2020. március 3-án az Európai Unió Bírósága (EUB) három magyar vonatkozású ügyben hozott döntést, amelyek – többek között – Magyarország hosszabb távú adópolitikáját befolyásolhatják.

Az ügyeket kezdeményező adózók két magyar ágazati (a kiskereskedelmi-, és a távközlési-) különadó, illetve a reklámadóhoz fűzött súlyos szankciók jogosságát vitatták. Az EUB, a vonatkozó főtanácsnoki indítványokkal összhangban a különadókkal összefüggésben a Nemzeti Vám- és Adóhivatal, míg a reklámadó ügyében a Google Ireland Ltd. javára döntött.

A Tesco-Global Áruházak Zrt. (C-323/18. számú), és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. (C-75/18. számú) ügyében az EUB kimondta, hogy a progresszív adómértékből eredő eltérő adóztatás és a magasabb árbevételű vállalkozások ebből fakadó erőteljeseb adóztatása nem minősül a letelepedési szabadság korlátozásának. A C-323/18. számú ítélet megállapította továbbá, hogy a progresszív kiskereskedelmi adóztatás nem eredményez szelektív előnyt, azaz nem tekinthető az alacsonyabb árbevételű vállalkozások javára nyújtott támogatásnak. Megjegyzendő még, hogy a C-75/18. számú döntés alapján a távközlési különadó nem forgalmi jellegű adó és alkalmazása nem ellentétes az uniós joggal.

A Google Ireland Ltd. (C-482/18. számú) ügyében az EUB ítélet megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztásának aránytalan szankciója és a jogorvoslati lehetőségek hiánya, a szolgáltatásnyújtás tiltott korlátozását eredményezi.

A fent hivatkozott szektorális különadókat érintő ítéletek hatására a tagállamok jogalkotói – ideértve a magyar döntéshozókat is – megfontolhatják az árbevétel-alapú progresszív adók kivetési gyakorlatának szélesítését.