minimumadó megfizetése alól.
Alacsony adóterhelésűnek az az állam minősül, ahol az adóilletőséggel bíró csoporttag nyereségét terhelő tényleges adómérték alacsonyabb, mint a globális minimumadóként elfogadott 15%-os adómérték.
A nyereséget terhelő tényleges adómérték megállapításánál nem csak a társasági adót kell vizsgálni, hanem minden olyan adónemet, ami a számviteli szempontból jövedelemnek vagy nyereségnek tekintett összegeket terheli („lefedett adók”). Magyarországon lefedett adónak minősül különösen a társasági adó (TAO: 9%),a helyi iparűzési adó (HIPA: max. 2%), az innovációs járulék (0,3%) és az energiaellátók jövedelemadója (2023-ban átmenetileg 41%). Ezen adónemek összesített mértéke és a minimumként definiált 15% közötti különbség kerül majd kivetésre a globális minimumadó szabályai szerint.
A globális minimumadó megállapításának szabályai
A minimumadó-szabályozás 3 fajta módszert határoz meg az adókülönbözet beszedésére vonatkozóan az alábbi sorrendben:
- az elismert belföldi kiegészítő adót (Qualified Domestic Minimum Top-Up Tax; „QDMTT”; 2024. január 1-jétől), amelyet az aluladóztatás országa szedhet be,
- a jövedelem-hozzászámítási szabályt (Income Inclusion Rule; „IIR”; 2024. január 1-jétől), amelyet az anyavállalat országa alkalmazhat; és
- az aluladóztatott kifizetések szabályát (Undertaxed Profit Rule; „UTPR”; 2025. január 1-jétől) amelyet a csoporttagok országai alkalmazhatnak, amennyiben az anyavállalat országa nem vezette be az IRR szabályokat, vagy az anyavállalat kizárt szervezet.
A ténylegesen fizetendő adókötelezettség mellett a szabályozás lehetővé teszi a halasztott adók figyelembevételét is, melyhez kapcsolódóan a magyar számviteli törvény is módosult, melyről korábbi hírlevelünkben már beszámoltunk.
Az országonkénti jelentéshez (Country-by-Country Report; CbCR) hasonlóan a minimumadó esetén is évenkénti bejelentési kötelezettség terheli majd a csoporttagokat (az adóév kezdőnapjától számított 12 hónapon belül), míg az adóbevallást és az esetleges fizetési kötelezettséget az adóév utolsó napját követő 15 hónapon belül kell teljesíteni a 2024-es, átmeneti év kivételével, amikor ez a határidő a 18. hónap végéig tolódik ki.
A szabályozás több ponton is lehetőséget biztosít speciális elszámolásokra, mentességekre, melyek jelentősen befolyásolhatják a vállalkozások adóterhelését. Mindemellett a korábbi adókedvezmények is érvényben maradnak, azonban ezek nem minősülnek elismert adókedvezménynek.
* * *
A szabályozás ugyan csak a legnagyobb árbevételű cégeket terheli, számukra azonban jelentős adminisztratív teherrel (is) jár majd. Amennyiben bizonytalan a feltételekben, az országspeficikus mentességekben, esetleg szeretné szakemberekre bízni a globális minimumadó adminisztrációját, adószakértőink készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Mozgalmas hetet tudhatunk magunk mögött, két fontos mérföldkövéhez egyszerre érkezett el a fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozás. December 12-én a magyar országgyűlés elfogadta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló hazai szabályozást, miközben december 14-én az Európai Tanács és a Parlament megállapodást kötött a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvről.
Mindkét szabályozás célja a környezet és az emberi jogok védelmének fokozása az EU-ban, illetve Magyarországon a beszállítói láncok bevonásával. Mindkét szabályozás elsősorban a nagyvállalatok számára ír elő kötelezettségeket az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt tényleges és potenciális káros hatásokkal kapcsolatban, saját maguk és leányvállalataik, valamint üzleti partnereik tevékenységei tekintetében.
Mivel a nagyvállalatok üzleti partnerei meghatározás gyakorlatilag lefedi a versenyképes kkv szektor túlnyomó részét, ezért közvetve a két szabályozás csaknem minden gazdasági szereplőre vonatkozik.
A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettség Uniós szabályozása
Az átvilágítási irányelv a nagyvállalatokra vonatkozó kötelezettségeket állapít meg a környezetre és az emberi jogokra gyakorolt tényleges és potenciális káros hatások felmérésével, megelőzésével és csökkentésével kapcsolatban a vállalat értékláncára vonatkozóan. Meghatározó sajátossága a szabályozásnak, hogy nemcsak a beszállítói láncokra, hanem más üzleti kapcsolatokra is kiterjed, mint például az értékesítés és forgalomba hozatal. A vállalatoknak olyan tervet kell elfogadniuk, amely biztosítja, hogy üzleti modelljük és stratégiájuk összeegyeztethető legyen az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodással.
A korábbi javaslatokkal ellentétben a megállapodás szerint a pénzügyi szolgáltatások ideiglenesen nem tartoznak az irányelv hatálya alá, de később lehetőség lesz a pénzügyi downstream ágazat bevonására megfelelő hatásvizsgálat alapján.
A szabályozás elsősorban úgy tervezi előmozdítani a fenntarthatósági transzformációt, hogy a nagyvállalatokat motiválja abban, hogy szennyező, vagy más hatásaikban nem fenntarthatóan működő üzleti partnereik üzleti gyakorlatára pozitív hatást gyakoroljanak, végső esetben pedig felszámolják velük üzleti kapcsolataikat.
Az irányelv megsértése esetén az érintett vállalatokra az éves árbevétel alapján pénzbüntetés szabható ki, illetve elzárhatóak közbeszerzésektől.
Az Uniós szabályozás életbe lépése legkorábban 2025-ben várható.
A hazai fenntarthatósági jelentéstételi és ellátásilánc-átvilágítási kötelezettség szabályozása
A 2024. január 1. napjától hatályos hazai szabályozás előremutató módon megkezdte a hazai vállalati szektor felkészítését az érkező Uniós szabályozásra, illetve reagált arra a szakmai oldalról már régóta megfogalmazott igényre, hogy egy, a fenntarthatósági átvilágításokra és értékelésekre vonatkozó keretrendszer felállítása támogatná a hazai nagyvállalati és kkv szektor versenyképességét.
Az új szabályozásban a jogalkotó lefektette a hazai fenntarthatósági jelentéstételi és ellátásilánc-átvilágítási kötelezettségek alapjait az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásaival összhangban. A szabályozás évről évre növekvő vállalati körre terjed ki, a magyarországi székhelyű, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoktól indulva, majd 2025-ben már minden egyéb nagyvállalatra és végül minden közérdeklődésre számot tartó kkv-ra.
A kötelezett nagyvállalatoknak a következő kötelezettségekkel kell számolniuk:
- kockázatkezelési rendszer létrehozása,
- fenntarthatósági felelős kinevezése
- panaszkezelési eljárás biztosítása,
- belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,
- rendszeres kockázatelemzések elvégzése,
- megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása,
- ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, valamint a
- közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében, továbbá
- évente ESG beszámoló elkészítése az előző évben elvégzett átvilágítási tevékenységről és annak eredményeiről.
A beszállítók számára elsődleges feladat a fenti nyilatkozathoz kötött átvilágításon történő megfelelés biztosítása a megfelelő belső szabályozási környezet és adatszolgáltatási képesség kiépítésével.
A törvény továbbá még részleteiben nem szabályozott módon, de megteremti az ESG-tanúsító és ESG-minősítő fogalmát és ezzel lehetőséget biztosít a piac számára, hogy kialakuljon egy olyan hazai ESG-ökoszisztéma, mely hatékonyan támogathatja a nagyvállalatok és a kkv-szektor export piacokon is aktív résztvevőinek elsődleges gazdasági igényeit annak érdekében, hogy a közös európai piacon megfelelő minőségű értékelésekkel rendelkezve tudjanak versenyképesek maradni.
Ügyfeleink számára támogatást biztosítunk mind az átvilágításra történő felkészülésben, mind a saját beszállítóik/üzleti partnereik átvilágítására szolgáló rendszer bevezetésében.
2023. november 30-án kihirdetésre került az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban e kettő jogszabály együtt: „Őszi adócsomag”).
Az Őszi adócsomag átfogóan módosítja a magyar adózási rendszert és számos új jogintézményt is bevezet. Hogy részletesebb és átfogóbb képet tudjunk Önöknek adni a változásokról, az Őszi adócsomagot szakmai publikációsorozat formájában dolgozzuk fel, melynek jelenlegi, ötödik része a kisvállalati adóra, energiaellátók jövedelemadójára, népegészségügyi termékadóra, közművezetékek adójára, reklámadóra, kiskereskedelmi adóra, helyi adókra, visszterhes vagyonátruházási illetékre és a légitársaságok hozzájárulására vonatkozó változásokról szól (a társasági adóról szóló első rész itt, az adóigazgatásról szóló második rész itt, az Áfáról szóló harmadik rész itt, az Szja-, Tb- és Szocho-változásokról szóló rész pedig itt olvasható).
Kisvállalati adó (KIVA)
Az Őszi adócsomag kiegészíti a KIVA-alanyiság megszűnésének eseteit 2023. december 1-jétől. A KIVA-alanyiság megszűnik a formaváltás napját megelőző nappal, ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársaságra változik.
Alapszabály szerint KIVA-alanyiság megszűnésétől számítva 24 hónapon belül nem választható ismételten KIVA-alanyiság. Az Őszi adócsomag alapján azonban 2023. december 1-jétől ismételten választható a KIVA-alanyiság abban az esetben, ha az adóalanyiság korábban a társasági adótörvény szerinti kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő (könyv szerinti értéken megvalósított) egyesülés vagy szétválás miatt szűnt meg, melyet az adózó az egyesülés vagy szétválás napját követő 15 napon belül bejelentett a NAV-hoz (feltéve, hogy az adózó teljesíti az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételeket). Ezesetben a még fel nem használt elhatárolt veszteség (vagyonmérleg szerinti részesedés arányában) is tovább vihető.
Energiaellátók jövedelemadója
Jogharmonizációs céllal módosításra kerülnek a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényben az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének szabályai, valamint beépítésre kerül az épületek esetén igénybevehető új energiahatékonysági kedvezmény. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás társasági adóra vonatkozó kedvezményeivel kapcsolatos változásokat az Őszi adócsomag első, társasági adóról szóló szakmai publikációjában dolgoztuk fel.
Népegészségügyi termékadó
Az Őszi adócsomag törvényi szintre emeli a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos vonatkozó kormányrendeletet (441/2023. (IX. 27.) Korm. rendelet a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról). Módosításra kerül az élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program fogalma, aminek az aktív Magyarországért felelős miniszter munkaszervezete által, e célra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatáról támogatott tevékenység, program, kampány, illetve az ezeket szolgáló beruházás minősülnek. A Nemzeti Adó- és Vámhatóság (a továbbiakban: „NAV”) a program finanszírozására az adóalanyok által felajánlott összeget a programok támogatására szolgáló előirányzat részére utalja át. A felajánlás összegéről a NAV tájékoztatja az aktív Magyarországért felelős minisztert.
Közművezetékek adója
Az Őszi adócsomag 2024. január 1-jétől kiemeli a közművezetékek adója hatálya alól a hírközlési vezetékeket. 2025. január 1-jétől pedig hatályon kívül helyezi a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvényt, megszüntetve ezáltal az adónemet.
Reklámadó
Az Őszi adócsomag további egy évvel meghosszabbítja a reklámadó felfüggesztésének határidejét. Tehát, 2024. december 31-ig az adó mértéke továbbra is a teljes adóalap 0%-a.
Kiskereskedelmi adó
Az Őszi adócsomag rögzíti a korábban már kormányrendeletben szabályozott, a 12 hónapnál rövidebb adóévre vonatkozó kiskereskedelmi adómegállapítási szabályokat. Tört év esetén az adóalapot évesíteni kell, és az évesített összeg alapján szükséges a mértéktábla szerinti sávok alapján meghatározni a 12 hónapra vetített kalkulált éves adóösszeget. A fizetendő adó az így kalkulált éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.
Helyi adók – Idegenforgalmi adó
2024. január 1-jétől az Őszi adócsomag kiegészíti a közszolgálati kötelezettségbe tartozó jogviszonyok csoportját a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszony keretében végzett kötelezettséggel, valamint a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal és munkaviszonnyal. Ezáltal mind a különleges jogállású szerveknél foglalkoztatott személyek, mind a köznevelésben foglalkoztatottak mentesülnek az idegenforgalmi adó alól abban az esetben, ha kötelezettségeik teljesítésével összefüggésben tartózkodnak egy adott önkormányzat illetékességi területén.
Helyi adók – Helyi iparűzési adó (HIPA)
A visszaváltási díjrendszer 2024. január 1-jétől lép életbe, emiatt a HIPA-szabályozásban is meghatározásra kerül a gyártó, forgalmazó fogalma. Gyártó, forgalmazó esetén a számviteli törvény alapján a visszaváltási díj az értékesítés nettó árbevételének minősül abban az esetben, ha értékesítésre kerül a kapcsolódó termék, valamint a visszaváltási díjat az eladott áruk beszerzési értékét (ELÁBÉ) növelő tételként kell elszámolni. Ugyanezen termék után visszakapott visszaváltási díj összegével pedig csökkenteni kell az ELÁBÉ-t. Tekintettel arra, hogy a visszaváltási díj jogszabályi előírás alapján kötelezően felszámított díj, a HIPA számítása során indokolt adósemlegesen kezelni, ezért az adóalap meghatározásakor a visszaváltási díj összegét nem kell figyelembe venni sem a nettó árbevétel, sem az ELÁBÉ összegében.
Visszterhes vagyonátruházási illeték
2024. január 1-jétől mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a kistelepüléseken nyújtható családi otthonteremtés kedvezmény (a továbbiakban: „CSOK”) felhasználásával történő új lakás építése, vásárlása, valamint használt lakás vásárlása, bővítése. A CSOK Plusz hitelprogram szerinti kedvezményes kölcsön felhasználása esetén a megszerzett lakás forgalmi értékének 80 millió forintot meg nem haladó része mentesül az illeték alól.
A 2024. január 1-jétől megszűnik a bírósági eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizetésének lehetősége. Az illetékbélyeg kivezetésére tekintettel az Őszi adócsomag alapján 2024. január 1-jétől lehetővé válik, hogy a bírósági eljárásban elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél a bírósági eljárási illetéket készpénz-átutalási megbízással is megfizethesse.
Légitársaságok hozzájárulása
Az Őszi adócsomag törvényi szintre emeli Izrael Állam és a Török Köztársaság korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben rögzített, alacsonyabb hozzájárulás fizetéssel járó úticél kategóriába sorolását. Így amennyiben az utasok végső úti célja a két ország valamelyike, kevesebb hozzájárulást kell fizetnie az érintett légitársaságnak, mint más Európán kívüli országokba irányuló járatok esetében.
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.