2023. november 30-án kihirdetésre került az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban e kettő jogszabály együtt: „Őszi adócsomag”).

Az Őszi adócsomag átfogóan módosítja a magyar adózási rendszert és számos új jogintézményt is bevezet. Hogy részletesebb és átfogóbb képet tudjunk Önöknek adni a változásokról, az Őszi adócsomagot szakmai publikációsorozat formájában dolgozzuk fel, melynek jelenlegi, hatodik része a globális minimumadó szabályokról szól (a társasági adóról szóló első rész itt, az adóigazgatásról szóló második rész itt, az Áfáról szóló harmadik rész itt, az Szja-, Tb- és Szocho-változásokról szóló rész itt, az egyéb adókról szóló rész pedig itt olvasható)

Az Európai Unió vonatkozó (2022/2523. sz.) irányelvével összhangban immár a magyar jogrendbe is bekerült az utóbbi évek egyik legnagyobb horderejű nemzetközi adóváltozása, a globális minimumadó.

A legnagyobb cégeket érinti a globális minimumadó

A korábbi évtizedek gyakorlata szerint számos cég használta ki a lehetőséget, hogy az egyes szabályozások kiskapuit megtalálva olyan országokban fizesse meg adóterheit, ahol ez számára anyagilag a legkedvezőbb.

A globális minimumadót mint koncepciót azon akarat hozta létre, hogy az egyes államok megakadályozzák, hogy a nagy nemzetközi vállalatok (jellemzően, de nem kizárólagosan a digitális tevékenységet folytató, technológiai mamutcégek, mint pl. az Apple, a Facebook, vagy a Google) úgy alakítsák adóilletőségüket, hogy olyan országokban adózzanak nyereségük után, ahol a legkevesebb adót kell megfizetniük.

Ez visszaköszön a globális minimumadó „személyi hatályában” is: a szabályozás ugyanis kizárólag a 750 millió euró (kb. 285 milliárd Ft) éves bevétel feletti vállalatcsoportokat érinti (ezt a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolója szerint kell megállapítani), és a 2024-es, illetve 2025-ös adóévektől lesz majd alkalmazandó.

A 750 millió eurós határt az adóévet megelőző 4 évre vonatkozóan kell vizsgálni: ha ezt az értékhatárt legalább 2 évben átlépi egy vállalatcsoport, akkor köteles lesz az adókötelezettsége megállapításánál a minimumadószabályokat is figyelembe venni.

Mentesség a globális minimumadó alól

A törvény meghatároz számos olyan entitást, amelyek kizárt szervezetnek minősülnek, és így mentességet élveznek a globális minimumadó alól.

A vállalatcsoportnak a minimumadót csak azon országokban kell megfizetnie, amely – a koncepció szóhasználatában – alacsony adóterhelésű államnak minősül, de csak abban az esetben, ha a csoport valamelyik tagjának (nem feltétlenül az anyavállalatnak) az adóilletősége itt található. Ha egy vállalatcsoportnak nincs olyan csoporttagja, amelyik ilyen államban bír adóilletőséggel, akkor ez a vállalatcsoport teljes egészében mentesül a minimumadó megfizetése alól.

Alacsony adóterhelésűnek az az állam minősül, ahol az adóilletőséggel bíró csoporttag nyereségét terhelő tényleges adómérték alacsonyabb, mint a globális minimumadóként elfogadott 15%-os adómérték.

A nyereséget terhelő tényleges adómérték megállapításánál nem csak a társasági adót kell vizsgálni, hanem minden olyan adónemet, ami a számviteli szempontból jövedelemnek vagy nyereségnek tekintett összegeket terheli („lefedett adók”). Magyarországon lefedett adónak minősül különösen a társasági adó (TAO: 9%),a helyi iparűzési adó (HIPA: max. 2%), az innovációs járulék (0,3%) és az energiaellátók jövedelemadója (2023-ban átmenetileg 41%). Ezen adónemek összesített mértéke és a minimumként definiált 15% közötti különbség kerül majd kivetésre a globális minimumadó szabályai szerint.

A globális minimumadó megállapításának szabályai

A minimumadó-szabályozás 3 fajta módszert határoz meg az adókülönbözet beszedésére vonatkozóan az alábbi sorrendben:

• az elismert belföldi kiegészítő adót (Qualified Domestic Minimum Top-Up Tax; „QDMTT”; 2024. január 1-jétől), amelyet az aluladóztatás országa szedhet be,
• a jövedelem-hozzászámítási szabályt (Income Inclusion Rule; „IIR”; 2024. január 1-jétől), amelyet az anyavállalat országa alkalmazhat; és
• az aluladóztatott kifizetések szabályát (Undertaxed Profit Rule; „UTPR”; 2025. január 1-jétől) amelyet a csoporttagok országai alkalmazhatnak, amennyiben az anyavállalat országa nem vezette be az IRR szabályokat, vagy az anyavállalat kizárt szervezet.

A ténylegesen fizetendő adókötelezettség mellett a szabályozás lehetővé teszi a halasztott adók figyelembevételét is, melyhez kapcsolódóan a magyar számviteli törvény is módosult, melyről korábbi hírlevelünkben már beszámoltunk.

Az országonkénti jelentéshez (Country-by-Country Report; CbCR) hasonlóan a minimumadó esetén is évenkénti bejelentési kötelezettség terheli majd a csoporttagokat (az adóév kezdőnapjától számított 12 hónapon belül), míg az adóbevallást és az esetleges fizetési kötelezettséget az adóév utolsó napját követő 15 hónapon belül kell teljesíteni a 2024-es, átmeneti év kivételével, amikor ez a határidő a 18. hónap végéig tolódik ki.

A szabályozás több ponton is lehetőséget biztosít speciális elszámolásokra, mentességekre, melyek jelentősen befolyásolhatják a vállalkozások adóterhelését. Mindemellett a korábbi adókedvezmények is érvényben maradnak, azonban ezek nem minősülnek elismert adókedvezménynek.

* * *

A szabályozás ugyan csak a legnagyobb árbevételű cégeket terheli, számukra azonban jelentős adminisztratív teherrel (is) jár majd. Amennyiben bizonytalan a feltételekben, az országspeficikus mentességekben, esetleg szeretné szakemberekre bízni a globális minimumadó adminisztrációját, adószakértőink készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére!

Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.